Barabás György
Fertőszéplak, 1848. augusztus 30. – Sárvár, 1924. január 14. Sárvári tanító, iskolaigazgató, lapszerkesztő.
Többgenerációs tanári családból származott, ő is ezt a pályát választotta. Sopronban végezte el a tanítóképzőt, ahol magyar és német nyelv tanítására képesítő oklevelet kapott. 1869-ben került Sárvárra, ahol a katolikus fiúiskolában kezdett tanítani. Hamarosan részt vett a Népiskola című folyóirat szerkesztésében, de más pedagógiai lapok (Néptanítók Lapja, Népnevelő, Pedagógiai Szemle) is közölték írásait. Főként a tanítók anyagi helyzetének javításáról és az iskolai fegyelemről írt cikkeket. 1889-ben Vas vármegye kiváló tanfelügyelője lett, de beválasztották az iskolai rendtartás felülvizsgálatával foglalkozó országos bizottságba is.
Kétévnyi sárvári tanítóskodás után, 1871-től a katolikus fiúiskola igazgatója lett. A század végétől évtizedeken keresztül megjelentette az iskola év végi Értesítőjét, amelyek tartalmazzák a tanulók eredményeit, de emellett pedagógiai írásokat is.
Barabás az 1887 és 1897 között megjelenő Vas vármegyei Tanügyi Értesítő szerkesztője is volt. Hasonlóan ő szerkesztett a Sárvári Járás című lapot, ebben, illetve annak utódjában, a Sárvári Járási Hírlapban is közölt cikkeket az iskolaügyről. 1884-től haláláig elnöke volt a Vasvár-Szombathely-i egyházmegye róm. kath. Tanítóegyesületének is, valamint tagja számos katolikus tanítói egyesületnek. Ő hívta Sárvárra tanítani Ziegler (Gárdonyi) Géza devecseri tanítót, a későbbi híres írót, aki egy tanévet töltött az iskolában. A két férfi jó barátságba került, Gárdonyi a vasárnapokat az igazgató hegyközségi szőlőjében töltötte, ahol kedélyesen borozgattak.
Barabás György az 1884-ben létesült iparostanonc-iskola igazgatója volt az intézmény megnyitásától kezdve 1909-ig. Tagja volt a sárvári képviselőtestületnek és Vas vármegye Törvényhatóságának is. „Hegyközséggé” szervezte a sárvári szőlőhegyet, és több mint 30 éven át töltötte be a hegybírói tisztséget.
V. Ferenc Este-modenai herceg végrendeletében pénzt hagyott örökösére, Ferenc Ferdinánd főhercegre azzal, hogy építtessen Sárváron fiúiskolát. Az örökösnek ehhez nemigen volt kedve, de Barabás kijárta nála a végrendelet teljesítését. Így 1889. március 18-án az Árokhát (ma Dózsa György) utcában meg is kezdődött az építkezés. Az új fiúiskola október 10-én nyitotta meg kapuit. Az igazgatója Barabás György maradt. (Az iskola ma is működik Szent László Katolikus Általános Iskola néven.) Tevékenységének nyomán létesülhetett Sárváron 1908-ban polgári iskola (a mai gimnázium elődje) és 1923-ban az Állami Elemi Iskola (a mai Gárdonyi Géza Általános Iskola).
Amikor 1913-ban nyugdíjba vonult, tanítói tevékenységét hosszasan méltató cikk jelent meg a Vasvármegye című napilapban. Írásai a háború alatt a nehézségek megoldására, a gyermekek sorsának javítására tett javaslatok témájában jelentek meg. Amikor 1924 elején meghalt, az egész város gyászolta. A sárvári temetőben nyugszik. Négy fia közül három szintén a tanítói pályát választotta, ahogy unokája is. Barabás György nevét ma a sárvári szakközép- és szakiskola viseli. (szg)
Irodalom
Dr. Naszádos István: 450 éve oktatnak az első sárvári iskolában. Az első iskolától az Entzbruder Dezső Általános Iskoláig. In.: V. Molnár Zoltán (szerk.): Sárvár oktatástörténete. Szombathely, 1988.
