Keresés a weboldalon

Katalógust lapozgatva. A műtárgybeszerzésről

Első rész

Katalógust lapozgatva – a műtárgybeszerzésekről. A sárvári múzeum blogja

2016.10.27

Egyik nap a posta egy újabb aukciós katalógust hozott, tele szebbnél szebb műtárgyak képeivel, pontos leírásokkal és természetesen a kezdő árral. Már átlapozása arra csábít, hogy pattanjunk autóba és irány az aukció. Árverési élmények, a megszerzés öröme, feldolgozás, közzététel, kiállítás. Valóban ilyen egyszerű lenne?

Ötszázhatvanhét oldal. Ennyit tesz ki egy könyvekre, kéziratokra, festményekre, metszetekre, fényképfelvételekre és egyéb dokumentumokra specializálódott németországi aukciós ház aktuális katalógusa. Már ez önmagában egy csodálatra méltó teljesítmény. Nemcsak a tartalom, hanem a külső kivitel előtt is érdemes kalapot emelni. Kettőezer-nyolcszázharminchat tétel címmel, leírással, árral. Hozzá se kell tennem, hogy a leírások részletesek, tartalmazzák a megnevezés mellett az alkotó nevét, az alkalmazott technikát, a méreteket, a műtárgy állapotának pontos rögzítését. Több esetben a tétel megértéséhez szükséges további háttérinformációkat közölnek, illetve természetesen azt is, ha ritka példányról van szó. Mondhatjuk persze, hogy profitorientált cégről van szó, mindent megtesz az eladásért, külcsínre és belső minőségre egyaránt ad. A múzeumok sincsenek persze másképp, a leírókartonok, a múzeumi nyilvántartások és az ezen alapuló katalógusok szintén hasonlóképp épülnek fel, sőt kiadásuk, megjelenésük is ma már magas értéket képviselnek. Most nem is erről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni, hanem arról a bizonyos számról.

2836

Lapozzunk bele a katalógusba, vajon találunk-e érdekes, a sárvári múzeum számára fontos műtárgyat, amelynek megvásárlása indokolható lenne. Jogos kérdés, mi indokolható és mi nem. Természetesen olyan műtárgyak beszerzése feltétlenül magyarázható, melyek közvetlenül köthetők Sárvárhoz, a város történetéhez, a vár egykori tulajdonosainak személyéhez, családjához, vagy a vár kialakításához, belső környezetéhez. Ha az előbbi szempontokat figyelembe vesszük és végig lapozzuk az ajánlatot, a következő érdekességekre bukkanunk. 

A pápai csatakép részlete a sárvári múzeum dísztermében

Hieronymus Ortelius munkája a török elleni háborúkról. A szerző részletesen bemutatja a magyar hadszíntér eseményeit, és emiatt számunkra érdekes lehet. A sárvári vár szempontjából azonban különösen értékessé teszi a munkát az a tény, hogy rendkívül sok adatot tartalmaz az 1593-ban kitört háború összecsapásairól. Egyik meghatározó hadvezére e háborúknak Nádasdy II. Ferenc, közismert nevén a fekete bég. Ráadásul a könyvet több rézmetszet kíséri, melyek nemcsak a fontosabb szereplőket mutatják be, hanem csatákat is. A szóban forgó hadjárat egyik jellemzője a várakért folyó küzdelem, melynek során egy-egy vár többször gazdát cserélhetett. A sárvári vár körül nem zajlott ugyan harc, de fél évszázad múlva a fekete bég unokája, Nádasdy III. Ferenc a sárvári vár mennyezetére egy bécsi festővel a csatasorozat hét várostromát festetette meg. A mester a várak ostromának megjelenítéséhez többek között az Ortelius munkájában található metszeteket használta fel. Az előbbiek alapján a munka megvásárlása az aukción indokolható. Ortelius eredeti munkájának 1665-ben megjelent harmadik, legátfogóbb kiadásának vásárlásra kínált példányának kezdő licitje 2.500,- Euró, jelenlegi árfolyamon 769.775,- Ft, amihez húsz százalékos jutalom még hozzájön, azaz a szállítási költség nélkül összesen 923.730,- Ft. Ha a licit beindul, jóval több is lehet a végső ár.

Koronaábrázolás a sárvári múzeum dísztermében (1653)

Révay Péter koronaőr, aki Nádasdy III. Ferenc nagypapája volt, több munkát szentelt a magyar Szent Koronának. Első könyve 1613-ban jelent meg, címlapján a korona ábrázolásával. Jegyezzük meg, hogy a koronán a kereszt egyenes. Amellett, hogy Révai könyve kapcsolható a Nádasdy család tágabb köréhez, a vár dísztermének falfestményei szempontjából is érdekes munkáról van szó. Nemcsak a már említett csataképek láthatók itt ugyanis, hanem a korona ábrázolása, mégpedig egyenes kereszttel. Az aukción szereplő 1732-ben Nagyszombatban megjelent kiadás ára 400,- Euró, az említett költséggel átszámolva összesen 147.797,- Ft. A szóban forgó példány címlapja azért is érdekes, mert a balsarokban a Nádasdy címer látható, ami feltűnő, mert a megjelenés évében a család nagy korszaka már véget ért. 1671-ben ugyanis Nádasdy III. Ferencet kivégezték a Wesselényi nemesi mozgalomban történő részvételre hivatkozva, emellett a családot teljes vagyonelkobzással sújtották. 

Két tétel, két kérdés, három elvileg

Két tételt mutattam be most a 2836-ból, melyek beszerzése elvileg indokolható. Az elvileg kifejezés természetesen nem arra vonatkozik, hogy most erre nincs pénz, mert elvileg rendelkezésre áll ez az összeg. A kérdés az, valóban meg kell-e vásárolnia egy múzeumnak minden olyan, a műtárgypiacon előforduló alkotást, tárgyat, dokumentumot, ami köthető a gyűjteményéhez. Egy országos múzeum esetében a válasz inkább az, hogy érdemes törekednie a legtöbb releváns emlék múzeumba kerülésére. A kérdés eldöntése a múzeumi szakemberek felelőssége, a piac követésétől a vételi javaslat megtételén át a feldolgozáson keresztül a közzétételig.

A települési múzeumok, mint a sárvári esetében is szerintem más a helyzet. Hangsúlyozom nem költségvetési korlátról van szó, hiszen ez egyrészt az országos és tegyük hozzá, más országok múzeumai esetében is létezik. Sőt induljunk ki abból, hogy korlátlan pénz áll rendelkezésre, azaz amit szeretnénk, megvehetnénk. Ebben az esetben éppen különösen szükségesek azok a szempontok, melyek mentén a múzeum végzi a műtárgybeszerzését. A parttalan, a mindent ide elve a gyűjtemény jellegének elvesztéséhez vezet, hiszen amit meglátunk, a múzeumunkba kerülhet. A gyűjtemény elveszíti a karakterét, mondjuk úgy, hedonista gyűjteménnyé válik, elgondolás és rendszer nélkül. 

A műtárgybeszerzési szempontok megfogalmazásánál a települési múzeumok nem spórolhatják meg, hogy elgondolkodjanak azon, milyen szerepet tölt be intézményük a város, a falu életében. A művelődéstörténeti bevezetés után a blog következő részében erre keresem a válaszokat.

                                           folytatjuk

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2316 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

2017.05.09

Tárlaton innen és túl

A tárlatvezető munkája minden kétséget kizáróan sarkalatos pontja a múze...

2017.05.02

Ott kezdődik, ahol lenyomjuk az ajtó kilincsét

Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék munkatársainkat. Blogunk erre is kiváló ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H