Keresés a weboldalon

Legnagyobb keresztény ünnepünk a húsvét

Húsvéti üdvözlőlap a Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményéből
Leltári száma: VII.85.52.1.

2015.03.25

Húsvétkor ünnepeli a keresztény világ Jézus feltámadását. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep az egyházi év ünnepeinek sorában. A niceai zsinat, Kr.u. 325-ben a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra tette, emiatt ez az időpont évről-évre változik, tehát a mozgó ünnepek közé tartozik.

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. A vallás tanai szerint ezen a napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való kimenekülésüket. Az ótestamentumi írások szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, ám a zsidók kapuját egy frissen leölt áldozati bárány vérével kenték be, így az ő házukat elkerülte a pusztulás.

Miről szól a böjti időszak és a nagyhét?

A Nádasdy Ferenc Múzeum hímestojás gyűjteményének egyike

 Az ünnepet megelőző 40 nap a böjt időszaka, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. A húsvétot megelőző vasárnapon, virágvasárnap arról emlékezünk meg, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök Jézusnak az Olajfák hegyén történt elfogását idézi fel előttünk. Ezen a napon úgy tartják, hogy a harangok Rómába mennek és ott gyászolják Jézust. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ilyenkor zöld növényekből készült ételeket főztek a bő termés reményében. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. A húsvét előtti nagyhét legszigorúbb böjti napja, a bűnbánat és a mély gyász ideje. A templomokban az oltárokat letakarják és a harangok is némák maradnak. A Vatikánban minden évben a pápa közreműködésével elevenítik fel Jézus keresztútjának stációit. Nagypéntekhez babonás félelmek kötődtek a paraszti életben, hiszen sok helyen tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret és nem is moshattak. Ám a víznek, mint a megtisztulás legfontosabb szimbólumának mágikus erőt tulajdonítottak, ezért napfelkelte előtt friss kútvízzel, vagy patakvízzel mosakodtak meg az emberek, hogy így védekezzenek a betegségek ellen.

A húsvéti ünnep szokásai

Hímestojás a Nádasdy Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményéből

Nagyszombat este körmenetekkel, keresztvíz és tűzszenteléssel emlékezik meg a kereszténység arról, hogy Jézus Krisztus, amint azt előre megmondta harmadnap feltámadt halottaiból. Húsvétvasárnap világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, továbbá az ételszentelés hagyománya is ehhez a naphoz kötődik. Húsvéthétfőn a legelterjedtebb magyarországi népszokás a húsvéti locsolkodás. A locsolás a termékenységkultusszal is szoros kapcsolatban áll, de arra a legendára is utal, hogy locsolással akarták elhallgattatni a Krisztus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat. A régi időkben a fiatal legények csapatokban járták a lányos házakat és vízzel locsolták meg a leányokat, akik ezért hímestojásokat ajándékoztak nekik. A locsolkodással együtt megjelentek a locsolóversek is, így a népköltészet is széles tárházát kínálja a rigmusoknak. Napjainkra modernizálódtak a szokások, víz helyett kölnit használnak és a tojások mellett jellemzővé vált az ajándéknak szánt aprópénz is.

Legfontosabb húsvéti jelképeink

barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek, úgy tartották, hogyha a barka ágakat a családi tűzhelybe dobják, megóvja majd őket és otthonukat a bajoktól, gondoktól. A bárány Jézust is jelképezi, a legősibb húsvéti szimbólumnak számít. Az újtestamentumi írás szerint Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a világra: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.” De mindannyiunk számára a húsvéti ünnepkör legismertebb jelképe a nyúl. Megjelenésének magyarázata összetettebb, szerteágazóbb dolog. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta is. Hazánkba valószínűleg német közvetítéssel került, így akár az is előfordulhat, hogy tévedésből vált a Húsvét jelképes állatává, mivel régen több németországi területen húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A nyúl német neve pedig az ehhez hasonló Hase. Ezért könnyen lehet, hogy a szavak hasonlósága miatt, félreértésből vált a Húsvét legelterjedtebb szimbólumává. Ennek ellenére a húsvéti tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, legfőképpen a képeslapoknak köszönhetően, így sokfelé eljuthattak világszerte.

A húsvéti tojásról

Húsvéti tojás a Nádasdy Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményéből

tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek a legősibb szimbóluma. Legyen bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenetet jelképezni. Fontos a szerepe a húsvéti ünnepi étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A legáltalánosabb és leggyakrabban használt szín a tojásokon a piros, ami jelképezheti a védelmező erőt, de más felfogás szerint Krisztus szent vérét is. A tojásfestés és díszítés szokása az egész világon elterjedt. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A tojás a belőle kikelő madárfiókával a sírjából feltámadó Jézust is jelképezi. Az emberek a tavasz érkezése és a megújulás feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével is könnyen kifejezhették. (pébé)

Meghívó a Nádasdy Ferenc Múzeum Hímestojás rendezvényér

A Nádasdy Ferenc Múzeum nagyszombaton és húsvétvasárnap állandó és időszaki kiállításokkal, húsvéthétfőn pedig családi rendezvénnyel is várja vendégeit. A részletes ünnepi programkínálatot hamarosan megtalálhatják a honlapunkon!
Érdemes feliratkozni hírlevelünkre,valamint csatlakozhatnak hozzánk a facebookon is, hogy mindig elsőkézből értesüljenek a múzeum híreiről, programjairól, aktuális eseményeiről. 

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2267 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

2017.05.09

Tárlaton innen és túl

A tárlatvezető munkája minden kétséget kizáróan sarkalatos pontja a múze...

2017.05.02

Ott kezdődik, ahol lenyomjuk az ajtó kilincsét

Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék munkatársainkat. Blogunk erre is kiváló ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H