A Biblia hazatért
2017.02.03
Sárvárra került Slyvester János közel ötszáz éves Újszövetség-fordítása a Reformáció Évének alkalmából. A humanista tudós eredeti munkáját péntek délelőtt adták át a Nádasdy Ferenc Múzeumban. Az eseményen részt Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos és Takács Zoltán Bálint múzeumigazgató is.
2017-ben Luther Márton reformmozgalmának 500 éves évfordulójáról szerte a világon megemlékeznek. Sárvár sem kivétel ez alól, ahol február 3-án egész napos programmal nyitották meg a jubileumi évet. A program jelképes megnyitásának is tekinthető, hogy a múzeumban ünnepélyes keretek között nyújtották át a közönségnek Sylvester János fél évezredes fordítását. Az átadásra a díszteremből nyíló szalonban, mától a Biblia Teremben került sor. A múzeum munkatársai itt állították fel egy korabeli nyomdagép másolatát, helyezték el az információhordozó táblákat és az Újszövetséget őrző vitrint. A tágas terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.
A rendezvényt Gyarmati István sárvári evangélikus lelkész nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket, majd megkérte, Hafenscher Károlyt, a Reformáció Évének miniszteri biztosát, adja át hivatalosan a Bibliát. A miniszteri biztos köszöntőjében Sárvárt méltatta kulturális, gazdasági és turisztikai jelentősége mellett, annak gazdag múltja miatt is. Majd bemutatta Sylvester János munkásságát, melynek legkiemelkedőbb teljesítményét Sárváron érte el. Hangsúlyozta, hogy Sylvester János Rotterdami Erasmus humanista tudós szerzetes szellemi munkáját folytatta, melynek eredményeképp jelenthetett meg az első, Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv. Sylvester és támogatója, Nádasdy Tamás, a sárvári vár ura ezzel európai szintre emelte a magyar műveltséget.
Takács Zoltán Bálint múzeumigazgató Sárvár és a múzeum életének mérföldköveként mutatta be Sylvester Új Testamentumát. Arra a fontos szimbólumra is felhívta a figyelmet, ami a Magyar Királyság nehéz, az Oszmán Birodalomtól szorongatott helyzetére utal és megjelenik a könyv címoldalán. A széttört családi és állami címer az ország tagoltságát jeleníti meg. „Ez a munka nem véletlenül jelent meg, hanem egy tudatos programnak volt a része, ami Nádasdy Tamás mecénáshoz köthető, aki mindent megtett azért, hogy helyreállítsa a Magyar Királyság egységét.”
Véleménye szerint a török hódoltság idején a széttagolt ország lelkében egységes maradt, amely egységnek az egyik alapját a közös nyelv képezte. Ennek fényében még inkább rendkívülinek mondható Sylvester magyar nyelvű Újtestamentuma, ami a feldarabolt királyság közös identitásának megőrzésére tett kísérlet egyik eszközeként is értelmezhető lelki tartalma mellett.
Szemerei János püspök úr felszólalásában utalt arra, hogy a régi világ népei a szent tekercseket, könyveket személyiséggel ruházták fel. Hagyományaik szerint az írásoknak születésük és haláluk van, ráadásul a tönkrement iratoknak temetéseket is tartottak, azaz „temetőik” vannak, amiket a régészek feltárhatnak. Rámutatott, hogy ez a könyv ritkasága miatt is kiemelten értékes, ugyanis egyike a 22 „túlélőnek”, melyek átvészelték a történelem zavaros időszakjait. Ezek után a püspök a jelenlévők számára Sylvester fordításából idézte:
A lelki kenyér nem más mint Jézus Krisztus. Az evangélium első teljes fordításának a lelkiség szempontjából is kiemelt helye van.
Zárásként Vörös Krisztina magyar szakos tanárn? a Szinérváraljáról, Sylvester János szül?városából, egyben Sárvár testvérvárosából küldött levelet olvasta fel. A bibliaátadás alkalmából küldött üdvözletben a helyi pedagógusok felbecsülhetetlennek nevezik azt az értéket, melyet Sárvár e jeles napon kapott.
A Magyar Tudományos Akadémiától kölcsönbe kapott Sylvester János Új Testamentum fordítás év végéig tekinthet? meg a múzeumban.
