Béri Balogh Ádám
Hegyhátkisbér ?, 1669 körül – Buda, 1711. február 6. Főszolgabíró, kuruc főtiszt
A születési helye bizonytalan, a nemesi előnévként használt béri, valamint a mai Bérbaltavár község hagyománya utal arra, hogy itt látta meg a napvilágot. A családban régi hagyományai vannak a katonáskodásnak, Ádám dédapja Tata és Kapornak kapitánya volt a XVI. század végén. Apja Béri Balogh István, anyja felsőkáldi Káldy Rebeka. Egy nővéréről tudunk, Juditról. Béri Balogh István 1674-ben már nincs az élők sorában, Káldy Rebeka Perneszy Gáspárhoz ment másodszor férjhez.
1685-ben Ádám és Judit megosztozott az apai örökségen. A fiú neveltetéséről, iskoláiról nem tudunk semmi, pedig jogi végzettségű lehetett. Később katonai pályára lépett, Csobáncon volt a gyalogság vajdája. Itt megismerte a végvári katonák életét, nehézségeit. Valószínűleg a törökellenes felszabadító háborúkban is harcolt.
Talán a házassága miatt vált meg a katonai pályától, 1690 körül vette feleségül a későbbi hercegi vagyont megalapozó Festetich Pál lányát, Juliannát, akitől nyolc gyermeke született. 1691-ben már Sopron vármegyében élt, Mihályiban és Kisfaludon voltak birtokai. 1695-96-ban a rábaközi járás főszolgabírája lett, de ezt követően megválva tisztségétől, birtokait is eladta. Átköltözött Vas megyébe, Rábakovácsiba (ma Meggyeskovácsi), aztán innen Tolna megyei birtokaira, Faddra. Nem bizonyult jó gazdának, talán nem is érdekelte a gazdálkodás. 1700-ban visszatért Vas megyébe, ahol május 14-én megválasztották a rábamelléki járás főszolgabírájának, többnyire Sárváron tartózkodott. Még 1702-ben is ebbéli minőségében szerepelt.
1704 elején részt vett a dunántúli nemesek összeesküvésében, amely Károlyi Sándort áthívta a Dunántúlra. Ekkor csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz, ezereskapitánnyá nevezték ki, és hadfogadó parancsot kapott, toborzási körzetéül a Kemenesalját jelölték ki. Január 16-17-én már Kőszeget hódoltatta, majd Ausztriában portyázott. Amikor március végén a kurucok kivonultak a Dunántúlról, Béri Balogh Ádám apósa biztatására visszatért a császár hűségére.
Esterházy Antal pápai kapitány seregébe gyűjtött katonákat, és nyilván vele állt át újra Rákóczihoz, amikor a felkelők május közepén ismét megjelentek a Dunántúlon. Decemberben az ismét császári kézen lévő Dunántúlt száguldotta be.
Nem volt népszerű alárendeltjei körében, mert keménykezű, határozott és kötelességtudó volt, ami a kuruc hadsereg tisztjei között ritkaságszámba ment. Emellett makacs, lobbanékony, sértődékeny is, amiért nemcsak katonái nehezteltek rá, hanem Bercsényi Miklós vagy unokatestvére, Bezerédj Imre, a híres kuruc brigadéros is.
1705 elején Károlyi Sándorral ismét átkelt a Dunántúlra, majd neki jutott a tábornok utóvédjének szerepe, amikor az ismét elhagyta az országrészt. Az év nyarán a solti tábort ostromló rácokat verte meg. Augusztusban egy portyán átkelt a Dunántúlra, Bécsig portyázott, majd ismét kiűzték. Bottyán János november-decemberi hadjárata során tért vissza, december elején már Kőszegnél volt. Nyilván a város bevételét is ő vitte végbe.
1706 folyamán a Dél-Dunántúlon találjuk, november 6-7-én egyik legnagyobb győzelmét aratta Győrvárnál Bezerédj-vel együtt Hannibal Heister felett. Béri Balogh három fejsebet kapott. Ezért Rákóczitól megkapta a szentgyörgyvári uradalmat, de brigadérosi kinevezését Bercsényi ellenezte.
1707 elején a Dunántúlra törő Rabutin de Bussy tábornagy serege ellen harcolt a Balaton környékén. A portyázó taktikát kiválóan alkalmazó Béri Balogh Kenesénél legyőzte a császáriakat, amely miatt azok nem fordulhattak Veszprém ellen. Március 3-án előbb Hosszúfalunál csapott ismét össze az ellenséggel, majd Bezerédj-vel egyesülve Sárvár és Sitke között támadta meg Rabutin és Max Starhemberg egyesített hadát.
Ezt követően kisebb rajtaütéseket hajtott végre, Óvárnál Secula rácait, Mosonszolnoknál Draskovich horvátjait győzte le. Az év végén Esterházy Antal brigadérossá nyilvánítja, Rákóczi azonban továbbra sem nevezte ki.
Ezután a Dunántúl különböző részein hadakozott. A trencséni verség (1708. augusztus 3.) után sem pártolt el a fejedelemtől, sőt szeptember 2-án óriási győzelmet aratott a rácok felett Kölesdnél, amiért Rákóczi végre kinevezte brigadérossá.
1709 nyarán Heister és Nádasdy Ferenc Pinkamindszent és Kölked mellett szétverte ezredeit. Augusztusban ő maga is kiszorult a Dunántúlról, családját a császáriak fogságra vetették.
1710 elején a Felvidéken részt vett Érsekújvár felmentésében, a tavarnoki zsákmányolásban és az egerszegi harcban (február 12-13.)
1710 júliusában utoljára kelt át a Dunántúlra, eközben ő maga is megsebesült. Bécsig portyázott, de a nép már nem állt mellé. Salamonfánál, Vépnél, Karakónál sorozatos vereségeket szenvedett, majd október 29-én Szekszárdhoz közel, Dégnél Secula rácai bekerítették seregét, lova, a híres Murza összerogyott alatta, őt magát pedig fogságba ejtették.
Előbb Eszékre, onnan Budára szállították. Bár a kuruc vezetés, maga Rákóczi is igyekezett megmenteni, Pálffy János, a császári hadak magyarországi főparancsnoka dezertálásért és notórius esküszegésért hadbíróság elé állította, amely 1711. február 4-én halálra ítélte.
Két nappal később Budán a fejét vették.
Alakja a hősiességgel, a vitézséggel és bátorsággal fonódott össze, az egyik legismertebb alakja a Rákóczi-szabadságharcnak. Thaly Kálmán történetírót annyira lenyűgözte személyisége, hogy verses éneket írt emlékére Török bársony süvegem… kezdettel.
Győztes csatáinak helyszínein (Győrvár, Kenese, Kölesd), a vajai kastély parkjában, a szombathelyi megyeháza falán, Külsővaton, Szekszárdon, Bérbaltaváron, valamint elfogásának helyszínén emlékmű őrzi alakját. (szg)
Irodalom
Esze Tamás: Béri Balogh Ádám. In.: Vasi Szemle. 1962. 1-2-3. Szám; 1963. 1. Szám.
Tóth Gyula: Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp., 1958.
Kemechey Jenő: Béri Balogh Ádám. Kolozsvár, é.n.
Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd, 1938.
