Keresés a weboldalon

Zsinat a Tisza mentén

Klauzer Szintia, Szent László Katolikus Általános Iskola, Sárvár

2017.04.09

Szent László vezetésével 1092-ben tartották meg a szabolcsi zsinatot. A gyűlésen nagyszámú tömeg vett részt, püspökök, apátok, előkelők és maga a nép is. A határozatok egyházi kérdéseket rendeztek el. Nemcsak a döntések, hanem a környezet is meghatározó volt.

1092 májusában a Tisza bal partján zsinatot tartottak. Szabályos törvényalkotásra került sor, már a sokadikra Szent László uralkodásának (1077-1095) idején. A király is részt vett a gyűlésen, hasonlóan az egyházi és világi urakhoz. A cikkelyek tágan értelmezve vallási, egyházszervezeti kérdésekkel foglalkoztak. A háttérben VII. Gergely (1073-1085) pápa nagy egyházreformja áll, mely fontos kérdésekben nem egy esetben máig hatóan határozta meg az irányokat. Jól ismert ezek közül a cölibátus, a papok nősülésének a kérdése. Már korábban is fontos téma volt szerte Európában, vajon házasodhatnak-e a hívek lelki életével foglalkozó papok. Már VII. Gergely elődjének, II. Miklós pápának az idején, 1059-ben egy Rómában tartott zsinaton megtiltották a papok számára a házasságot, de a kérdés érzékeny jellegét egyértelműen jelzi, hogy maguk az érintettek sem fogadták ezt egyöntetű lelkesedéssel. Amikor a rendeletet német földön a mainzi érsek kihirdette, az életét kockáztatta, alig tudott ugyanis elmenekülni a feldühödött papok haragja elől. VII. Gergely felelevenítette a rendelkezést és szigorúan megtiltotta a papok számára, hogy házasságot kössenek. A szabolcsi zsinaton hozott határozatok azonban azt mutatják számunkra, hogy László király nem teljesen értett egyet a reformokkal és akaratát keresztül is tudta vinni. 

Szabó Gréta, Gárdonyi Géza Általános Iskola

László ugyanis határozott külpolitikát folytatott, melynek bizonyos szakaszán, amikor számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy unokaöccse, Salamon a trónjára tör, a pápai körökkel ápolt szoros kapcsolatot. VII. Gergely ekkor komoly harcban állt IV. Henrik német-római császárral (1053-1105), aki Salamont támogatta. Természetes volt, hogy a magyar király így a pápai körhöz tartozott. Az egyházfő ki is használta a helyzetet és mindent megtett, hogy a Magyar Királyságot teljesen a pápai trónhoz vonja, de László folyamatosan elhárította az ajánlatokat. Miután azonban Salamon kiszállt a versengésből, László sem ápolta tovább nagy intenzitással kapcsolatait Rómával. A pápaság nősülésével kapcsolatban meghozott magyar zsinati határozat így egyik oldalról érzékelteti, hogy egyes reformelképzelések találkoztak a király akaratával, másik oldalról azonban látszik, hogy a pápai akaratot nem sikerült teljes egészében keresztülvinni.

Hét évvel VII. Gergely halála után, a Tisza mentén meghozott határozat szerint a felszentelt papok (áldozópapok) és segítőik (szerpapok) egy alkalommal köthetnek házasságot, másodjára azonban már nem. Az eredeti, pápai elképzelés teljesen tiltotta a papi nősülést. Tegyük hozzá, hogy a cölibátus alapját jelentő írásban Szent Pál tanítványához, Szent Tituszhoz írott levelében azt írja a krétai egyház szervezése kapcsán, hogy oda olyan embert válasszon presbiternek, azaz áldozópapnak, aki többek közt csak egyszer nősült. A szöveg szerint

„Olyat keress, aki feddhetetlen, és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek, s nem vádolhatók könnyelmű élettel vagy engedetlenséggel.”

Jelentős határozatok egy nagyszerű helyen

Már a zsinat első határozata megerősítheti bennünk, hogy jelentős eseményen vettek részt a fennmaradt törvénykönyv bevezetője szerint az ország összes püspökei és apátjai, az összes előkelők, „az egész papság és a nép tanúskodása mellett”.

A szöveg első benyomásra is sejteti, hogy nem kis térre, nem kis épületre volt szükség egy ekkora tömeg befogadásához. László, akinek szent életét alátámasztani hivatott életrajza kiemeli mély vallásosságát és egyháztámogatását, nemcsak anyagi alapokkal segítette a magyar egyházi szervezetet, hanem püspökséget is alapított, konkrétan a zágrábit. Szent István tíz püspökséget alapított, így Szabolcsban 11 püspök és kísérete volt jelen. Ha sorra vesszük az apátságokat, melyek alapításáról biztos információkkal rendelkezünk, szintén tekintélyes sort találunk: Pécsvárad, Zalavár, Szekszárd, Tihany, Százd, Zselicszentjakab, Visegrád, Bánmonostor, Garamszentbenedek, Szentjobb, Somogyvár. Utóbbi településeken Szent László alapította a bencés monostorokat. Ha szöveg szerint értjük a törvény bevezetőjét, a felsorolt helyekről mind eljöttek az apátok, legyen az oly távol, mint például a régi Balaton mellett található Zalavár. A két helység között ma közúton a távolság több mint 450 kilométer, kocsival ezt legalább négy óra alatt tehetjük meg, leginkább autópályán. El sem tudjuk képzelni, hogy kilenc évszázaddal ezelőtt mennyi időt tett volna ki az utazás rendkívüli kihívások (erdők, mocsarak, időjárási viszontagságok) mellett.

Az előkelők alatt azokat érthetjük, akik részt vettek a király törvényalkotó munkájában. A felsoroltak munkáját nagyszámú sokaság figyelte, mintegy hitelesítve a kánonjognak is megfelelő határozatok meghozatalát. 

Varga Lóránt, Csicsergő Óvoda

A helyszín kiválasztása az előbbiekre figyelemmel nem volt véletlen. Olyan épületre volt szükség, amely biztosította a zsinatnak megfelelő körülményeket. Szabolcs ennek feltétlenül megfelelt. A település, ma Nyíregyházától északnyugatra, mintegy 40 kilométerre fekszik, Tokajtól pedig északkelet felé kell indulnunk, hogy erős tíz kilométer után a településre érjünk. Fontos, igazgatási központ volt itt egykoron, ahol már a 10. század első felében laktak. Névadójaként Szabolcs vezért említik, aki a krónikás hagyomány szerint az uralkodó Árpád dinasztia tagja volt egykoron. Itt épült fel a lenyűgöző méretű, háromszög alakú földvár, melynek kerülete közel 800 méter. Számítások szerint félmillió köbméter föld megmozgatására volt szükség az építéséhez, nagyjából a 10. század első harmadában. A következő évtizedekben a várat többször is megerősítették, még Szent László idején is. A király idején azonban nemcsak a várban végeztek építkezéseket, hanem attól keletre néhány méterre. Még a zsinat előtt egy impozáns méretű háromhajós templomot emeltek itt. A Szűz Mária nevére felszentelt templom a hagyományoknak megfelelően nyugat-keleti tájolású volt, félköríves záródású szentélyével a keleti oldalon. A bejáratát déli oldalán találták a belépők. A belső teret szintén a déli oldalon kialakított négy ablak világította meg, illetve az északi oldalon is volt egy ablaknyílás, mint ahogy a szentélyben is. 

A templom hajóit elválasztó négyzet alakú pillérek méretei önmagukban is impozánsak. A 125x130  és 120x120 cm nagyságú lábazatok sejtetik az Úr Tisza menti hajlékának térbeli nagyságát. A három-három pillérből álló sor közel 14 méter hosszúságú és majdnem 10 méter szélességű belső térnek a tetőszerkezetét tartotta. Az ehhez csatlakozó szentély még majdnem három és fél méterrel növelte a templom hosszúságát. Ha mindehhez hozzáadjuk az egy méter széles, kőből rakott falakat, akkor egy 20 méter hosszú templomot kell magunk elé képzelni. Jelentős épületről volt tehát szó. Nem is a váralján élő hívek jártak itt, hanem a több plébánia életét felügyelő esperes központja volt a külsőleg is szépen kialakított épület.

Gyűrűs-Nagy Boglárka, Vármelléki Óvoda

A Szent László által elnökölt zsinatra tehát valóban impozáns környezetben került sor. A méltó körülmények között meghozott határozatok nemcsak az uralkodó, hanem az egyház tekintélyét is emelték. Rendelkeztek templomok építéséről, a tizedszedésről, misék, de a szentek előestéjének, vigíliájának a megtartásáról is. Négy ilyen szentet említ a törvény, István királyt, Szent Gellértet, Szent Mártont és Szent Pétert. Elrendelték több szent ünnepének a tiszteletét is, melyek közül több évszázadokon át fontos ünnep maradt.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezzel a méltó körülmények közt megtartott szabolcsi zsinat egyes rendelkezései ma is meghatározzák hétköznapjainkat.
 

Írásunkhoz sárvári ovisok és diákok munkáiból válogattunk. Ez alkalommal:

Klauzer Szintia, Szent László Katolikus Általános Iskola

Szabó Gréta, Gárdonyi Géza Általános Iskola

Varga Lóránt, Csicsergő Óvoda

Gyűrűs-Nagy Boglárka, Vármelléki Óvoda

Ajánló irodalom

Levárdy Ferenc: Magyar templomok művészete, Bp., 1982.

Marosi Ernő: Magyar falusi templomok, Bp., 1979.

Németh Péter: Szabolcs, református templom In: Kollár Tibor (szerk.): Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és Kárpátalján, 2. kötet, Nyíregyháza, 2013. 225-228.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 14994 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H