Keresés a weboldalon

A sárvári nemzetőrség megalakulása

1848. március 15-én városunkban is zajlottak az események

A sárvári nemzetőrség megalakulása

2013.03.12

Közismert tény mindenki számára, hogy 1848. március 15-én Pesten győzött a forradalom, sőt Petőfi naplója alapján szinte percre pontosan ismerjük az események menetét. De hogyan élte meg ezeket a napokat egy kisváros, Sárvár lakossága?

Feltehetőleg érezhette, hogy valami történni fog, figyelemmel kísérhette az 1847 végén összeült utolsó rendi országgyűlés eseményeit, valamint az Európában kialakult feszült helyzetet, és a sorra kirobbanó forradalmi megmozdulásokat. Nyilván hallott már a palermói és párizsi felkelésről, sőt, március 15-én már tudhatott a bécsi megmozdulásról, Metternich menesztéséről is. És ismerhette Kossuth Lajos március 3-i híres beszédét, amelyben alkotmányt követelt nemcsak a Magyar Korona országainak, de a Habsburg Birodalom nyugati felének is. 
A helyi önszerveződés már a pesti forradalom napján, március 15-én megkezdődött. A helyiek nyilván mit sem tudtak még a főváros megmozdulásáról, amikor határozatot hoztak az éjjeli őrszolgálat megerősítéséről. A belbéke megőrzésének, a Csényéből a városba lopózó tolvajok távoltartásának érdekében köteleztek minden polgárt, hogy éjszakai fegyveres őrszolgálatot lásson el. Gondoskodtak a szükséges fegyverek beszerzéséről is. Lényegében tehát március 15-én Sárváron megalakult a nemzetőrség. 

Az ország védelmében

Ünnepi program a Nádasdy Ferenc Múzeumban

A következő napokban az itt állomásozó katonaságot elvezényelték, ezért a megyei elöljáróság elrendelte a helyi nemzetőr egységek felállítását. Március 27-én Sárváron már 100 főből állt az önkéntes nemzetőrség, amelynek parancsnoka Noszlopi László, korábbi katonatiszt, főhadnagya pedig Vittnyédy József ügyvéd, a város fiskálisa lett. A parancsnokságot 10 fő alkotta, amelyből hatan a városi elöljáróság tagjai voltak. Június közepén már 137 főt tett ki a csapat létszáma, és közülük minden másodiknak jutott már fegyver is. 
De a helyiek nemcsak saját maguk, hanem az ország védelmére is adtak katonát. A májusban szerveződő VII. honvédzászlóaljba is beléptek a városi fiúk. Közben a nemzetőrséget is átszervezték, egyes egységeiket a Délvidékre vezényelték a horvát mozgolódások szemmel tartására. Az önkéntes mozgó nemzetőrségbe Sárvárról 13 fő kérte felvételét, köztük Vittnyédy József ügyész is. Őket a Kemenesalján szerveződő zászlóaljhoz vezényelték, ahol megkezdték tábori szolgálatukat. A hiányos fegyverzet pótlásáról is a város gondoskodott. 101 szuronyos puskát vásároltak, amelyek fedezetét a helyi polgároktól felvett kölcsönök biztosították. Július 11-től a Dráva-vonalra vezényelték a sárvári és környékbeli nemzetőröket. 
A Batthyány-kormány lemondását követően az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át a végrehajtó hatalmat, amely újoncozást rendelt el. A 45. számú honvédzászlóalj toborzási központja Sárvár lett. Eközben Vidos Márton főhadnagy, a Radetzky-huszárezred tisztje a sárvári Korona Szállóban toborzóirodát állított fel, és néhány hét alatt a városból és a környékről 182 újoncot verbuvált a huszárezred tartalékszázadába (a Radetzky-huszárezred Itáliában maradt, helyette itthon pótszázadokat állítottak fel). A ruhát, fegyvert, lovat is helyben szerezték be, ebből a város nagyban kivette a részét. Az ezredbe még akkor is szívesen álltak a legények, amikor az osztrák sereg már megközelítette a várost. A támadók elől mind a 45. honvédzászlóalj, mint a Radetzky-huszárezred elvonult keletre, és a továbbiakban a honvédsereg kötelékében teljesítettek szolgálatot.

Ünnepi program a Nádasdy Ferenc Múzeumban

Szeptember elején újabb önkéntes nemzetőr sereget toboroztak. Egyik százada Sárváron és környékén fogadott fel újoncokat. Szeptember 13-ára 475 főből állt a sárvári nemzetőrszázad Ányos János kapitány vezetése alatt. Ugyanakkor a honvédségbe is jelentkeztek a sárváriak. A Dráva mentén szolgáló sárváriak eközben részt vettek a horvát népfelkelők által megszállt Kanizsa felszabadításában. 
A huszárújoncok Perczel Mór hadtestéhez kerültek, részt vettek az 1849. január 22-i szolnoki csatában, majd Debrecenben helyőrségi szolgálatra rendelték őket. Áprilistól a IX. hadtesthez kerültek, és júniustól a beözönlő oroszok ellen harcoltak. Lassan vonultak vissza, és júliusban a Perczel vezette Közép-tiszai hadtest állományához kerültek. Ekkor a huszárosztály létszáma 394 főt tett ki. Nagyszerűen helyt álltak a július 20-i turai ütközetben, amelyben 10.000 orosz lovas ellen 6000 magyar huszár támadt. A lovasság parancsnoka, Dessewffy Arisztid kitüntetésre javasolt több Radetzky-huszárt, köztük Vidos Mártont is. A visszavonulás során a szőregi, majd a temesvári csatákban is részt vettek, és Borosjenőnél tették le a fegyvert. 
A 45. honvédzászlóalj ezalatt Görgei Artúr Feldunai hadtestéhez került. Részt vett a győztes branyiszkói csatában (1849. február 5.), a kápolnai ütközetben, majd remekül helyt álltak a hatvani csatában (április 2.), illetve Buda ostromában és visszavételében (május 4-21.). A csornai győzelemben is részt vettek (június 13.), majd a Délvidékre vezényelték őket, ahol a Titeli-fennsík környékén a szerb felkelők és Jellačić ellen harcoltak. Temesvárnál is ott voltak, a zászlóalj parancsnokát Bem József a csata után őrnaggyá léptette elő. 
A sárvári katonák tehát végigharcolták a szabadságharcot, jelen voltak a legfontosabb hadműveletekben. Büszkék lehetünk azokra a helybeli polgárokra, akik az ország védelme érdekében készek voltak fegyvert fogni, és akár életüket is áldozni érte. A 45. honvédzászlóalj kötelékében halt hősi halált Gerencsér György sárvári lakos 1848. december 7-én 23 éves korában.
 

Irodalom
SÖPTEI István: Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc helyi eseményei. Az önkényuralom évei. In.: SÖPTEI István (szerk.): Sárvári történet. Sárvár, 2000. 277-280.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15500 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H