A Nádasdy család kiváló, Sárvárt is birtokló tagjairól már többször írtunk. Mindemellett jogos lehet a kérdés, vajon mit örököltek Tamás nádor és utódai az ősöktől. Írásunkban a Nádasdyak évszázadokkal korábbi, középkori történetének a nyomába eredünk.
A XVI-XVII. század a családok történetében is komoly változást hozott. A nemesi házasságokat ugyan még előre eltervezték, de a gyermeknevelésben már tettek lépéseket pozitív irányba, ugyanis a gyermeket már tudatosan készítették fel életükre. Jó példa erre a Nádasdy család.
A Nádasdy családban szeretettel vették körbe a gyermekeket. Figyeltek egészségükre, tanulmányaikra, jövőjükre. A nehéz pillanatok, évek után sem feledkeztek meg a jövő zálogáról. Nádasdy Ferenc országbíró, felesége, Esterházy Júlia Anna és gyermekeik története.
A divat napjainkban évszakonként változhat. Divatlapok, divatbemutatók, divattervezők adnak iránymutatást abban, hogy mi a trendi, mit kell viselnünk ahhoz, hogy csinosnak, jól öltözöttnek tűnjünk. Mi volt a helyzet Nádasdy Tamás udvarában?
Gyakran emlegetik a 16. század legjobb házasságaként Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás együtt töltött közel három évtizedét. Történetüket saját levelezésük mondja el az utókornak. Mindig érdemes beleolvasni a hatalmas anyagba.
Herberstein császári követ úgy tudósított a XVI. században Magyarországról, hogy „a magyar föld a legkitűnőbb gyümölcsök végtelen sokaságával bőves”. A gyümölcstermesztésben pedig a korban a Nádasdy család az élen járt. Érdemes beleharapni a finom nyári gyümölcsbe!
A nyári forróságban mentával, egy kis cukorral és sok vízzel, télen a teába egy kiskanállal egyből új ízt hoz az életünkbe. A 16. század elején azonban ha nem is öltek a citromért, beszerzéséhez sok pénzre, de legalább egy gazdag barátra volt szükség.
Omnia vincit amor, a szerelem mindent legyőz, mondták az ókori rómaiak és nyomukban a későbbi korok emberei is. A szerelem előtt valóban nincsen akadály, legfeljebb a jó ízlés szabhat határokat.
Nádasdy III. Ferenc politikai karrierje őseivel ellentétben hátrányból indult. Mindent megtett azonban, hogy ezen változtasson és az ország vezetői köreibe kerüljön. Mindehhez azonban szüksége volt támogatókra, akik tanácsaikkal egyengették karrierjét. Közéjük tartozott többek között Lippay György esztergomi érsek is.
A politika nemcsak ma, hanem a régi időkben is gyakran elválasztotta a családokat. A török elleni küzdelmes időszakban a nemes férfiak idejük egy részét Bécsben töltötték. Házastársukkal pedig sűrűn leveleztek. A sorok sokszor fényt vetnek civódásokra, szerelemre és sok minden másra. Például a töpörödött uborkára.
A középkori Magyarország legismertebb, legkeresettebb bora a Szerémségből, azaz a Dráva-Duna-Száva közének jó éghajlatú, déli lejtőiről származott. Mátyás király is ezzel vendégelte meg a külföldi követeket, akik sokszor dicsérték és párját ritkítónak tartották még Európa más vidékeinek boraival összehasonlítva is.
480 évvel ezelőtt, 1541-ben Sárváron jelent meg az első magyar nyelvű könyv, melyet a Magyar Királyság területén nyomtattak. Sylvester János néhány év alatt fordította le az Újszövetséget, majd áldozatos munkával megjelentette.
Karácsony ünnepe a család ünnepe. Ilyenkor mindig igyekszünk haza, mindent megteszünk, hogy legalább ekkor együtt legyünk szeretteinkkel. Nem volt ez bizony máskor se másképp, amire könnyen bizonyítékot találunk, ha szemezgetünk a híres sárvári szerelmesek, Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezéséből.
Nádasdy Tamás középnemesi sorból a magyar politika legmagasabb pozíciójába, a nádori tisztig jutott. Az ifjú taníttatását édesapja, Nádasdy I. Ferenc rendkívül komolyan vette. A szükséges anyagi bázist feleségének, Tamás édesanyjának, Szenterzsébeti Terjék Orsolyának a testvére biztosította. Hazafelé Itálián át vezetett az út.
Sylvester János a XVI. század tudósa, a magyar művelődéstörténet kimagasló alakja. Nevéhez fűződik a magyar nyelv első nyelvtana, a Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv. Pályájának csúcsát Sárváron érte el, ahol említett munkái napvilágot láttak. Életének alakulását Sárvárig követjük nyomon.
Az életben mindennek megvan a helye és az ideje. A mohácsi csatát követő két évszázadban sem volt ez másképp. A pusztítás a hétköznapok részévé vált, mintha az életnek nem lett volna értéke. A zene azonban mégsem halkult el, a tánc mégsem állt meg.
Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, de az ünneplés elemei sokat változtak. Előfordul, hogy eredeti értelmüket ma már nem ismerjük, ha pedig ismerjük, nem tudatosítjuk. Nemzedékről nemzedékre sokat változtak karácsonyi szokásaink, koronként mindig valami más lett a fontos, más lett az elfogadott.
A szerelem örök. Bizonyítják ezt évszázadok híres szerelmesei. Kanizsai Orsolya és Nádasdy Tamás szerelmét levelezésük alapján mutatjuk be. Egyben köszöntünk minden szerelmest, és azokat is, akik vágynak a szerelemre. Csak bátorság kell hozzá! És a másik.
A két szerelmes, Kanizsay Orsolya és Nádasdy Tamás levelezését olvasgatva szinte az a benyomásunk támad, hogy Bécsben nem tudtak meglenni Orsolya asszony küldeményei nélkül. Írásunkban utánajárunk, miért is voltak fontosak a hű feleség urához eljuttatott küldeményei.
Április 15-én 1554-ben Nádasdy Tamás feleségének írt levelében számolt be szerelmes házastársának, Kanizsai Orsolyának, hogy azon a napon, délután öt és hat óra tájban Magyarország nádorának és a kunok bírájának választották. A középnemesi családból származó Nádasdy ezzel életének, politikai pályafutásának csúcsára jutott.
1587 februárjában a harmincas éveiben járó Nádasdy Ferenc többedmagával megtámadta a Somogy megyei Koppány várát. Haditette ma is emlékezésre méltó. Nem véletlen azonban, hogy az ellenfél, az oszmán haderő vezetői is félelemmel vegyes tisztelettel emlékeztek meg róla. Az évforduló kapcsán idézzük fel a történetet!
1604 első napjaiban Sárváron elhunyt a vár ura, Nádasdy Ferenc, azaz a Fekete bég. Az előző évi háborúból betegen hazaérkező főurat soha többé nem hívta a harci kürt újabb diadalra, nem várta a kard csörgése, az ágyú dörgése, többé már nem állhatott a sereg élére, nem köthetett kardot és nem vezethette rohamra hűséges katonáit.
Nádasdy Pál Nádasdy II. Ferenc és Báthory Erzsébet fia. Pál jelen volt ugyan az országos politikában, azonban életkora miatt nem sikerült jelentős befolyást szereznie. Imádságos könyvével azonban örökre beírta magát a magyar művelődéstörténet nagykönyvébe.
Nádasdy Tamás dédunokáját, III. Ferencet az országgyűlés 1655 júniusában országbíróvá választotta. Ezzel a Magyar Királyság hatalmi rendszerében a király és a nádor után következett. Eredeti szándéka szerint a nádori címet célozta meg. A kor hatalmi játszmái ma is tanulsággal szolgálnak, miként zajlottak a politikai játszmák.
1671. április 30-án végezték ki a bécsi városházán gróf Nádasdy III. Ferenc országbírót, királyi helytartót. A család vezetőjének halála egyben a család történetének legfényesebb korszakának a végét is jelentette. Az ország és a család sorsa, mely addig szorosan összefonódott, most elvált egymástól.