Béky Albert
Bustyaháza (Kárpátalja), 1939. augusztus 24. – Sárvár, 2015. július 29. Erdőmérnök, önkormányzati képviselő, a Sárvári Városszépítő Egyesület elnöke
Gimnáziumi érettségit követően erdőmérnöki oklevelet szerzett, majd Sárváron kezdett dolgozni 1964 májusától az Erdészeti Tudományos Intézet Erdőnevelési és Fatermelési Osztályán. A jól végzett munka jutalmaként haladhatott előre a ranglétrán, a tudományos segédmunkatársból 1974-re főmunkatárs, 1984-től pedig az ERTI Észak-Dunántúli Kísérleti Állomásának igazgatóhelyettese lett. Munkássága során főként a gyertyánosokkal foglalkozott, ő hozta létre először hazánkba e fafaj erdőnevelési modelltábláit. Foglalkozott a cseresek, tölgyesek erdőnevelésével, nemesítésével is. A tölgyről és a gyertyánról szerzett ismereteit más szerzőkkel közösen könyvben is közreadta. Feladatait alázattal, nagy szorgalommal és hozzáértéssel végezte. Munkatársai mindig szeretettel és tisztelettel emlékeznek a kiváló kollégára.
1985-től vett részt a városi tanács munkájában, 1990-től 2006-ig pedig képviselőként és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjaként Sárvár közéletében tevékenykedett.
Emellett az újjáalakulástól (1970) kezdve a Városszépítő Egyesület tagjaként is sokat tett a városkép átalakulásáért, 1991 és 2000 között a szervezet elnöki posztján állt, majd haláláig a tiszteletbeli elnök címét viselhette.
A 70-es évek elején a tervei alapján valósult meg a Csónakázó-tó és a Parkerdő, amelyek kivitelezési munkálatait is ő irányította. A három fahíd, a padok, szalonnasütő helyek elhelyezése, a sétautak kialakítása szintén az ő tevékenységét dicsérik. Fontosnak tartotta a helyi értékek megőrzését, a történelmi városkép meghagyását, de szorgalmazta a város arculatának megújulását az új elvárásoknak megfelelően. Az utcák fásítása, a Zenepavilon és a Tikászkép kápolna újjáépítése is kötődik a nevéhez. Városszépítő egyesületi alelnöksége és elnöksége idején került sor többek között a városi utcák névadóiról készült domborművek elhelyezésére, a parkok kialakítására és rendezésére, a jeles sárváriak szülő- és lakóházának táblával megjelölésére, vagy Nádasdy Ferenc „Napóra” szobrának felállításár. Az 1990-es évek elején pedig a Kossuth tér növényzetének rendezését is Béky Albert vezetésével végezték el.
Hobbiként az elmondottak mellett postagalambokat tenyésztett, tagja volt a Magyar Postagalambsportszövetség sárvári tagozatának, amely ezüst fokozatú kitüntetéssel ismerte el munkáját.
Négy évtizeden keresztül alkotott Sárvár érdekében, de soha nem kérkedett sikereivel. Szerény maradt, inkább meghúzódott a háttérben. De alkotásai a mai napig meghatározzák Sárvár városképét, munkásságának gyümölcseit még sokáig élvezheti a lakosság és a városba látogató vendégek. Számos kitüntetést vehetett át, így 2009-ben Sárvár Városáért Érdemérmet, 1979-ben Akadémia-díjat, 2010-ben pedig Pro Silva Hungariae-díjat. De nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenki „Berci bácsiját” nem a díjak, hanem a munkájának szeretete, azok eredményei töltötték el igazán örömmel. (szg)
Irodalom
Dr. Kulcsár László: Béky Albert (1939-2015). In.: Sárvári Hírlap. 2015. augusztus 14. 2. o.
Nagy Miklós (szerk.): A Sárvári Városszépítő Egyesület története 1904-2004. Sárvár, 2004.
Búcsúzunk Béky Alberttől. http://www.erti.hu/hu/int%C3%A9zet/h%C3%ADrek/586-b%C3%BAcs%C3%BAzunk-b%C3%A9ky-albertt%C5%91l
