Keresés a weboldalon

Esterházy Júlia Anna, gróf

1630. február 28. – 1669. január 22. Esterházy Miklós nádor leánya, Nádasdy III. Ferenc országbíró felesége.

Esterházy Júlia Anna (Magyar Nemzeti Múzeum)

Esterházy Miklós nádor és Nyáry Krisztina lánya, Júlia Anna híresen szép nő volt. Gyermekkora is jól dokumentált. Tudjuk, hogy számos alkalommal betegeskedett és szülei mindig féltő gondoskodással vették körül. Egy alkalommal, anyja neve napján a hajdúk örömükben lövöldöztek, és az ablakon kihajoló leány karját is megsebesítette egy golyó. Apja nagyon mérges volt a gondatlanság miatt.
A nemesasszonyok házassága többnyire nem szerelemből köttetett, hanem politikai, vagyoni célokat szolgált. Esterházy Júlia Anna házassága sem volt kivétel ez alól. Azonban úgy tűnik, neki sikerült szíve szerint választania meg jövendőbelijét.
Kezére pályázott Zrínyi Miklós, sőt a lengyel Kázmér herceg is (legalábbis öccse, Pál visszaemlékezéseiben ezt írta), azonban Júlia, apja egyetértésével Nádasdy Ferencet választotta, aki ezért még evangélikus vallását is feladta.
"Nem sokára azután jött el Nádasdy Ferencz uram, a ki is kérvén néném asszonyt, oda adták neki, s az 1643. esztendőben a lakodalma is megvolt Kismartonban. Vőfély Illésházy György uram volt, a császár képi Lippay György esztergomi érsek, lengyel király követje egy Kazanovszky nevű lengyel úr volt, a ki igen kívánta volna nénémasszonyt Casimirus herczeg számára, a ki azután lengyel királylyá lött. Mert Bécsbe jövén Casimirus herczeg, ki László lengyel király öcscse volt, Kismartonba is eljött vala, a hol néném asszonyt megszemlélvén, megszerette, s igen kicsinyben múlt, hogy el nem vette, hanem hirtelenséggel meghalván bátyja, a királyságra kelletvén menni, ángyát vötte el, a kitől semmi maradéka azután nem lőn; az franczia asszony volt. És így a lakodalom megszolgáltatván, hazavitte Körösztúrra Anna Júlia néném asszonyt Nádasdy Ferencz sógor uram, a hol is nagy pompával való vendégség tartatott nagy főurak jelenlétében." -írta Júlia öccse, Pál később naplójában. (Az 1643-as évszámot később kijavította 1644. február 6-ra.)
A házaspár ezt követően Júlia Anna 1669-ben bekövetkezett haláláig boldogan élt. Bár kezdetben az ifjú feleség sokat betegeskedett, az ambiciózus férj pedig sokat volt távol otthonától, később mély érzelmi kötelék, szeretetteljes, harmonikus kapcsolat alakult ki a felek között. Júlia 15 gyermeket szült férjének, akik közül heten érték meg a felnőtt kort.

Nádasdy Ferenc és Esterházy Júlia Anna a lorettomi kápolnával

A rengeteg szülés alaposan kimerítette Anna Júlia szervezetét, aki gyakran betegeskedett. Sokszor járt fürdőkre, nemcsak megrendült egészsége helyreállítására, hanem a társasági élet kedvéért is. Gyakori vendége volt a höflányi (itt volt az Esterházyak egyik rezidenciája) és a Pottendorfhoz közeli badeni fürdőknek.
Saját gyermekei mellett figyelemmel kísérte még kiskorú testvérei életét és neveltetését is. Pál, valamint unokahúguk, Orsolya 1652-es egybekelését kifejezetten rosszallotta, és csak az 1660-as évektől állt helyre a két család közötti a békésebb viszony.
Nádasdy Anna Júliát egyházszervezői munkájába is bevonta. Jól jelzi ezt a lorettomi szervita kolostor felszentelése alkalmából készült közös portréjuk, háttérben a templomépülettel. Szintén közös alapításúnak tekinthető a mariazelli templom Szent István-kápolnája.
Tudjuk, hogy az asszony rendszeresen olvasott, könyvtárában több egyházi vonatkozású kötet is megvolt. A szobája falát családtagjai portéin kívül női szentek képei díszítették, valamint egy III. Ferdinánd király feleségéről, Gonzaga Eleonóráról készült festmény. A királynővel, úgy tűnik jó barátságba kerültek. De rendszeresen látogattak hozzájuk más arisztokrata családok tagjai is, így például Rákóczi László és neje. I. Lipót és felesége is megfodult a Nádasdyak udvarában.
Arany- és ezüstművei is gazdag nagyasszonyhoz illőek voltak, ékszerkollekcióiból egész sorozatok álltak rendelkezésére.
Anna Júlia 1669 év elején hunyt el terhesen. Újszülött fia sem sokáig maradt életben. Az elhunyt asszonyt Lorettomban ravatalozták fel, és csak a lékai sírbolt elkészültét követően, októberben temették el az új családi temetkezőhelyen. A gyászbeszédet Sennyei István veszprémi püspök mondta el felette. A szöveget Nádasdy ki is adatta. 
Felesége halála után Nádasdy nagyon összetört. Összeíratta vagyonát, leltárt készíttetett. De özvegysége már nem tartott sokáig. 1671. április 30-án feje porba hullott a bécsi városházán. Mint a Wesselényi-féle nemesi mozgalom egyik vezetőjét, a bécsi udvar így büntette.
Teste közös sírban nyugszik Esterházy Júlia Annáéval az általa alapított lékai Ágoston-rendi templom kriptájában. (szg)

Irodalom
Bessenyei József: A Nádasdyak. Budapest, 2005.
Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669). In.: Századok. 2015. 4. szám. 873-903. o.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3655 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2019.02.19

Rómeón innen, Júlián túl

Lehet-e a szerelmesek tragikus története helyett királydrámát tanulni köz...

2018.09.21

A barangolás művészete

Hátratett kézzel sétálni egy ösvényen és közben hallgatni a madárcsicse...

2018.09.13

Öt érv a főnöknek, hogy kell egy blog

A múzeumok számtalan lehetőséget vesznek igénybe, hogy kapcsolatba lépjene...

2018.07.05

mégis más!

Öt éve várjuk vendégeinket júliusban és augusztusban este 9 óráig. Minde...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H