Keresés a weboldalon

Egy kiállítás margójára

Egy kiállítás margójára

2017.02.09

Az ELTE Szombathelyen működő campusa, a Savaria Egyetemi Központ hallgatójaként a gyakorlati félévemet a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum munkatársaként töltöm. Amikor a kapunyitási pániktól kissé görcsösen először léptem be az intézménybe, rögtön az események közepében találtam magamat.

Az első jó benyomás már meg is született, a barátságos kollégák közül páran megjegyezték: „Épp jókor érkeztél”. A Reformáció Emlékév apropójából Sárvárra hozták Sylvester János Új Testamentumának fordítását, méghozzá egyik eredeti példányában. A kollégákkal egy középkori nyomdagép-replika szétszerelése közben ismerkedtem meg. A művelet célja az volt, hogy a Biblia-terembe, másik nevével Kék Szalonba cipeljük a darabokat, újra összerakjuk és hogy a Sylvester-bibliával együtt egy kompozícióként állítsuk fel.
A pakolás nem ért véget a nyomdagéppel. Az olasz festő Paolo Pagani négyszáz éves művét is át kellett szállítani, ami külön mutatvány volt. A Madonna a gyermekével és Keresztelő Szent Jánossal című kép szállításának első lépéseként a faállványt építették le, majd magát a festményt cipelték át egy másik terembe, ahol végül új helyére került.
Az első egy-néhány óra után rá kellett jönnöm, hogy itt mindenki betölti a mindenes szerepét: a muzeológusok és a teremőrök közösen építik fel vagy bontják le a kiállításokat, együtt pakolják át a tárgyakat egyik helyről a másikra. Hogy egyik kedves kollégám szavával éljek, teljesen felesleges otthon edzeni.

Mindezek után kaptam egy körbevezetést a múzeum területén, ahol sok mindent megtudtam az intézmény működéséről. Például, hogy a múzeum gyűjteménye majdnem teljes egészében magángyűjteményekből gyűlt össze, így jöhetett létre többek között a huszárkiállítás is.

Mindenki, akivel beszélgetek a múzeumban, hangsúlyozza, hogy számukra elsőrendűen a szakmai hitelesség a fontos, tehát a vendég ne műanyag díszletek világába csöppenjen, hanem hogy történetileg hű képet kapjon arról az eseményről, korszakról, amit megtekint. Kommunikációs szemmel jó példa erre a huszár kiállításnak a II. világháborút bemutató terme. A lövészárkot idéző díszlet, a világítás és a magnóból eredő csatazaj együttesen teremti meg a nyomasztó atmoszférát. A labirintusszerű folyosó két oldalán fotók elevenítik meg a katonák sorsát, végül egy gyászos fekete függönybe fut bele az egész. Ez az összeállítás véget vet a háború militáns romantizálásának és egyben meg is emlékezik a magyar huszárok korának a végéről, amit a szovjet hatalomátvétel végzett be a világháború borzalmai után.

Sylvester János Új Testamentum fordítása a sárvári kiállításban

Visszatérve a kiállításmegnyitóra: rengeteg érdeklődő vett részt a péntek délelőtti rendezvényen, a Biblia vitrinjét és a felszólalókat is tucatnyi sajtós vette körül. Jómagam ennek a körnek a külső szélén álltam hangfelvételt és jegyzetet készítve az eseményekről, mivel a gyakorlati félévem első feladatául kaptam azt, hogy tudósítsak a könyv átadásáról.

Az egyik első gondolatmenet, amit felírtam magamnak, az a Sylvester-biblia rejtett üzenete. Amíg a könyv első oldala a feldarabolt Magyar Királyságot ábrázolja családi és területi címerekkel, addig az utolsó oldalon immár egy egészként szerepel az ország. Takács Zoltán Bálint múzeumigazgató szerint ez egy tudatos lépés volt Nádasdy Tamás részéről. Korabeli eszközökkel azt kommunikálta ezzel, hogy a nyelv és a hit teremt közös alapot, ezzel reagálva az akkori török megszállásra. Célja az volt ezzel, hogy továbbra is megőrizze a királyság egységét. Elképesztőnek tartom, hogy ilyen egyszerű szimbolikával milyen erős üzeneteket lehet továbbítani az olvasók felé.

Megfogott a Szemerei János püspök úr által elmondott felvezető gondolat is, miszerint a régi világban a tárgyaknak személyiséget, lelket tulajdonítottak. A püspök úr példája szerint a szent tekercsek temetési szertartást is kaptak, amikor már nem töltötték be a szerepüket. Ilyenkor külön, számukra fenntartott temetőkbe helyezték őket.

A püspök úr beszéde közben egy furcsa asszociációm támadt, ami nem véletlen. Eszembe jutott a robotikában és kutatás-fejlesztésben elöljáró Japán, ahol ma is él a shinto vallása: e hitrendszer szerint minden természeti jelenségnek vagy mesterséges tárgynak van ún. kamija, amit sokszor fordítanak istennek, de a lélek szó jobban kifejezi a lényeget. Körülbelül nyolcmillió féle ilyen kami ismeretes shintoban, a Naptól kezdve az ősök szellemein át az elhasznált papucsig szinte minden dolognak külön lelke van.

Valami hasonló dologról van szó Sylvester Új Testamentum fordítása esetében is. A könyv megszületése annak megjelenését jelenti, halálát pedig fizikai megsemmisülése. Ezt a könyvet 300-400 példányban nyomtatták ki itt, Sárváron 1541 januárjában, de mára pusztán 22 darab maradt fenn belőle. A 22 példány közül az egyiknek a sorsa az volt, hogy hazakerüljön Sárvárra, a helyre, ahol megszületett majdnem fél évezreddel ezelőtt.

Közben az is eszembe jutott, hogy a külsőségeiben egymástól teljesen eltérő kultúrák is hordozhatnak olyan tapasztalásokat, amikből a bolygó minden embere közösen merít, még ha nem is tudatosan. Így még egy, például Japánból érkező turista is találhat itt, egy közép-európai múzeumban valami ismerőset.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Gergely Zsombor

kommunikációs gyakornok
A bejegyzés tartalmáért felelősséget nem vállalok, anyu nem engedi.

info@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2530 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.08.24

Mikor lesz újra trendi?

A kérdés a múzeum oldaláról kifejtve úgy hangzik: melyik történelmi kort...

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H