Keresés a weboldalon

Terv nélkül nem megy?

A huszár kiállítás háttere III/A

Blog a sárvári huszár kiállításról

2016.02.08

A huszár kiállítás tervezése egyrészt évekig tartott, másrészt az első konkrét tervek elkészültek egy hónap alatt. Új elgondolások létrehozásához tervekre van szükség, de előzetes elképzelések nélkül inkább akadályokba ütközünk, mint előrehaladnánk. Egy múzeumi kiállítás esetében is igaz, hogy minden fejben dől el.

A határidő a legjobb múzsa! A jól ismert mondás sokszor megnyugtatja az embert, arra gondolván, hogy nincs veszve semmi. Még ugyan nem tartunk sehol, de ahogy egyre közeledünk a leadáshoz, az építés kezdetéhez, az átadóhoz, azaz fogynak a napok, egyre inkább felfokozott hangulatba kerülünk. Elkészül a pályázat, kezünkben van a tervrajz, áll az új épület. Így volt ez a huszár kiállítással is. Visszatekintve írni mindenről már könnyed semmiségnek tűnik, átélni azonban mégsem annyira felhőtlen. A blogot elolvasni pár perc, megírni, végső formába önteni két-három óra, de amiről szól, az bizony több év. Természetesen érdemes levonni tanulságokat, de legyünk őszinték, én most az leszek, valahogy mindig ugyanúgy megy. Emberi gyarlóság, nemzeti sajátosság vagy mindez tényleg így jó? Jómagam úgy vagyok vele, én így csinálom, nálam ez működik. Egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő, de mégis a kiállítás elkészült, bővülni is fog, sokan látogatják, az információk, a kiállítás hivatalos honlapja valamint a netes adatbázis folyamatosan bővül, azaz minden rendben van. A blogbejegyzésben a huszárkiállítás előkészítésének egy szempontját bemutatva lesz szó a tervezés hasznosságáról, illetve a tervezést megelőző gondolkodásról.

Rendezők, elvek, elődök

Egy nagyobb szervezetnél, melyben az egyes feladatok nemcsak lehatároltak, hanem különböző személyekhez kötöttek, sőt van lehetőség külsősök megbízására, biztosan működik, hogy az asztalfióknak terveznek. Elkészülnek a dokumentációk, szinte csak az engedélyeztetésekre van már szükség, és amikor van rá lehetőség, akkor csak elő kell venni a vastag dossziét és indulhat a megvalósítás. Nálunk ez nem így volt, és feltételezem, a sárvárihoz hasonló nagyságú múzeumokban sem lenne másképp. És nincs ezzel semmi baj. A határidő, ha nem is a legjobb múzsa, de ismerete sokat segít.
A huszár kiállítás tervezéséhez volt egy nagyon jó alap, mégpedig a korábbi kiállítás. Ezt a múzeum korábbi igazgatója, Söptei István álmodta meg. Nem mankó volt, nem jó vagy rossz kiállítás, hanem egy olyan feladatnak az alapja, amihez képest mást kell csinálni. Egy új kiállítás nem a tárgyakról porolja le a port, hanem újraalkot. Nem újjáépít, hanem újat, mást hoz létre.
A rendező elv a régi kiállításnál a kronológia volt, a huszárok koraújkori történetétől haladt a második világháború végéig. Egy törés volt benne, mégpedig a sporteredményeket bemutató utolsó terem időrendben a két világháború közti egység után következett. A kiállítás másik jellemzője volt, hogy általában mutatta be a huszárság történetét, ahogy azt egy tankönyvben olvasnánk. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindez nem kritika, hanem két olyan megfigyelés, mely segített az új tárlat megtervezésénél.

A Nádasdy huszárezred első világháborúban elhunyt tisztjeinek a portréi a régi és az új kiállításban

A múzeum gyűjteményében található műtárgyak és dokumentumok nagy része a 20. századból származik, csak kisebb része korábbról, elsősorban a 19. század második feléből. A korábbi kiállítás, hogy bemutassa a huszárok történetét, országos múzeumoktól kölcsönzött korabeli fegyvereket, műtárgyakat, sőt egyenruhákat is. Utóbbira azért volt szükség, mert hiába rendelkezik a sárvári gyűjtemény több eredeti egyenruhával, azok nem adtak ki egy egész öltözetet. (E téma kapcsán szóltam az eredeti és a másolat kérdéséről a huszár kiállítás hátterét bemutató sorozat második részében.) A kölcsönzések ellenére így is maradtak olyan részek, melyekhez nem lehetett eredeti tárgyakat kötni. Pótlásukra különféle kiadványokból kerültek ki másolatok. A nyolcvanas évek második felében készült kiállítás így tudta megvalósítani célját, a huszárság történetének bemutatását. Egy olyan időszakban készült tárlatról van szó, amikor egy érdeklődő számára nem állt rendelkezésre olyan sok információforrás, mint ma. Így nagyon is jól érthető, miért kellett általános történetet adni.
Mindennek azonban volt még egy hátránya. Az általános történetmesélés nem adott lehetőséget a személyes vonatkozások megmutatására. A gyűjtemény története azonban erre csábít, hiszen minden egyes bekerült darab köthető valakihez, legyen az tiszt vagy közhuszár, sőt legyen egy ismertebb katona, vagy épp ellenkezőleg. A tárgyak sok személyes történetet zártak magukba, melyeket egyáltalán nem ismert meg az, aki belépett a kiállítótérbe.
Amikor 2013-ban a múzeum kivált a megyei múzeumi szervezetből egyből lehetőséget kapott arra, hogy pályázatot nyújtson be az Emberi Erőforrások Minisztérium kiírására, mely megfelelő anyagi alapot adott egy teljesen új kiállítás létrehozására. Nem volt sok idő a pályázati anyag elkészítésére, de az évek során az előző kiállításból leszűrt tanulságok alapján egyre határozottabbá vált, hogy egy olyan új bemutatást hozzunk létre, mely nem általában mutatja be a legmagyarabb fegyvernem történetét. Az új elképzelés szerint a rendelkezésre álló, azaz az elmúlt évtizedekben átadott emlékanyagra építve egy konkrét huszárezred, a Nádasdy huszárok történetén keresztül mutatjuk be a huszárok történetét, hétköznapjait. Így nem a téma adott keretet a tárgyaknak, nem illusztrációs anyagként kerültek be azok a kiállításba, hanem a valóban rendelkezésre álló, a múzeum leltárkönyveiben szereplő tárgyak váltak kiindulóponttá.

Dramaturgiai terv

Sisakok a fegyvergyűjteményből

Az új kiállítás megvalósítására megnyílt tehát egy pályázati lehetőség. Az úgynevezett Alfa program 2004 óta adott lehetőséget arra, hogy a múzeumok megújítsák állandó kiállításaikat így téve azokat még vonzóbbá a nagyközönség előtt. A program ma is működik, Kubinyi Ágoston (1799-1873), a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának a nevét viseli. A sárvári múzeum önállóvá válásának első évében tehát az önkormányzattól megkapta az engedélyt a pályázat benyújtására. Nem volt sok idő, hogy elkészítsük a kért, több dokumentumból álló anyagot, de az előző évek során felgyűlt ismeretek mellett a gyűjteménnyel és az előző kiállítással kapcsolatos, fentebb említett tapasztalatok nagy segítségre voltak. Nem az asztalfiókból vettük elő a dossziét, hanem egy hónap alatt készítettük el a pályázatot.
Arra nem volt idő, hogy minden részletet kidolgozzunk, hiszen a tervezéshez nemcsak ötletekre van szükség, hanem fizikailag mérhető időre is. Ezért úgy döntöttünk, nem egy kiviteli terv elkészítésére kérjük fel a belsőépítészeket, a szombathelyi Morfo Tervezőmévészeti Stúdió munkatársait, hanem elfogadva azok javaslatát, egy dramaturgiai terv létrehozására. A gyakorlatban nagyon egyszerűen történt mindez. Kijöttek a tervezők a helyszínre, ahol teremről teremre járva megbeszéltük, milyen témát dolgozunk fel az adott térben. Mindeközben a részletekbe is belementünk, de nem teljes mélységig. A kiállítás minden termében megbeszéltük, mit szeretnénk ott megvalósítani. Az első térben egy főúri fegyverszobát, a másodikban a Nádasdy huszárezred három és fél évszázadának bemutatását egyenruhákon keresztül, közben a képzőművészeti emlékek idézzék fel, mikor kik hogyan is látták a huszárokat. És így ment ez végig. Nagyjából azt is elmondtuk a tervezőknek, hová szeretnénk vitrineket, hová kerülnek az ezred első világháborúban elhunyt tisztjeit ábrázoló ovális festmények, vagy éppen az utolsó teremben egy bejárható labirintussal ábrázoljuk a huszárság történetének utolsó fejezetét. A dramaturgiai terv felülről ábrázolva mutatta az új kiállítóteret, a megfelelő témákkal, a forgatókönyvből vett részletekkel, sőt néhány tárgy képi ábrázolásával.

A sárvári Huszár Gyűjtemény adatbázisának háttér felülete

A felkészülés időszakában, még 2012-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatával létrehoztuk a neten is elérhető, a sárvári Huszár Gyűjteményben található tárgyakat és dokumentumokat bemutató adatbázisunkat. Ehhez a tervező és programozó, a Selina Kft. kiváló munkatársa, Keresztes Katalin úgy programozta át a háttérfelületet, hogy nemcsak kijelölhettük az egyes tárgyaknál, hogy melyik egységbe kerüljenek, de adatait is kiemelte a rendszer. A dramaturgiai tervhez így pontos tárgylista készült, mely a későbbiekben, a részletekbe menő tervezésnél nagy segítséget jelentett.
Végül a megvalósítás előkészítésére benyújtott pályázat 2013-ban az egyik legnagyobb összeget nyerte el, melyet elsősorban a műtárgyak restaurálására és másolatok készítésére fordítottunk.
Több évig vártunk a lehetőségre, de előre, úgymond a fióknak nem írtuk le pontosan, mit is szeretnénk. A fejünkben azonban ott volt szinte a pontos terv ahhoz, hogy sikert érjünk el. Abban az egy hónapban már szinte csak papírra, képernyőre kellett vetni mindazt, amiről hosszú időn át mindig is álmodtunk.
Fontos tehát, hogy ismerjük saját gyűjteményünket, nemcsak az egyes tárgyak történetét, helyét egy nagyobb elbeszélésben, hanem a gyűjteménynek mint egésznek az összefüggéseit. Az természetes, hogy tekintsünk távolabb, saját horizontunkon túl, azaz a gyűjtemény tárgyi ismerete mellett a témát is megfelelő mélységig sajátítsuk el. A megfelelő nehezen körülírható, de támaszkodjunk saját lelkiismeretünkre. Amit bemutatunk, leírunk, azt több tízezer, százezer ember fogja látni. Egy apró hányaduk, ezredszázalékuk lesz a téma jó ismerője, a legtöbb vendég joggal bízza ránk magát. Ez határozza meg, milyen mélységig ismerjük témánkat, mi ad bátorságot ahhoz, hogy valóban elkészítsünk egy tablót, egy tárgyfeliratot.
A gyűjtemény alkotóelemeinek, összefüggéseinek és tárgyának ismerete után jön a tervezés. A kiállítás típusának elgondolása, a tárgyak kiválogatása, egymás után, mellé helyezése. Eleinte inkább gondolatban, majd kisebb-nagyobb jegyzetekben, néha kidobva az egészet, néha csak átrendezve. Minderről azonban egy későbbi írásban lesz szó. 

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15092 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H