Barthodeiszky Imre, rátkai és salamonfai
Répcelak, 1830. június 7. – Sárvár, 1887. szeptember 20. 1848-as tiszt, sárvári járásbíró, országgyűlési képviselő.
A Vas és Sopron megyében birtokos Barthodeiszky nemesi családból származott, szülei Barthodeiszky József és Forveille Anna. Három fiú és egy leánytestvére volt. Az 1848-49-es szabadságharcban mindannyian a magyar oldalon harcoltak, Imre alhadnagyként Komáromnál. Legfiatalabb bátyjával, Gyulával (1828-1899) közösen szüleiknek írott levelüket kiadták.
Az 1870-es évektől a sárvári járásbíróság vezetője volt.
1887-ben szabadelvű párti programmal jelöltette magát a sárvári választókerületben. Nagy meglepetést okozott győzelme, mert nem örvendett túl nagy népszerűségnek, de a környék egyik nagybirtokosa, Förster Ottó hatékony korteskedésével sikerült többségi szavazatokat szereznie. Azonban alig pár héttel a választást követően, mielőtt képviselőházi mandátumát átvehette volna, önkezével vetett véget életének. Egyes hiresztelések szerint a sárvári bíróságot is érintő sikkasztásban való részvétele elől menekült el ilyen módon. Azonban utólag kiderült, pénzügyi hiányok nem voltak, bár még 1899-ben is indult rágalmazási per újságírók miatt ez ügyben. A sárvári temetőben nyugszik. A parlamentben Tulok Benő lett az utóda.
Felesége Gaál Lujza (Baté, 1842-1893), akit 1860-ban vett el. Két fiú, Kálmán csepregi járásbíró és Antal született ebből a frigyből. (szg)
Irodalom
Barthodeiszky Gyula és Barthodeiszky Imre honvédhadnagyok levele. In.: H. Szabó Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.
Naszádos István: Gazdaság- és társadalomtörténet. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története, Sárvár, 2000.
