Keresés a weboldalon

A B C D E F G H I J K L M N O P R S Sz T U V W Z Zs

Kattintson a kiválasztott betűre!

Báthory Erzsébet

Nyírbátor, 1560. – Csejte, 1614. augusztus 21. Nádasdy II. Ferenc felesége.

Báthory Erzsébet (Magyar Nemzeti Múzeum)

Ecsedi Báthory György országbíró és somlyói Báthory Anna (Báthory István lengyel király húga) leányaként a neves kelet-magyarországi főúri család névadó várában született. Neveltetéséről nem sokat tudunk, az nyilván a kor arisztokrata lányaihoz hasonló lehetett, az írni-olvasni tudást azonban biztosan elsajátította.
1570-ben szülei megállapodtak Kanizsai Orsolyával, hogy gyermekeik házasságra fognak lépni. A menyegzőre a 20 éves Nádasdy Ferenc és a 15 éves Báthory Erzsébet között öt évvel később, 1575. május 8-án a Zemplén vármegyei Varannón került sor. A házasság sokáig gyermektelen maradt, legidősebb lányuk, Anna csak tíz évvel később született meg. A családtörténetek szerint öt gyermeket szült Báthory Erzsébet, de csak három érte meg a felnőttkort. Házasságukról keveset tudunk, levelezésüket nem ismerjük, de a gyermekszületés, amely házasságkötésük után még 22 évvel is megáldotta őket, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatra enged következtetni.
Báthory Erzsébet a szülés, és a harcok miatt férje gyakori távollétei miatti birtokigazgatás mellett politikai kapcsolatokban is részt vett; unokaöccse, Báthory András lengyel főpap gyakran tájékoztatta őt terveiről. Az asszony napjait főként Sárváron, Lékán, Sopronkeresztúron vagy a felvidéki Csejtén töltötte.
1604 januárjában meghalt férje, Nádasdy Ferenc. Mivel még nem volt felnőttkorú örökösük (Pál ekkor csak 6-7 éves), Erzsébet igazgatta a hatalmas Nádasdy-birtokot, fia helyett ellátta a Vas megyei főispáni tisztséget is. 1605-ben, a Bocskai-felkelés idején birtokait támadás érte, Keresztúrt a német zsoldosok prédálták fel. 1608-ban felmérette sárvári és lékai uradalmait.
A határozott, erős akaratú, református özvegyasszony sokak szemében keltett ellenérzéseket. Súlyosbította a tényt, hogy udvarában tisztázatlan körülmények között szolgálólányok haltak meg, akiket titokban temettek el. 1610 márciusában aztán Thurzó György nádor vizsgálatot rendelt el Báthory Erzsébet ügyében emberölés és a szolgák elleni kegyetlenkedések elkövetésének gyanújával. Számos tanúvallomást vettek fel, sőt, beidézték a Nádasdy-lányok férjeit is. 1610. december 29-én Thurzó emberei a csejtei várban elfogták Báthory Erzsébetet, belső szolgálóit kínzásokkal kényszerítették „vallomásra”. Őket néhány napon belül villámgyorsan kivégezték, Báthory Erzsébetet pedig elzárták a csejtei várban mindenféle bírósági per és ítélet nélkül, amely pedig nemesasszonyként megillette volna. Bár az uralkodó, II. Mátyás többször is felszólította Thurzót a tárgyalás lefolytatására, ő állandóan halogatta az ügyet egészen addig, míg az özvegy meg nem halt. Csejtén temették el, de sírja ma már ismeretlen. Thurzó nádor tettének mozgatórugóit csak találgathatjuk, a vagyonszerzés, a politikai cselszövés, netán a szerelem ugyanúgy felmerültek a háttérben.
1729-ben Thuróczi László jezsuita szerzetes Magyarországot bemutató könyvében kitért a Csejtén kegyetlenkedő Báthory Erzsébet történetére is. Azt állította, hogy egy fésülködés közben a szolgálólány megrántotta az úrnő haját, mire az egy hatalmas pofont kent le a lánynak. A felrepedt szájból a vér Báthory Erzsébet karjára cseppent, aki észrevette, hogy a vér nyomán a bőre megfiatalodott, újra feszes lett. Ennek hatására aztán fiatal lányok életét oltotta ki, hogy vérükben fürödjön azért, hogy bőre szépségét és fiatalságát visszanyerje. Thuróczi művében a valós történet elemei keveredtek a középkori eredetű vérvádakkal, a szóbeszéddel és a boszorkánysággal.
A református Báthory Erzsébet a jezsuita szerzetes tolla nyomán így vált az ördöggel cimboráló, kegyetlen, vérszomjas úrnővé, a magyar Draculává. A mítoszt később regények, művészeti alkotások, majd a múlt századtól kezdve filmek is táplálták. Ennek nyomán a sárvári várat sok olyan, főként külföldi turista keresi fel, akik mind a mai napig keresik, és a bástya kazamatáiban vagy a pincéiben megtalálni vélik Báthory Erzsébet kínzókamráit. (szg)

Irodalom
Lengyel Tünde – Várkonyi Gábor: Báthory Erzsébet. Egy asszony élete. Budapest, 2010.
Szádeczky-Kardoss Irma: Báthory Erzsébet igazsága. Budapest, 1993.
Péter Katalin: A csejtei várúrnő. Báthory Erzsébet. Budapest, 1985.
Rexa Dezső: Báthory Erzsébet Nádasdy Ferencné (1560-1614). Budapest, 1908.
Supka Géza: Az átkozott asszony. Nádasdy Ferencné, Báthory Erzsébet. 1940.
Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Budapest, 1984.



Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2286 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

2017.05.09

Tárlaton innen és túl

A tárlatvezető munkája minden kétséget kizáróan sarkalatos pontja a múze...

2017.05.02

Ott kezdődik, ahol lenyomjuk az ajtó kilincsét

Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék munkatársainkat. Blogunk erre is kiváló ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H