Keresés a weboldalon

Czirók Zoltán

Horváth Ernő, egy sárvári vadászpilóta a 2. világháborúban

1200,- Ft

Czirók Zoltán: Horváth Ernő, egy sárvári vadászpilóta a 2. világháborúban

A könyv megvásárolható a Nádasdy Ferenc Múzeum pénztárában nyitva tartási időben.

Megrendelhető az titkarsag@nadasdymuzeum.hu e-mail címen. Utóbbi esetben előreutalással vagy postai utánvéttel tudja a múzeum elküldeni a kötetet. A részletekről és a felmerülő költségekről válaszlevelünkben adunk tájékoztatást.

Horváth Ernő (1922-1944)

Horváth Ernő 1922. május 20-án született Sárváron, a selyemgyári lakatosként dolgozó Horváth István, és felesége Ács Rozália házasságának második gyermekeként. A család ekkor Rákóczi utca 37. alatti házban lakott. Elemi iskolai tanulmányait az 1929-1930-as tanévben kezdte meg vagy a Katolikus Fiúiskolában vagy az Állami elemiben. 1933-ban a Sárvári Állami Polgári Fiúiskolában kezdett el tanulni. Tagja volt az 58. számú Hollós Mátyás cserkészcsapatnak, de a polgári negyedik évében már nem vett részt a cserkészek életében. Ugyanakkor lelkesen járt a Gárdonyi Géza fiúönképzőkörbe. 1937 októberétől vasesztergályos tanonc Kerpl János géplakatos és vasesztergályos mester mellett a Cukorgyárban. Tanonciskolába is járt, ahol 1940. szeptember 4-én megkapta a csupa jelesből álló Iparostanonciskolai bizonyítványát. Kisebb megszakításokkal néhány hónapot dolgozott a Cukorgyárban. Ekkor történt a hatalmas fordulat életében. Jelentkezését elfogadva repülőgép-vezető elsőfokú kiképzésen vett részt 1941. május 18. és augusztus 10. között Győrben. Kiképzésének következő helyszíne Szombathely, a söptei B repülőtér ahová 1941. november 4-én vonult be Mititzky László százados 1. századához. 1942. július 1-jén, miután néhány nappal korábban vizsgáján kiváló műrepülést mutatott be, őrvezetővé léptették elő és öt hónapra a szolnoki vadász harcikiképző iskolára került. Sikeres vizsgáját követően tábori pilóta lett. Életének következő másfél éve nem ismert. 1944 júliusától a 101. vadászrepülőosztály 2. századába osztották be a veszprémi-jutasi repülőtérre. Első bevetésére 1944. július 25-én került sor, de támadási parancsot nem kaptak a magyar vadászok. Másnap azonban átesett a tűzkeresztségen, gépét hét lövés érte. A csehországi Budweisen (České Budějovice) kényszerleszállást hajtott végre. 1944. október 1-jén szakaszvezetővé léptették elő, illetve 1 év továbbszolgálatra is felvették. Csapata, a híres Pumák az Alföldön hajtottak végre akciókat az előrenyomuló szovjet egységek ellen, melyek közül egyben, nagy valószínűséggel október 11-én ő is részt vett. 1944. november 1-jén repülte utolsó bevetését. Messerschmitt vadászgépét Balatonlellénél amerikai vadászrepülők lőtték le. Horváth Ernő még letette a gépét, de az amerikai pilóták még megsorozták. A magyar pilóta sebesülten nem tudott kimászni a lángoló gépből és életét vesztette. November 5-én helyezték örök nyugalomra a sárvári temetőben. A hónap utolsónapján posztumusz Tűzkereszt III. fokozatát fekete szalagon kitüntetést ítélték oda számára.

Czirók Zoltán könyve

Czirók Zoltán a bevezetőt és a rövidítések jegyzékét, valamint a földrajzi- és személynévmutatót leszámítva 11 fejezetre osztotta könyvét. Az utolsóban a Sárvár elleni légitámadásokról szól, tízben pedig Horváth Ernőről. 

A kezdetek – iskolai és munkásévek Sárváron című fejezetben a születéstől az 1941 májusáig terjedő tizenkilenc évet foglalja össze. Horváth Ernő életének e kori bemutatása a levéltári források feltárása mellett a helytörténeti kutatások mesteri felhasználását mutatja. A száraz, és nem nagyszámú élettörténeti adatokat Sárvár oktatás- és ipartörténeti hátterébe ágyazta be. Számomra legizgalmasabb, hogy a tizenegynéhány éves fiú belépett a Gárdonyi Géza önképzőkörbe, ahová bizony szeretett járni. Buzgó szereplője volt különböző előadásoknak, ünnepélyeknek. A később általa írt levelek nemcsak őszinték, mi lenne más, hanem egyben gördülékeny fogalmazással írt élet- és csataleírások. Valószínűsíthető, hogy az önképzőkörben töltött idő is jelentősen formálta egyéniségét. A körülmények azonban meghatározták az életét, iparostanonc lett, másra talán nem is gondolhatott, másra talán nem is gondoltak szülei. A háborús évek azonban az egyetlen megélhetést, a cukorgyári munkát is megnehezítették, lehetetlenné tették. 

A kiképzés címet viselő fejezet egyből felránt minket a sárvári valóságból a háború valóságába. A szerző részletesen szól a magyar repülőgépvezető képzésről, annak intézményeiről és helyszíneiről. A Horváth Ernőről rendelkezésre álló gyér adatokat biztos kézzel helyezi el az általános történetbe az 1941 májusától augusztusig tartó elsőfokú kiképzéstől a szombathelyi repülőtéren folytatott katonai kiképzésen át a szolnoki harcikiképző iskoláig. Czirók Zoltán mindent megtett azért, hogy a forrásokat feltárja, azonban saját őszinte és elismerésre méltó bevallása szerint így is maradtak homályos pontok. Mindez azonban mégsem kelt az olvasóban hiányt, hiszen a háttér megrajzolása igencsak imponáló. Ugyanakkor a sárváriak, bár tudjuk, hogy szomorú a történet, biztosan mosolyogva olvassák Ernő édesapjának visszaemlékezéseiből, hogy „fia többször átrepült Sárvár felett, körözött a ház környékén és bemutatott néhány manővert, ilyenkor felhúzta a gépet a magasba, majd zuhanórepülésben ereszkedett le. Aztán köszönt a gép szárnyával (billegtetett), és bár tiltották, zsákba kötve a szennyesét kidobták, ami persze esett mindenhova, udvarra, kertbe, szomszédba." 

A 101. vadászosztályról szól a következő fejezet, A pumáknál címmel. A honi légvédelem feladatait ellátó alakulat nevét jelvényéről, a vörös üvöltő pumafejről kapta. A jelvényt büszkén viselték sapkájukon, bár a szabályzat ezt nem engedte meg, azaz tiltotta. Már ez az apró körülmény is jelzi, milyen összetartó csapatba került Horváth Ernő a veszprémi-jutasi repülőtérre a 2. század kötelékébe. 

Külön fejezet szól az első bevetésről 1944. július 25-én, amikor amerikai repülőgépek osztrák és jugoszláv célpontokat támadtak. Ernő saját levelében számol be az eseményről, amikor még nem kaptak támadási parancsot, ezért csak Győr felett repültek. 

Másnap azonban sor került tűzkeresztségére, melyről …és az első légi harc címet viselő fejezet szól. Meghatározó élmény volt az amerikai bombázók elleni légiharc, hosszú levélben számol be róla két nappal később, július 28-án. Úgyis elolvassák a könyvet, ezért nem részletezem az eseményeket, azonban hadd hívjam fel a figyelmüket a levél hangvételére. Fantasztikus lelkesedés olvasható ki a sorokból. Érzékletesen, kalandregénybe illően írja le az eseményeket, és nagyon jók azok az apró kiszólások, melyek az otthon maradt családnak, mondjuk így, az amatőröknek szólnak, hogy megértsék, mi is történt. Például: „Nem lőnek, nyilván azt hiszik, hogy Mustang vagyok”. És már jön is a magyarázat a szakmán kívüli, de aggódó családnak, majd a későbbi olvasónak, nekünk: „A Mustang angol vadász, megtévesztésig hasonlít a Messerschmittre”. Mintha azt is akarná mondani, nyugi, nem volt semmi baj, azok ott meg se tudják különböztetni ki az ellenség és ki nem. És ne felejtsük ez az a levél, ahol a Budweiseni kalandról is szól, miután meglőtt gépe a jó távoli cseh város repülőterén száll le. De mindenki nyugodjon meg, szól a levél, hét lövést kaptam, de autóval, vonattal, repülővel újra itthon vagyok, és semmi bajom nincs. 

Az Augusztusi kérdőjelek és az Eseménytelen hetek sora fejezetben szerzőnk a gyér forrásadatok alapján rekonstruálja a bevetéseket, illetve azok szeptemberi hiányát. Megjelenik itt a nagypolitika is mint magyarázó elv. A bevetések ugyanis azért maradtak el, mert ugyan az amerikai légi tevékenység egyre intenzív lett, a kormány ekkor a háborúból történő kiugrás lehetőségét kereste, amihez szüksége volt az amerikaiak jóindulatára. 

A szovjet csapatok közben betörtek Magyarországra, a hadi tevékenység az Alföldre összpontosult. Az októberi alacsonytámadás című fejezetből megtudjuk, hogy Horváth Ernőt is bevetették a szovjet tankok ellen legalább egy alkalommal. 

Mindenszentek napja Vas vármegye légterében. Nemcsak fejezetcím, hanem egy életpálya végét is jelzi. 1944. november elsején amerikai repülőgépek sorozzák végig a megyét. Az események bemutatása a szerző saját kutatásainak köszönhető, hiszen az a szakirodalomban teljesen elhanyagolt. Amerikai források, magyar levéltári iratok, szóbeli közlések alapján mesteri összefoglalását olvashatjuk egy nap eseményének. A bemutatás célja a kötetben, hogy megértsük Horváth Ernő utolsó napját. 

Az Utolsó órák a levegőben fejezetből megtudjuk, hogy talán meg se kellett volna halni a sárvári vadászpilótának, de valahogyan harcba keveredett néhány kószáló Mustanggal. Balatonlellétől délnyugatra, ha nem tudnánk, mi a vége, azt is mondhatnánk, háborús kalandfilmbe illő jelenetek játszódtak. De tudjuk, hogy mi lett a vége. 1944. november elsején Horvát Ernő sárvári vadászpilóta hősi halált halt saját repülőgépe égő roncsai között. Utolsó ismert szavai: „A fene vigye el, eltaláltak…!” 

Az utolsó fejezetben a Sárvári elleni légitámadások alapkutatásra támaszkodó összefoglalása olvasható.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2673 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.09.26

Köszöntéstől Sárvárig és párosan tovább

Másfél évtizede minden év szeptemberében múzeumpedagógiai évnyitóra ker...

2017.08.24

Mikor lesz újra trendi?

A kérdés a múzeum oldaláról kifejtve úgy hangzik: melyik történelmi kort...

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H