Keresés a weboldalon

Vass József

Sárvár, 1877. április 25. – Budapest, 1930. szeptember 8. Pap, keresztényszocialista politikus, teológiai tanár, kalocsai nagyprépost, író, miniszter.

Vass József

Apja és nagyapja is csizmadiamester volt Sárváron, de nem éltek jó anyagi körülmények között. A tehetséges, szorgalmas József előbb a sárvári katolikus fiúiskolában tanult, majd rokonához került Győrbe, ezt követően Székesfehérváron, végül Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricumban folytatott egyházi tanulmányokat. 1904-ben szentelték pappá. Hazatérve Adonyba került káplánnak, ez követően Székesfehérváron lett hitoktató és teológiai tanár. Nagy lendülettel látott hozzá egyházmegyéje papságának és katolikus társadalmának szociális munkára szervezéséhez, cikkeket írt, előadásokat tartott, szerkesztette a Fejérmegyei Új Lapot. Munkájának eredményeként a katolikusok körében népszerűek lettek az egyházi szervezetek és politikai mozgalmak.
1911-ben Budapestre hívták a Szent Imre Kollégium igazgatójának. Vezetésével készült el a kollégium új épülete, amely Európa legnagyobb katolikus oktatási intézménye lett. Közben szakadatlanul harcolt a hit terjesztéséért a fiatalok és idősebbek körében, ezzel kívánva ellenállni az egyre terjedő baloldali és radikális eszméknek.
A Tanácsköztársaság idején menekülnie kellett, Zala megyében bujkált. A bukás után visszatért Budapestre, újjászervezte a Szent Imre Kollégiumot, illetve katedrát kapott a budapesti egyetem teológiai karán. Hatalmas erőfeszítéseket tett a keresztényszocialista párt, majd az egységes kereszténypárt megszervezésére. 1920-ban a vasvári kerületben lett országgyűlési képviselő, és ez év nyarán közélelmezési miniszterré nevezték ki. Novembertől a kultusztárcát is megkapta, majd 1921 tavaszán lemondott közélelmezési miniszteri posztjáról. A kultusztárcát pedig 1922 júniusáig vezette, amikor átvette a népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetését. Ezt a tisztséget haláláig betöltötte. Ugyanakkor Bethlen István miniszterelnök helyettese is volt.
A korban nagyon komoly problémát okoztak a tüdővész és más betegségek, a korai gyermekhalál, a kórházak leromlott állapota, az elhanyagolt és alultáplált gyermekek nagy száma. Vass szanatóriumokat, tüdőgondozó intézeteket hozott létre, 1925-ben felállította az Országos Közegészségügyi Intézetet, megreformálta a kórházak finanszírozását, újjászervezte a gyermekvédelmet, anya- és csecsemővédő intézeteket alapított, ínségakciókat indított, támogatta a hadiözvegyeket, hadirokkantakat és hadiárvákat. Biztosította a bányászok és családtagjaik nyugdíját, a szociális biztosítást kiterjesztette az állami alkalmazottakra.
1924-ben a pápa kalocsai nagypréposttá nevezte ki. A következő évben I. osztályú Magyar Érdemkereszt kitüntetést kapott, ugyanekkor Sárvár, 1926-ban Szentgotthárd választotta díszpolgárává.
Folytatta írói munkásságát, emellett kiváló szónoknak bizonyult. Lefordította Szent Ágoston Vallomások című művét, többszáz cikket, tanulmányt jelentetett meg a vallási és szociális kérdések témájában.
1922-ben a zalaszentgróti, 1926-ban a veszprémi, a szombathelyi, a zalaszentgróti és a gyöngyösi kerület is megválasztotta képviselőjévé. Ő a szombathelyit tartotta meg.
Állítólag hirtelen halála összefügg a népjóléti minisztériumban felfedezett visszaélésekkel, amely miatt öngyilkos lett volna. Mások szerint a túlzott mértékű gyógyszerfogyasztás okozta a politikus korai, 53 éves korában bekövetkezett halálát. A budapesti egyetemi templom kriptájában létesített Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra.
A szocializmus idején igyekeztek befeketíteni, érdemeit elfeledtetni, helyette emberi gyengeségeit kiemelni. Ugyanakkor el nem vitathatóan sokat tett a 20-as években a magyar társadalom széles rétegeinek szociális biztonsága megteremtéséért. Sárváron 1945-ig utca viselte a nevét. (szg)

Irodalom
Tóth István: Vass József (1877-1930). In.: Honismereti Híradó. Sárvár, 1991. 1. szám
Országgyűlési almanach 1927-31.
Halász Imre (szerk.): Vasmegyei Fejek. Szombathely, 1930.
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.
Lakner László (szerk.): Jeles napok, neves gyógyítók. Emlékkönyv-Markusovszky kórház. 2. kötet. Szombathely, 2005-2010.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4547 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

2020.12.08

Karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Kirándulásra hívjuk Önt a nagyvilágba, hogy az otthonából ki sem lépve i...

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H