Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.
A tojás világokat teremt, életet ad. A 21. századi embernek a tojásról nem világok teremtése és mitikus történetek jutnak eszébe. Legelőször. Pedig ez a napsárga belsőjű finomság a régebbi korok embereinek a világot jelentette. Ahogy a keresztény ünnepek története, illetve azok szimbólumai is idősebbek magánál a kereszténységnél. A tojás mint teremtő elem, több nép kultúrájában szerepet játszott. Először nézzük az egyiptomiakat. Annak ellenére, hogy nekik több teremtés mítoszuk létezett, a világtojás az egyik legelterjedtebb. Témánk szempontjából Nun, az ősi négy istenpár egyike az érdekes. Nun, az ősvíz, melyből egy domb emelkedett ki. Ezen ült a kozmikus tojás, amely megrepedt és kikelt belőle az ifjú napisten. Amikor a tojáshéj teljesen szétnyílt, az újszülött Atum isten felemelkedett az égbe. Az egyiptomiak hite szerint ez volt a pillanat, amikor a nap először jelent meg az égen Egyiptom földje fölött.
A görögök is bővelkedtek tojással kapcsolatos történetekben. Az egyik nem annyira ismert mítosz Aphroditéről szól. A szerelem istennőjének születéséről leginkább megőrzött történet szerint Aphrodité egy kagylóhéjban született és Ciprus szigeténél lépett partra. Egyes források szerint viszont Erósszal együtt egy tojásból születtek. Egy másik görög legenda pedig arról mesél, hogy Léda, a világszép spártai királyné, akit Zeusz elcsábított, két hattyútojást szült, melyekből gyermekei kikeltek. Egyikük volt Szép Heléna, aki miatt a trójai háború később kitört.
A Távol-Kelet mítoszai között többen is visszaköszön motívumként a világtojás. Indiában a mindent átható leheletet és a mindent magába rejtő vizet tartották együttesen mindennek a teremtőjének a hiranja-garbha (arany-embrió, aranytojás) által. Ebből jelent meg azután Brahma, a Teremtő. Egy másik mítosz szerint Visnu, a világtengeren nyugvó istenség köldökéből egy lótuszvirág nőtt ki, és Brahma ezen át jelent meg. Ez szintén nem más, mint a világtojás módosult változata. A japán mítoszok szerint kezdetben In és Jo, a férfi és a női princípium együtt feküdt a kaotikus tojásban, amely azután kettévált: így keletkezett az ég és a föld.
Kínában úgy tartották, hogy Pan-ku, a világteremtő eleinte a mindenség sötét, tojás alakú káoszában élt, mintegy csíraként. Tizennyolcezer év elteltével a tojás két részre oszlott: a tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan a föld. Ennek a mindenségben jelenlévő ősi kettősségnek a megörökítése a Jin-Yang szimbólum.
Európa északi részén a finn Kalevala örökíti meg a tojást, mint a világ kezdetét. Ez a történet áll hozzánk térben és időben is legközelebb, hiszen az Elias Lönnrot által gyűjtött anyag végleges formában 1849-ben jelent meg.
„Tojáshéj alsó feléből idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felső feléből magos mennybolt lett odafent,
sárgájából a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéből a tojásnak halvány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegőn.”
(Rácz István fordítása)
A Kalevala ősidőkből származó dalai, versei szájról-szájra terjedtek, közel egy évezreden keresztül.
A tojás szimbóluma korokon, népeken átívelő jelenléte megkerülhetetlen, és többek közt a népi jóslásban is folyamatos szerephez jutott. Főképp termékenységi jóslásokhoz, szertartásokhoz használták. Az ókorban az anyaméhben növekvő gyermekkel kapcsolatos kérdésekre kerestek segítségével válaszokat. A jósnő a tojást a terhes nő hasára gördítette, majd egy csészealjban eltörte. Az egységes sárgája egy gyermeket, a villás sárgája az ikrek születését jelezte, a sárgájában lévő vért pedig rossz jelnek tekintették, és nehéz születést jósoltak.
Más elképzelések szerint a legmegbízhatóbb módszer a jövendő kifürkészésére a vízbe csorgatott tojásfehérjével történő jóslás volt. Eredetéről keveset tudunk, de számos néprajzi írásban fellelhető a jövendölés e formája.
A hozzávalók: tyúktojás és szobahőmérsékletű víz. Mint általában a jóslások előtt, pontosan meg kell fogalmazni, hogy mire is vagyunk kíváncsiak, hiszen másképp zavaros eredmény születhet. A nyers tojást gondosan átütjük, majd nagyon óvatosan tegyük a fehérjét egy csésze vízbe. Fontos, hogy a sárgája ne kerüljön a vízbe, különben a jóslást elölről kell kezdeni. Ezt követően a vizet a tojással kissé megrázzuk, és 20-25 percre hidegre tesszük. Ez idő alatt a fehérje olyan formát ölt, így már nincs is más feladat hátra, mint a jelentését helyesen értelmezni. A formák változatosak, ahogy megfejtésük is, erősen hasonlít az álmoskönyvek szócikkeihez.
De a tojással – különösen a héjával, ártó praktikákat is véghez lehetett vinni, így sokáig a húsvétkor megszentelt tojás héját tilos volt eldobni, hogy ne lehessen visszaélni az erejével.
Több kultúrában temettek a sírba az elhunyt mellé tojást. Találtak már tojást Kínában egy 2500 éves sírban, Toszkánában egy 2200 éves etruszk sírban és Hódmezővásárhely mellett is egy késő avarkori sírban. Ezeket ráadásul karcolt minták díszítették. Mivel a tojást az újjászületés hírnökeként tartották számon, így valószínűleg ennek elősegítésére helyezték őket az elhunyt mellé.
A tojás évezredek óta az újjászületés a termékenység jelképe, történelmünk nagyon fontos része. Bár mennyire törékeny, a tojás a két csúcsánál nyomva összeroppanthatatlan. Különös kettőssége pontosan olyan, mint az élet.
Írásunkhoz múzeumunk Néprajzi Gyűjteményében található tojásokat választottuk illusztrációnak, melyekről ide kattintva olvashat.
közművelődési munkatárs
Az egyik legizgalmasabb pillanat, amikor belesünk a múlt függönye mögé.
borsos.dora@sarvarvar.hu
Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.
Főúri vadászat…Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.
Mínuszok…Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.
Kossuth-címerek a forradalombanFegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.
Vasfegyver...„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.
Húsvéti jelképeink...Iparművészeti gyűjteményünk két remek darabja egybe tartozik. Egy tekerőlanton játszó nő és egy gitározó férfi rendkívül mozgalmas figurái. A porcelánokat Meissenben készítette Friedrich Elias Meyer a 18. század közepén.
Porcelánremekek…
Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15683 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.