Díszterem
A sárvári vár díszterme Magyarország legszebb termei közé tartozik. Mindenhol freskók borítják, melyek bibliai időkbe és a török elleni küzdelmek korszakába repítik vissza a múzeum vendégeit. A történeti hangulatot fokozza a gyönyörűen aranyozott, csavart lábakon álló kabinetszekrény.
A 13. századtól kezdve folyamatosan építették a vár belső épületeit, de azok nem alkottak még egységes tömböt. Különállt a Mátyás király (1458-1490) idején elkezdett torony is. Nádasdy Tamás döntött úgy, hogy a sárvári várat a család központjává teszi és kényelmi szempontokat is figyelembe véve kezdte átépíteni a sárvári várat.
A mennyezeti freskókat egy bécsi festő, a magyarországi arisztokrata udvaroknál is foglalkoztatott Hans Rudolf Miller készítette. A megrendelő, Nádasdy III. Ferenc (1623-1671) úgy döntött, hogy nem követi a divatot, nem ókori jeleneteket festet meg, hanem nagyapjának, a híres törökverő hadvezérnek, Nádasdy II. Ferencnek, a fekete bégnek (1555-1604) az 1593-ban kezdődött és 1606-ig tartó hosszú háborúhoz köthető hadi tetteit. A középső nagy képen a fekete bég is látható, aki zöld kaftánban szúrja le az ellenséget. A mozgalmas csataképek hátterében várak ábrázolásait láthatjuk, illetve feltűnik a magyar piros-fehér hadizászló, a magyar címer, de a magyar korona is.
A díszterem oldalfalainak képei 1769-ben készültek, amikor már új tulajdonosai voltak a várnak. A Somogy megyéből származó Szily Ádám az Ótestamentumból, a zsidó nép történetéből vett jelenetek ábrázolását kérte Dorffmaister Istvántól. A témák a következők, a bejárattal szemben állva jobbról indulva Dávidot élelemajándékkal engeszteli ki Abigél; Ráchel megöli Siserát; Dávid felkenése; Eszter Ahasvérus előtt; Gedeon áldozatot mutat be az Úrnak; Sámson és Delilah; Dávid és Góliát; Judit lefejezi Holoferneszt; Józsué legyőzi az ellene támadókat. A képek érdekessége, hogy a mester árnyékot is festett a kereteknek, így az a benyomásunk, mintha a képeket leemelhetnénk a falról.
A terem rövid falánál áll egy 17. századi kabinetszekrény, mely valószínűleg délnémet munka. Az ilyen típusú szekrényeket a vitrinek elődjeinek is tarthatjuk, hiszen bennük mindenféle ritka és ésrtékes tárgyakat tároltak. Csavart lábai közt sellő látható, párkányát pedig Posszeidon alakja díszíti. A teremben látható 17. századi nagy asztal itáliai mintát alapján készült. A körötte elhelyezkedő 12 szék 19. századi kastélydísz. A díszterem aranyozott kályhája az 1760-as végén készült. Feltűnő jellegzetessége, mint a múzeum többi, de már a 19. század harmadából származó kályhájának is, hogy egykor a falba kötötték be őket, azaz hátulról lehetett tűzterüket megtölteni.
