Keresés a weboldalon

Batthyány Lajos miniszterelnök vértanú halálára

Batthyány Lajos miniszterelnök vértanú halálára - Nádasdy Ferenc Múzeum

Minden év október 6-án az aradi vértanúkra emlékezünk. Újra és újra megtanuljuk nevüket, elhelyezzük koszorúinkat, meghallgatjuk és elmondjuk emlékbeszédeinket. 1849. október 6. nemcsak Arad miatt leggyászosabb napja a magyar történelemnek.

Ugyanezen a napon Pesten kivégezték Magyarország első felelős miniszterelnökét. Azonban nem halála miatt van helye Batthyány Lajosnak a magyar történelem aranylapjain, hanem élete, politikai és közéleti tevékenysége miatt.

1849. január 3-án az ekkor már nem miniszterelnök, de országgyűlési képviselő gróf Batthyány Lajos egy öttagú küldöttség tagjaként Bicskére érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson a Buda ellen vonuló Windischgrätz-cel, a császári csapatok fővezérével. A tárgyalások elsődleges célja volt, hogy fegyverszünetet eszközöljenek ki, majd Ferenc József elé járuljanak a küldöttek. Windischgrätz csak a küldöttség négy tagját, köztük Deák Ferencet volt hajlandó fogadni, de Batthyányt nem. Másnap reggel Batthyány Lajos Deák Ferenccel arról beszélgetett, hogy az elutasító magatartás vajon nem valami őt fenyegető veszély előhírnöke lehet. Deák ugyan nem látott komoly okot az aggodalomra, de javasolta, hogy meneküljön el a volt miniszterelnök. Batthyány ekkor, rövid gondolkodás után kijelentette:

„Egy pár hitvány év miatt nem leszek szökevény”.

Öt nappal később, január 8-án Pesten Windischgrätz parancsára letartóztatta az osztrák rendőrség. Tíz hónappal később pedig, október 6-án Pesten golyó által kivégezték.

Történelmi távlat

Batthyány Lajos miniszterelnök

A Fejér megyei Battyán faluról nevét vevő család Mátyás királytól kapott címert, melynek jelmondata, – Hűséggel és bátorsággal – már ekkor kifejezte a hazáért kész feláldozást. A család tagjai az évszázadok során ott voltak a csatatereken, a politikai küzdelemben, az állami intézményrendszerben. Az 1500-as évek végén Batthyány Boldizsár együtt harcolt Nádasdy Ferenccel, az erős fekete béggel a török ellen. A következő században Batthyány Ádám nemcsak csaták sikeres hadvezére, hanem műveltségével is kiemelkedő főúr. 1751-ben pedig a távoli ős, szintén Batthyány Lajos lett Magyarország nádora, egyben az utolsó magyar ebben a tisztségben. Az ő testvére révén nyerte el a család ezen ága a hercegi rangot. Magyarország első miniszterelnöke a család grófi ágából származott.

Gróf németújvári Batthyány Lajos 1807. február 12-én született Pozsonyban. Édesapja hamarosan meghalt, édesanyjával nem ápolt jó viszonyt. A nehezen kezelhető gyermek számos iskolát megjárt, de tudása ennek ellenére kimagasló volt. Anyanyelveként a németet használta még, a magyart csak tanulta, de olvasott és beszélt franciául, angolul és olaszul is. A különböző nyelvek ismerete nem volt haszontalan, hiszen eredetiben olvashatta, és olvasta is azokat a műveket, melyek teljesen más társadalomról, gondolkodásról beszéltek, mint amit a hazai tapasztalataiból megismert.

Tehetségét először az ikervári birtok mintagazdasággá alakításával mutatta meg. A politika színterére 1839-ben lépett a pozsonyi országgyűlésen. A császári titkosrendőrség is felfigyelt arra, hogy személyének köszönhető az ellenzék egységes és rendezett fellépése. Az országgyűlések közti időben az ikervári birtok az ellenzéki szervezkedés központja lett. Batthyány a magyar ipar fellendítését célzó egyesületi mozgalom aktív tagja lett. Közéleti szerepének fontos területe volt, hogy közvetítsen a különböző álláspontok között, tárgyalt Széchenyivel ugyanúgy, mint Kossuth Lajossal.  


A közélet

Batthyány Lajos minden rendi országgyűlésen, melyeken mint a főrendi ellenzék vezető személye vett részt, aktív szerepet játszott a reformok mellett való folyamatos kiállásával. Már az 1840-es években egyértelművé vált, hogy a kortársak benne látják azt a politikust, aki képes a reformmozgalom irányítására. Zárkózott személyisége ellenére vezető szervezője, alakítója volt a politikai közéletnek. Megnyilatkozásai alapján kétségtelen, hogy tudatosan készült a miniszterelnöki szerepre. Több beszédében kifejtette, hogy meg kell teremteni a független magyar kormányt, melyhez az önálló magyar alkotmány létrehozásán át vezet az út. Nem akart elszakadni a Habsburg Birodalomtól, hanem annak keretein belül perszonálunió formájában képzelte el a független magyar állam létrejöttét. A perszonálunióban csak az uralkodó közös, azonban az egyes országok, tehát nemcsak Magyarország és Ausztria, hanem a többi tartomány is önálló kormányzati szervezettel bír. Egyértelművé tette, hogy a garanciát a miniszteri felelősségben látja.

1847 és 1848 fordulója egész Európában a változások idejét hozta el. Itáliában és Franciaországban is kitört a forradalom. Batthyány Lajos márciusban a pesti radikálisokkal tárgyalt, és óvott a meggondolatlan cselekedetektől. Másnap, amikor kitört a vértelen forradalom a pesti utcán, a gróf Bécsbe indult, ahonnan a magyar király, Habsburg V. Ferdinánd által aláírt miniszterelnöki kinevezéssel tért vissza Pozsonyba, az országgyűlés városába. Az országgyűlés tovább folytatta a munkáját, és néhány nap alatt megalkotta azokat a törvényeket, melyek biztosították Magyarország polgári átalakulását. A törvényalkotási folyamatban Batthyánynak fontos szerep jutott abban, hogy elkerüljék mind a polgárháborút, mind a parasztfelkelést. Az áprilisi törvények megteremtették a Habsburg Birodalmon belül az önálló Magyarországot.


A keretek közt és kívül

Batthyány Lajos miniszterelnök vértanú halálára

Batthyány miniszterelnökségének majdnem fél éve megteremtette az állam működésének kereteit, az önálló pénzügyi rendszert, a hadsereget, a szakminisztériumok rendszerét. Közben az udvarral is folyamatosan tárgyalt, ha kellett fegyveres felkeléssel is fenyegetett, de soha nem meggondolatlanul.

Már a pozsonyi országgyűlésen is többször hangoztatták, hogy bizonyos kérdésekben majd az önálló, Pesten ülésező népképviseleti gyűlés mondja ki a döntő szót. Végül a választásokra június végén került sor. A sárvári és a kiscelli választókerület a miniszterelnököt jelölte képviselőnek, és mindkét mandátumot meg is nyerte. Az utóbbi esetben maga helyett mást javasolt, és a sárvári mandátumot fogadta el.

Batthyány Lajos megfontolt politikája ellenére sem kerülhette el azonban a kormányválságot. A fegyveres összecsapás réme is már nyártól fenyegetett, a Bécs által támogatott Jellasics személyében, aki szeptember 11-én átlépte a Drávát. Batthyány ragaszkodott a törvényes keretekhez, de belátta, hogy ez már nem tartható, ugyanis így az ország végveszélybe kerül. Beadta lemondását, de ügyvezetőként továbbra is hivatalban maradt. Végül október 2-án kézbe vehette felmentését.

A fegyverek szava

Az év hátramaradó részében csatlakozott a vasi nemzetőrséghez, majd újra választott képviselőként egy napig vett részt a parlamenti munkában. Majd elindult Bicskére, Pestre, majd a börtönbe. 1849. augusztus 30-án a hadbíróság, melynek egyetlen magyar tagja sem volt, kötél általi halálra ítélte. Magyarország első felelős miniszterelnöke, hogy elkerülje a megalázó akasztásos kivégzést, október 5-én öngyilkosságot követett el. Megmentették, de a nyakán olyan sebeket ejtett, mely után megadatott a golyó általi halál október 6-án.

Kossuth Lajos, Széchenyi István, Petőfi Sándor, az aradi vértanúk valóban emlékezetre méltó résztvevői 1848/49-nek. Magyarország első felelős miniszterelnökéről azonban mintha elfeledkeztünk volna, csak az elmúlt két évtizedben találtunk rá.

Szenvedélyesen, kompromisszum nélkül kitartott céljai mellett. Az elvek, amelyek alapján élt és dolgozott, nem saját érdekeiből táplálkoztak, hanem valóban tenni akart önmagán túl is. Ez az üzenet. A mi felelősségünk azonban, hogy meghalljuk-e. Reméljük, hogy igen.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2802 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.09.26

Köszöntéstől Sárvárig és párosan tovább

Másfél évtizede minden év szeptemberében múzeumpedagógiai évnyitóra ker...

2017.08.24

Mikor lesz újra trendi?

A kérdés a múzeum oldaláról kifejtve úgy hangzik: melyik történelmi kort...

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H