Bajor kincs. Egy dinasztia a kisvárosban
2016.08.24
1875-től a második világháború végéig a sárvári vár és a hozzá tartozó uradalom a bajor királyi család, a Wittelsbachok tulajdonában állt. 1945-ben elhagyták Sárvárt. A vár egyik sarkában azonban étkészleti és dísztárgyakat, festményeket rejtettek el. Az 1952-ben megtalált kincs eddig kevésbé ismert darabjait állítottuk ki.
Az időszaki kiállítás eddig ismeretlen fényképfelvételeket és a múzeum raktárában őrzött evőeszközöket, étkészleti darabokat, illetve festményeket mutat be. A fényképek egy részét egy müncheni aukción vásároltuk. A válogatott fotók elsősorban a sárvári uradalom valóban munkás hétköznapjait, valamint a királyi család utazásait mutatják be. A kiállításon most közel húsz darab felvétel látható. Most mutatjuk be először azt a néhány fotót is, mely helytörténeti gyűjteményünkben találhatóak. Nem sok, mégis jelentős dokumentumokról van szó. Többek közt a vár falai közt rendezett estély néhány pillanatáról.
A királyi család egyes tagjait ábrázoló festmények lehetőséget adnak arra, hogy bemutassuk a Wittelsbachok történetének néhány fordulópontját. Látható itt többek között Habsburg Mária Antónia (1669-1692) portréja. A kép azért is érdekes, mert a főhercegnő annak az I. Lipót német-római császárnak és magyar királynak volt a lánya, akinek uralkodása alatt kivégezték Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben. A történelem nem ismeri a mi történt volna, ha … kezdetű felvetéseket, de mégis megkockáztatjuk azt a kijelentést, miszerint ha nem kerül sor a kivégzésre, a sárvári vár és uradalma nem került volna két évszázad múlva a bajorok kezére.
A Bajor Királyság a napóleoni időkben jött létre. Mivel a választófejedelem, Miksa a francia császárt támogatta, cserébe Napóleon a pozsonyi békébe belefoglalta az új állam létrejöttét. Első uralkodója Miksa lett. A fülbevalós király családja, a Wittelsbachok már a 11. században fontos szerepet játszottak Bajorország történetében. A király leszármazottainak, gyermekeinek a sorsa is érdekes. A ma élő Wittelsbachok ugyanis mind az ő két házasságából született fiúk és lányok utódai. Mindezekről a tárlat is szól.
A tárlókban abból a kincsből adunk válogatást, melyet több mint hat évtizeddel ezelőtt találtak meg a vár elfalazott helységében. Állandó kiállításunkon több, valóban szemet gyönyörködtető darab már megtekinthető, a mostani válogatásban azonban szerepelnek eddig ritkán látott csehországi és berlini porcelánok, csokoládé és kávéscsészék, mártásos edények, vagy tányérok az angol Wedwood porcelángyárból. München városának ajándéka Lajos bajor királyi hercegnek, a várban lakó hercegkisasszonyok által díszített porcelántányérok szintén megtekinthetők.
A Sárvári Hírlap 1912. évi decemberi számából látható részlet lelkesen üdvözli a Sárvárra érkező Lajos királyi herceget, aki itt értesült édesapja, Luitpold haláláról. A gazdasági iratok, a sárvári ménesről szóló könyv pedig jelzik, hogy a bajorok kiemelt figyelmet fordítottak magyarországi uradalmuk irányítására és fejlesztésére.
A kiállítás 2017. január 15-ig látogatható a múzeum nyitvatartási idejében.
