Keresés a weboldalon

Szikvizes palack

Szikvizes palack

A két világháború között több szikvizes is működött Sárváron. Kucsera József és László saját cégfeliratú, valamint a revizionista gondolatok jegyében díszített szódásüvegben forgalmazták az italt. A töltést, forgalmazást és a szállítást is ők végezték, a ma is ismert szén-dioxid patronról akkor még szó sem volt.

A szikvíz (hétköznapi, nem teljesen helyes elnevezése alapján szódavíz) a 19. század első fele óta létezik a ma használt formájában. Természetes formában évezredek óta ismert, de a mesterséges készítésének eljárási formáját 1826-ban dolgozta ki Jedlik Ányos bencés szerzetes. A gyártóüzemet is ő hozta létre 1841-ben Pesten. Hamarosan kedvelt itallá vált, különösen borral keverve, fröccs formájában. Maga Jedlik is egy borospincében, a Vörösmarty Mihály által is megénekelt fóti szüreten mutatta be találmányát.
Mivel maga a feltaláló nem szabadalmaztatta a szikvízkészítési eljárást, hamarosan élelmes kisvállalkozók csaptak le az új lehetőségre, és kezdték forgalmazni üvegpalackokban. A század második felében a szifonfejek is megjelentek és gyorsan elterjedtek.
A szabvány szerint mai is az nevezhető szikvíznek, amelyet szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonba töltenek. A fej biztosítja, hogy kevés szén-dioxid távozzon az üvegből, így az ital a gyártástól a felhasználásig változatlanul élvezhető marad.

A palack hátsó oldala

Sárváron 1902-ben létesült az Egyesült Szikvízgyárak Sütőipari Részvénytársasága, a mai Hunyadi és Dózsa utcák sarkán. Működésének pontos ideje nem meghatározható, az 1940-es években már vendéglő üzemelt az épületben.
Kisipari szinten Komondy József, Pissinger Imréné és a Sárvár vidéke vendéglősök csoportja mellett Kucsera József és László üzemeltetett a két háború közötti időszakban szikvízgyártó üzemet. A Kucsera-féle üzem apáról fiúra szállva ma is működik. Az itt bemutatott üvegpalack egyik oldalára a cégembléma került a tulajdonosok nevével (körben a Kucsera József és László, középen a Sárvár szavakkal), míg a másik oldalára a közismert revizionista felirat, a "Nem, nem, soha" mégpedig a magyar zászló színeivel kifestve zöld leveles ágakkal körülfogva. Az alumínium szifonfejen beütött betűkkel a "Kucsera József és László Sárvár", illetve a "Vető Sándor Budapest 1943" feliratok olvashatók. (szg)

Irodalom
A tárgy leltári száma: NFM Helytört.Gy. 63.29.1.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2673 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.09.26

Köszöntéstől Sárvárig és párosan tovább

Másfél évtizede minden év szeptemberében múzeumpedagógiai évnyitóra ker...

2017.08.24

Mikor lesz újra trendi?

A kérdés a múzeum oldaláról kifejtve úgy hangzik: melyik történelmi kort...

2017.07.26

A távol a közel

Ahhoz hogy valamire vigyázzunk, először szeretni kell. Ahhoz hogy elhiggyük,...

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H