Keresés a weboldalon

Sylvester János életútja Sárvárig

Sylvester János

Sylvester János a XVI. század tudósa, a magyar művelődéstörténet kimagasló alakja. Nevéhez fűződik a magyar nyelv első nyelvtana, a Magyarországon nyomtatott első magyar nyelvű könyv. Pályájának csúcsát Sárváron érte el, ahol említett munkái napvilágot láttak. Életének alakulását Sárvárig követjük nyomon.

Sylvester János az első magyar nyelvtan szerzője, az első Magyarországon magyarul megjelent Újtestamentum fordítója, a sárvári városi iskola alapítója, a bécsi egyetem professzora a XVI. század első évtizedében született Szinérváralján (ma: Románia). Ifjú kori éveiben a kelet-magyarországi mecénás, Perényi család támogatta tanulmányait.

1526-ban iratkozott be a híres krakkói egyetemre. Az itt tanuló magyar diákok testületbe tömörültek, és külön épületet rendeztek be maguknak. Szemeszterenként vezetőt választottak maguknak, 1526 tavaszi félévére Sylvester Jánost.

Egyetemi tanulmányaihoz tartozott a klasszikus latin mellett a görög és a héber nyelv tanulmányozása is. A Biblia tudományához ekkor e három, szentnek tartott nyelv ismeretét elengedhetetlennek tartották. A lengyel egyetemre, ugyanúgy mint Európában nagy hatást gyakorolt a híres tudós és gondolkodó, Rotterdami Erasmus.

A hagyaték. Kiállítás a Nádasdy Ferenc Múzeumban

"Gyűjtsd a tudást, elméd élét sose rontsa henyélés,    
Szellemed isten adá, s célod ezért a tudás.    
Gyűjtsd a tudást folyvást, s ne feledd, hogy majd ez a könyv is    
Mindvégig társad lesz, ha belőle tanulsz.    
Gyűjtsd a tudást, mert látod, pusztul minden e földön,    
És csak a szellemi kincs élheti túl a halált."

 

Sylvester János Ajánlóverse Heyden Sebald Krakkóban 1527-ben megjelent Gyermeki beszélgetések című munkájából (Berczeli A. Károly fordítása)

 

Krakkóban működött a Bécsben is nyomdászati tevékenységet folytató Vietor könyvnyomtató műhelye. Több olyan munka jelent meg nála, melyben Sylvester János is közreműködött. Latin nyelvtanhoz példamondatokat fordított. Heyden Sebald Gyermeki beszélgetések című munkájához nemcsak latin nyelvű ajánlóverset írt, hanem a dialógusok magyar nyelvű részeit is ő fordította.    

Sylvester János 1528 körül megnősült, és hamarosan megszületett Teodór nevű fia. Hozzá írta a Sárváron megjelent magyar nyelvtanának ajánlóversét. Sajnos, feleségéről semmit nem tudunk, de leveleiben szót ejt gyermekeiről, testvéreiről. Bornemissza Péter híres prédikátor egyik írásában valószínűleg a boldogtalan férjről emlékezik meg, akiről 1556 táján hallott Bécsben.


"Hallottam Bécsbe egy Sylvester Jánost, az ki először magyarul fordította az Újtestamentumot, hogy feslett felesége miatt sokat szenvedett." 

 

Kiállítás a Nádasdy család mecénási tevékenységéről a sárvári múzeumban

Fia születését követően nem sokkal, 1529 nyarán beiratkozott a németországi Wittenberg egyetemére, ahol a reformáció nagy alakjai, Luther Márton és Philipp Melanchton határozták meg az oktatást. Sylvester János érkezése idején az egyetem túl volt aranykorán, de a megérkező magyar tudóst még mindig lenyűgözte Melanchton egyénisége. Nem sok időt tölthetett azonban az egyetemi városban, mert mikor újra felbukkan a forrásokban, egy elszegényedett tudós képe bontakozik ki szemünk előtt.
Egy egri egyházi ember ajánlja végül az elcsigázott, harmincas éveiben járó művelt Sylvestert a már kisebb hírnévre szerttevő Nádasdy Tamás figyelmébe 1534 tavaszán.

"Rábeszélésemre és tanácsomra Nagyságodhoz utazik Sylvester János mester. Nemrégiben ugyanis arról értesültem, hogy Nagyságod valami tudós embert szeretne maga mellé venni. Úgy gondoltam tehát, hogy ő alkalmas és mindenben meg fog felelni Nagyságodnak. Nemcsak tudása, hanem szelíd erkölcse is igen ajánlja." 
A Nádasdy Tamás szolgálatába álló tudós Sárváron lelt új otthonra, hogy mintegy fél évtizedig szolgálja nemcsak támogatóját, hanem a magyar kultúra fennmaradásának és továbbélésének fáradságos ügyét. Vezetésével megalakult a sárvári városi iskola, amelynek diákjai talán először hallgathatták Sylvester János tolmácsolásában az Újtestamentum szavait, a rímes és pergő hangzású magyar verseket, és a mester nekik taníthatta először az első rendszeres magyar nyelvtant.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3986 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2019. október 17. csütörtök 18:00 óra
Zaklatott történelem…
2019. november 09. szombat 15:00 óra
Huszárvezető…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2019.07.02

Mondunk 4 okot, amiért érdemes benézni a múzeumba

Az elmúlt években egyre több időt töltünk azzal, hogy megtervezzük az él...

2019.06.12

A fák és a múzeumok titkos élete

Az erdő az erdő. A múzeum az múzeum. Mégis sok közös van köztük, holott...

2019.05.23

Izgalmas kihívás! Vállalattörténeti kiállítás

Általános alapelv, hogy már a címmel hívjuk fel a figyelmet új híreinkre....

2019.04.16

Folytatódik az amszterdami múzeumtúra

Kisebb múzeumok, melyek a túra alatt mégis hatalmas benyomást keltettek. A m...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H