Keresés a weboldalon

V. Ferenc, Habsburg-Este

Modena, 1819. június 1. – Bécs, 1875. november 20. Osztrák főherceg, Este-modenai herceg, sárvári birtokos.

V. Ferenc, Habsburg-Este

IV. Ferenc modenai herceg és Savoyai Beatrix fia. Apja 1846-ban bekövetkezett halála után örökölte Modena, Reggio, Mirandola, Massa és Carrara hercegi címét, egy évvel később pedig Napóleon elhunyt felesége, Mária Lujza parmai hercegnő birtokai közül megszerezte Guastalla hercegségét. Apjához hasonlóan őt is a jezsuiták nevelték, és gyűlölt minden liberális törekvést. Az 1848-ban kirobbant forradalom azonban elűzte trónjáról, de Radetzky tábornagy osztrák seregeinek győzelmei hatására hamarosan visszatérhetett. Eleinte ugyan hajlandó volt bizonyos reformokra, de egy ellene megkísérelt merénylet hatására visszatért a keménykéz politikájához.
1859-ben a szárd-francia csapatok bevonultak Modenába, Ferenc és családja ismét elmenekült. II. Viktor Emánuel piemonti király Modenát a Szárd-piemonti Királysághoz csatolta. Ferenc tiltakozott ugyan az általa agressziónak tartott annektálás ellen, a tényeken már nem tudott változtatni.

Wittelsbach Adelgunde hercegnő, Ferenc felesége

Ferenc ezt követően haláláig Bécsben és csehországi birtokain élt. Feleségétől, Adelgunde bajor hercegnőtől, I. Lajos király lányától gyermeke nem maradt hátra, ezért magánvagyonát unokafivérére, Ferenc Ferdinándra, a későbbi osztrák-magyar trónörökösre hagyta. Magyarországi birtokainak örököse pedig fivérének, a korán elhunyt Ferdinándnak egyetlen lánya, Mária Terézia Dorottya főhercegnő, Lajos bajor királyi herceg (a későbbi III. Lajos király) felesége volt. 
Ferenc herceg sárvári ténykedése sem volt túlzottan emlékezetes. Két tettét azonban érdemes kiemelni. 1865-ben a város Öreg (ma Batthyány) utcájában álló vadászkastélyát átengedte a Paulai Szent Vince-rend nővéreinek, hogy ott katolikus leányiskolát állítsanak fel. Végrendeletileg pedig meghagyta Ferenc Ferdinándnak, hogy a neki örökül átadott pénzből Sárváron fiúiskolát alapítson. Az örökös hosszasan halogatta a teljesítést, de végül be kellett adnia a derekát, és 1889-ben megkezdődhetett az építkezés az Árokhát (majd róla elnevezve Ferenc, ma Dózsa György) utcában. Az iskola ma Szent László Katolikus Iskola néven működik. (szg) 

Irodalom 
Sára János: A Habsburgok és Magyarország. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001. 
Naszádos István: Oktatás, kultúra, egészségügy a dualizmus idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Varga Mária: A szeretet leányai: a sárvári Páli Szent Vince Szerzetesrend irgalmas nővéreinek története. 1865-1950. Sárvár, 2006. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15127 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2023. február 12. vasárnap 00:00 óra
Nem mindennapi…
2023. február 12. vasárnap - február 26. vasárnap
00:00 óra
Találkozók…
2023. február 19. vasárnap 00:00 óra
Problémamegoldás…
2023. február 26. vasárnap 00:00 óra
Nyílt titok…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H