Zvonarics Mihály

Sárvár, 1570 körül – Sárvár, 1625. február 27. Evangélikus prédikátor, szuperintendens, sárvári püspök.

Horvát eredetű családból származott. Apja, Bálint vargamesterként szolgálta a Nádasdyakat. Mihály mellett Imre nevű fiát ismerjük, ő később csepregi lelkész, az 1621-es vérengzés vértanúja. Zvonarics Mihálynak négy fia született, István, György/Gergely, Sámuel és Péter. Lánya Lethenyei Istvánhoz ment feleségül. Zvonarics Mihályt apja foglalkozása után Vargának, származási helye után Sárvárinak is nevezték.
Sárváron, Csepregen, Komáromban és Nagyőrben járt iskolába. Sopronkeresztúron lett iskolai rektor, ezt követően Szakonyban, majd Cenken lelkészkedett. Sárvárra Báthory Erzsébet hívta udvari lelkésznek. Magyari Istvánt követte ebben a hivatalban.
A sárvári egyházmegye esperessé, a Sopron-Vas vármegyei egyházkerület püspökké választotta (1620-1625). Több, kálvinistákkal folytatott hitvita is köthető a nevéhez.
Később fiai is segítségére voltak munkái összeállításában és kiadásában. 1603-ban jelent meg első munkája Sopronkeresztúron a Manlius-féle nyomdában. Címe: Pápa, nem pápa, Osiander András művének fordítása. Halála után fiai segítségével Lethenyei István adta ki Postilláit, azaz ünnepélyes evangélium magyarázatait Csepregen, Farkas Imre nyomdájában 1627-28-ban. Érdekes megjegyezni, hogy az evangéliumok szövegeinek idézéséhez Sylvester János Újtestamentum-fordítását használta fel. Ez bizonyítja, hogy az 1541-ben Sárváron kiadott munka a Nádasdy-udvarban sokáig használatban volt.
1613-ban írt úrvacsorai kátéját Farkas Imre 1643-ban nyomtatta ki Az Úr vacsoraia idvösséges tudományának utába való rövid bemutatás… címmel.
Fiai, István és György szintén kiemelkedő protestáns értelmiségiek voltak, István Nádasdy Pál udvari papja, György pedig Batthyány Ádám nevelője, majd familiárisa lett. (szg)

Irodalom
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.
Urbán László: Kultúra és egészségügy a Nádasdyak idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.