Beythe András
Sárvár, 1564. október 18. – Németújvár, 1599. (?) Református prédikátor, botanikus
Édesapja Beythe István evangélikus, majd református püspök, akinek sárvári szolgálata idején született meg András fia. Ő is eleinte itt szolgált lelkészként, majd a Batthyányak szolgálatába állt apjával egyetemben. Szintén csatlakozott a helvét valláshoz, feltehetően ezért hagyta el a Nádasdyak udvarát. Németújváron Batthyány Ferenc nevelője, majd udvari papja lett. Élete legvégén pedig Surányban lelkészkedett, ahol esperessé is megválasztották.
Botanikai érdeklődését feltehetően a sárvári udvar alapozta meg, amelynek édesapja, Szegedi Kőrös Gáspár orvos is tagja volt. Innen került ki a később debreceni református püspök, Melius Juhász Péter is, aki 1578-ban kiadta hazánk első füveskönyvét, Herbáriom címmel. Németújváron apja és a németalföldi Carolus Clusius munkássága volt hatással az ifjú Beythére, aki itt adta ki 1595-ben a második magyarországi füveskönyvet, Fíveskönyv címmel Johannes Manlius nyomdájában. Ebben 275 növényleírást közölt, igaz, ötvenet Meliustól, kilencvenet pedig az olasz Matthiolustól vett át, neveiket pedig apja és Clusius munkájából, de ezeket rendszerezve adta közre. A mű összegezte a nyugat-dunántúli flóráról való ismereteket, és egyben lezárta a XVI. századi reneszánsz botanikai művelődés korszakát. (szg)
Irodalom
Szabó T. Attila: Beythe András (1564-1599?) emlékezete és helye a magyar élettudományok történetében. In.: Praenorica. Folia historico-naturalia. IV. Szombathely, 2001.
Papp Vilmos: Beythe és a Batthyányak. In.: uo.
Balogh Lajos: Carolus Clusius (1526-1609) élete és munkássága. In.: Vasi Szemle. 2010. 4. sz.
