Tizenháromváros
Sárvár városmagjától dél-délnyugati irányban áll a ma már a város részét képező korábbi önálló község.
Nevét a 13 szepesi városról kapta, amelyeknek itt raktáraik voltak. Először 1639-ben említették. Első lakói olyan letelepített hajdúk voltak, akik a földesúrtól azt a feladatot kapták, hogy a várostól délre irtsák ki az erdőt egész a Rábáig, majd szántsák is fel.
Egy alkalommal a falu elpusztult, de 1667-ben Nádasdy III. Ferenc újratelepíttette német muskétásokkal. Ekkor 14 házból állt, de az 1784-es katonai felmérés térképén is csak 15-16 ház látható Tizenháromváros területén.
Egy 1698-as püspöki vizitáció szerint 48 személy lakott itt. Száz évvel később 189 fős, 1899-ben pedig 393 fős volt a lakosság száma. Egy 1781-es püspöki vizitáció szerint saját temetője nincs, de 1800-ból már van adatunk sírkert létére. Vezérkeresztjét 1806-ban állították. A temetőt 1976-ban lezárták, azóta kegyeleti park.
Tizenháromváros pecsétje hosszúkás formájú, melynek két oldalán egy-egy zöld ág látható, ezek fogják közre a „13 várost”.
A községet 1902-ben csatolták Sárvárhoz, de nevét mind a mai napig megőrizte. (szg)
Irodalom
Varga Mária: Útszéli keresztek. A sárvári útmenti keresztek története. Sárvár, 2007.
