×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
1848 emléke egy szivarkás dobozon

1848 emléke egy szivarkás dobozon

A sárvári múzeumban őrzünk egy kopott, jól láthatóan használt, festékes lemezdobozt. Felirata szerint 25 darab szivarka fért el benne. Fedelén azonban a magyar címer és az 1848 – 1948 évszámok láthatók magyar nemzeti színű szalagon.

1848 századik évfordulóján a fővárosban, de számtalan magyar településen megemlékeztek a forradalomról. Mintegy másfél évvel korábban indult meg a szervező munka, mely ekkor már egyértelműen a pártpolitikáról szólt. A Magyar Kommunista Párt ifjúsági szervezetének, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek a főtitkára Nonn György 1947 novemberében kijelentette, hogy az országos ünnepségre való felkészülést a „reakciósnak minősített erők befolyásának” felszámolására kell felhasználni. A kijelentés összhangban állt a párt III. kongresszusán hozott határozattal, mely szerint célként jelölték meg a polgári erők kiszorítását a hatalomból.

A sárvári múzeum gyűjteményében található Kossuth címeres doboz
A sárvári múzeum gyűjteményében található Kossuth címeres doboz

A következő hónapok során egyértelművé vált, hogy a Szovjetunióval a háta mögött a Magyar Kommunista Párt teljes hatalomátvételre, illetve egypártrendszer létrehozására készül és tervét fokozatosan, de egyértelműen végrehajtja. 1947 május végén lemondott a miniszterelnök, Nagy Ferenc, amivel pártja, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) is a felszámolás útjára lépett. Az ősszel hatályba lépett a február 10-én aláírt párizsi békeszerződés, mely lehetővé tette a szovjet fegyveres erők magyarországi tartózkodását. Augusztus utolsó napján megtartott választás a kommunista párt győzelmével végződött, de a polgári pártok összeségében 50 százalék feletti eredménnyel végeztek. Mindez azonban már nem akadályozta a többpártrendszer felszámolását, ami egy év alatt, 1949 őszére be is fejeződött.

Az 1848-1949 jubileumi emblémás doboz baloldali felirata: Magyar dohányjövedék (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum)
Az 1848-1949 jubileumi emblémás doboz baloldali felirata: Magyar dohányjövedék (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum)

A színfalak előtt azonban gőzerővel készültek 1848 centenáriumára. A sajtó, a helyi szervezetek 48-as előadássorozatokat tartottak, de az óvodák, iskolák rendbehozatalára, fásítási akciókra is mind ráhúzták a 48-as címkét. A főszerepet a kommunista párt vitte. Egy Vas megyéből származó jelentés szerint olyan sikerrel működtek az aktivisták, hogy még azokat is bevonták az általuk szervezett megemlékezéssorozatba, akik távol tartották magukat a párttól. 1848/49 olyan hívószó volt, mellyel sikerrel mosták el az ideológiai határokat. A jelentés szerint a megrendezett verseny kapcsán: „A 48-as verseny szelleme egész végig kielégítően folyt, s a legjobboldalibb elemek is észrevétlenül szívták magukba a 48-as szellemet”. A 48-as szellem alatt itt a kommunista párt ideológiáját, eszmei irányvonalát értsük, ne a száz évvel korábbi összetett, differenciáltságában is egy független, polgári állam létrehozását célzó eszmekört. A gondolatok alapvető különbségét jelzi Rákosi Mátyás 1948. március 15-én az Országház előtt elmondott beszéde. A főtitkár már a 48-as szellemiség továbbfejlesztését jelölte ki többek közt az államosítással, melynek semmilyen előzményét nem találjuk, nem találhatjuk meg száz évvel korábban. 1848/49 ürüggyé vált.

Az 1848-1949 jubileumi emblémás doboz jobboldali felirata: 25 darab szivarka (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum
Az 1848-1949 jubileumi emblémás doboz jobboldali felirata: 25 darab szivarka (Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum

A sokszor hivatkozott nemzeti egység jelképe volt az a jelvény is, melynek változatát láthatjuk a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban őrzött szivarkatartón is. A Tájékoztatásügyi Minisztérium még 1947. április 30-án írt ki pályázatot olyan jelvényekre, melyek 1848-ra és 1849-re emlékeznek. Olyan jelvénytervet vártak, mely egyaránt feltehető hivatali épületre, levélpapírra, kiadványra. Az irányelvek közt fogalmazták meg, hogy az embléma legyen egyszerű és ötletes, és a tervek „eszmeileg kifejezzék a centenáriumi gondolatot és azt, hogy mai demokratikus köztársaságunk az 1848-49-es eszmék örököse”.

Letisztult terveket vártak, melyeknek „mellőzniük kell minden részletező aprólékosságot”. Figyelni kellett arra, hogy a jelvényt mindenféle technikával elő lehessen állítani, fémekkel is kivitelezhető legyen, de nyomdatechnikai eljárások során is felhasználhassák.

Előírásként fogalmazták meg a két évszám 1848-1948 feltüntetését. Az 1949-es centenáriumi évre is vártak terveket, melyeken az éveknek szintén szerepelniük kellett.

Egy hónap állt rendelkezésre a pályaművek elkészítésére. Május 31-ig ötszörös nagyításban várták a javaslatokat, csatolva többek közt az eredeti méretben elkészített embléma fényképét. A jeligés pályázatokat az Iparművészeti Akadémiára várták. A Tájékoztatásügyi Minisztérium és a Magyar Művészeti Tanács tagjaiból álló bírálóbizottság egy-egy ötezer forintos díjjal szándékozta jutalmazni a kivitelezésre alkalmasnak talált tervet. Öt továbbit pedig ezer forinttal. Az ötezer forint a kivitelezési díjat, azaz a jogdíjat is tartalmazta. 

1848 emléke egy szivarkás dobozon (Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár, ltsz: NFM HuT 2020.1.1)
1848 emléke egy szivarkás dobozon (Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár, ltsz: NFM HuT 2020.1.1)

A pályázati kiírás első fordulója nem járt sikerrel, emiatt egy szűkebb körű kiírást tettek közzé. Utóbbin végül Végh Gusztáv grafikusművész terve nyert. A jelvény a korona nélküli címert ábrázolja, melyet a hagyomány Kossuth-címerként ismer. A címert két évszám kereteli, felül 1848, alul 1948.

Nemcsak kitűzők készültek a grafikusművész tervei alapján, hanem azok számos tárgyon, kiadványon megjelentek. Irodalmi szemelvényekből, kortársak írásaiból összeállított reprezentatív munka jelent meg 1848-1948 Száz év a szabadságért címmel. A kötet keménytáblás borítóján az egész oldalt ez a jelvény foglalja el, de kicsinyített változata megjelenik a címoldalon is.

A sárvári múzeumban található szivarkás bádog doboz nyitható fedelén nemzetiszínű, masnis szalagon lóg az embléma. Mellette nagybetűkkel: CENTENÁRIUM. A fedél oldallemezén Magyar dohányjövedék, a másik rövid oldalon 25 darab szivarka felirat olvasható. A kopottas, festékes dobozkát sokáig használták míg a múzeumba került. Sajnos, nem tudjuk kitől kaptuk egykor, a dobozka ugyanis a jelenleg zajló raktárrendezés során került elő.

1848 századik évfordulóján a politikában rendkívül éles helyzet állt elő, de ez nem befolyásolta a megemlékezés formai elemeit. A centenárium nemcsak versenyekben, társadalmi munkában, ünnepségek sorozatában, szoboravatásokban, a törvényhozásban csapódott le, de a tárgyi világban is. A sárvári múzeum szivarka tartója ennek egy érdekes emléke.

A tárgy leltári száma: NFM HuT 2020.1.1.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.

Főúri vadászat…

Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.

Mínuszok…

Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.

Jelképek erdeje…

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban

Fegyvergyűjteményünk egyik érdekes darabja egy buzogány, melyet formai jegyei alapján tudunk meghatározni. Egykori tulajdonosáról sajnos nem tudunk semmit, mégis érdekes. A korabeli források is gyakran említik ezt a fegyvertípust.

Vasfegyver...

„Jelképek erdején át visz az ember útja" – állította Baudelaire, amihez hozzátehetjük, ami a megismerés és értelmezés felé vezet. Esztétikus és elfogadható magyarázatot keresünk a természetben, a hitben, a fizikai és lelki síkokban.

Húsvéti jelképeink...
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15276 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza