Kulcsszavak: 1956, díszterem, Egressy Béni, első világháború, fürdőpohár, fegyver, Friedrich Egerman, Géczi János, húsvéti tojás, helytörténet, Horthy Miklós, kávéskészlet, Nádasdy család, oklevél, pecsétnyomó, pisztoly, Sárvár, söröskupa, szablya, szikvizes palack, vetőláda, összes tárgy
Kattintson a kiválasztott kulcszóra!
A Nádasdy család dákai pecsétnyomója
2010 óta tekinthetik meg vendégeink a Nádasdy-pecsétnyomót, mely a család XVIII. századi felemelkedésének, új birtoképítő politikájának egyik mérföldkövét jelzi. A pecsétnyomót Sárvár Város Önkormányzata vásárolta egy budapesti gyűjtőtől, majd helyezte el a Nádasdy Ferenc Múzeumban.
A pecsétnyomó kerek pecsételő felületén a Nádasdy címer látható, két nád között feltartott szárnyú kacsa áll a hullámzó vízben. A címert a 11 ágú grófi korona zárja. Körben a Dákai uradalom felirat olvasható.
1671. április 30-án Bécsben végezték ki a magyar politika meghatározó alakját, gróf Nádasdy Ferenc országbírót. Vagyonát teljes egészében elkobozták, és a család ezzel elveszítette befolyását, melyet majd két évszázadig gyakorolt. A Nádasdyak ugyan nem tudták újra érvényesíteni régi hatalmukat, de tagjaik a következő században már újra felemelkedtek, és külhoni szolgálatban, vagy Fejér, illetve Komárom megyében vezető szerephez jutottak. A magyar társadalom megbecsült szereplőivé váltak.
Az országbíró fia, Nádasdy IV. Ferenc részt vett Buda visszafoglalásában 1686-ban. Az ő fia, V. Ferenc már egy huszárezred tulajdonosaként öregbítette családjának hírnevét Európában. Az ő nevét viselte 1888-tól az a huszárezred, melynek emlékanyaga a sárvári múzeum állandó kiállításán tekinthető meg.
Nádasdy IV. Ferenc az uralkodótól, I. József magyar királytól (1705-1711) kapta meg a Veszprém megyei Dáka uradalmát, melyet a család a XIX. század közepéig birtokolt. IV. Ferenc iskolát létesített a faluban, majd fia, Nádasdy Boldizsár (V. Ferenc testvére) templomépületet biztosított mind a katolikusok, mind a reformátusok számára. A Nádasdyak kastélyt is építettek Dákán, melyet a Festetics család vásárolt meg 1843-ban.
A pecsétnyomó az uradalom hivatalos iratainak viaszos pecsételésére szolgált. Az uradalmi gazdálkodás a nemesek gazdasági erőforrásának alapját jelentette, ezért elengedhetetlen volt a pontos adminisztráció. A pecsétnyomó e rendszernek volt hitelesítő eszköze. (tzb)