Keresés a weboldalon

Sylvester János

Szinérváralja, 1504 k. – Bécs, 1552. május 6. előtt. Bibliafordító, tanító.

A Grammatica Hungarolatina címlapja

Apját Sylvester Ambrusnak hívták, a későbbi magyarító elképzelések szerint eredetileg Erdős vagy Erdősi volt a nevük. A kutatás szerint azonban már Ambrus is Sylvesternek írta a nevét.
János talán a nagybányai iskolában tanult, de ez koránt sem biztos. A Perényiek támogatásával iratkozott be a krakkói egyetemre 1526-ban. Itt megismerkedett a humanista Rotterdami Erasmus gondolataival, valamint a nyomdászattal. Tagja lett az egyetemi erazmista körnek, valamint Vietor nyomdájában korrektori feladatokat vállalt. Már ekkor verseket írt, és fordítással is próbálkozott, amelyeket ki is adott.
1529 júliusában beiratkozott a wittenbergi egyetemre, ahol Luther közvetlen munkatársának, Philipp Melanchtonnak a befolyása alá került. 1531-ben szintén Krakkóban egy latin-német-magyar-lengyel szótár készült Vietornál, amelynek magyar szövegezését Sylvester végezte. Ekkortájt térhetett haza Magyarországra. Már beszélt latin, héber és görög nyelven.
1534-ben Nádasdy Tamás fogadta szolgálatába, így került a sárvári iskolába tanítónak, feltehetően a Perényiek ajánlására.
Tanítói évei során kezdte el lefordítani a Biblia újtestamentumi fejezeteit, illetve 1537-ben Nádasdy pártfogásával nyomdát alapított a sárvári iskolában, amelyet ő vezetett. Mivel nem volt képzett nyomdász, Bécsből hívtak egy mestert, valamint Johannes Strutiust. Strutius szerelte fel a nyomdát, jó fametsző, de gyenge nyomdász volt, a betűmetszéshez pedig nem értett. Féltékenyen őrizte mesterségét, ezért Sylvester nem tudott betekintést nyerni a nyomdászatba. Segítségére öccse, Mihály érkezett Sárvárra. Az ismeretlen német nyomdász hamar elhagyta Sylvestert, akinek Strutiussal szembeni ellentétei a Grammatica Hungarolatina készítése során elmérgesedtek.
A nyomdász nem tanult meg magyarul, Sylvester folyton panaszkodott rá, hogy nem látja el kellően feladatait, ráadásul a magával hozott betűk rosszak, kopottak voltak, amelyek a Grammatica kiadásán (1539-ben jelent meg a Sylvester által Újszigetnek nevezett Sárváron) meg is látszottak. A latin-magyar nyelvkönyvet Sylvester a helyi iskolásoknak szánta tankönyv gyanánt, hiszen ekkoriban nyomtatott taneszközök még nem álltak a diákok rendelkezésére. A Grammatica Hungarolatina volt a magyar nyelv első rendszerezése, amelyre korábban még kísérlet sem történt. Két és félszáz év múlva a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc nyúlt vissza ehhez a munkához.

Az Újtestamentum címlapja

A nyomtatás során szerzett negatív tapasztalatok hatására végül is Strutiust menesztették. Helyette Sylvester Abádi Benedeket hívta Sárvárra 1540 körül, akinek segítségével végül sikerült befejezni és nyomtatásban közreadni az első teljes terjedelmében Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyvet, az Újtestamentumot, amely 1541 első napjaiban került ki a nyomdából. Sylvester ezt írta Nádasdynak: „Kérjük Nagyságodat, fogadja jó szívvel, és ahogy mondják, ölelő karral. Szerencsés hazatértekor mutatnak majd mások Nagyságodnak szántásokat, istállókat, halastavakat és más efféléket, mi viszont mindezeknél sokkal kiválóbbat. Mindazok ugyanis Nagyságod és törvényes örökösei után más és más gazdához jutnak a sorstól, ez soha nem szűnik meg Nagyságodé lenni, ha egyszer megszerezte. Ezért ugyanis Nagyságodnak dicsőség, dicséret és örökkévalóság jár, és az ilyen sérthetetlen munka létrehozója fennmarad nemzetében.” Január 26-án már el is küldte urának a kötet egy példányát. Sylvester a művet I. Ferdinándnak és fiainak, Miksának és Ferdinándnak is felajánlotta. Fizetségül Nádasdy a nyomdászoknál hagyta a példányok többségét, hogy azok eladásából fedezzék költségeiket.
Sylvester ezt követően nem maradt Sárváron. A nyomda feltehetően megszűnt, ő maga pedig Gógánfára költözött, ahol Nádasdytól kapott haszonélvezeti birtokán próbált gazdálkodni. Az összeférhetetlen Sylvester, aki Strutiuson kívül Abádival sem tudott kijönni, a falusiakkal is folyton perben állt. A gazdálkodáshoz sem értett, ezért 1542 őszén beiratkozott a bécsi egyetemre. A következő évben a héber nyelv professzora lett, később görögöt és történelmet is tanított. A török veszedelemről írott könyvét 1544-ben adatta ki. Gógánfai birtokát 1550-ben Ferdinánd királytól örökjogon megkapta, Nádasdy azonban – hiszen a birtok valójában az övé volt – megfosztotta ettől. 1550. október 22-én ingóságait a házból kihajítva, feleségét és gyermekeit elkergetve Nádasdy emberei visszafoglalták a birtokot.
Sylvester János 1552-ben távozott az élők sorából. Május 6-án Bécsben készítettek jegyzőkönyvet a hagyatékáról. A források szerint két fia és egy leánya született. Tivadar (Theodor) nevű fia 1536-ban a sárvári iskola tanulója volt. Sylvester testvére, Mihály Sárváron maradt az iskola tanítójaként.
Sylvester János emlékére a Várparkban 1937-ben emlékpadot és –táblát avattak, 1972-ben a városi könyvtár, 1990-ben az egyik általános iskola is az ő nevét kapta. Az evangélikus templom kis utcája egy évszázada viseli a nevét. (szg)

Irodalom
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.
Sylvester János bibliográfia. (Összeáll.: Nagyné Piroska Lilla). Sárvár-Szombathely, 1987.
Kertész Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Budapest, 1941.
Végh Oszkár: A nyomdászat Magyarországon. Budapest, 1976.
Horváth Tibor Antal: Johannes Sylvester Pannonius. In.: Vasi Szemle. 1937. 5-6. szám.
Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Budapest, 1964.
V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473-1800. Budapest, 1999.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3986 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2019. október 17. csütörtök 18:00 óra
Zaklatott történelem…
2019. november 09. szombat 15:00 óra
Huszárvezető…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2019.07.02

Mondunk 4 okot, amiért érdemes benézni a múzeumba

Az elmúlt években egyre több időt töltünk azzal, hogy megtervezzük az él...

2019.06.12

A fák és a múzeumok titkos élete

Az erdő az erdő. A múzeum az múzeum. Mégis sok közös van köztük, holott...

2019.05.23

Izgalmas kihívás! Vállalattörténeti kiállítás

Általános alapelv, hogy már a címmel hívjuk fel a figyelmet új híreinkre....

2019.04.16

Folytatódik az amszterdami múzeumtúra

Kisebb múzeumok, melyek a túra alatt mégis hatalmas benyomást keltettek. A m...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H