Keresés a weboldalon

Vitnyédy István

Sárvár, 1612. december 20. – Nezsider, 1670. február 13. Ügyvéd, politikus.

Apja, Vitnyédy János a Nádasdyak sárvári udvarbírája volt. A család a Nádasdyak szolgálatáért kapott nemességet. István előbb Sárváron, majd Csepregen és Sopronban tanult, iskolái végeztével Nádasdy Pál titkára lett. Ezt követően Sopronba költözött és ügyvéd, hamarosan pedig jegyző lett. Ő képviselte városát az 1646-os és az 1655-ös országgyűlésen is. A diétán a protestánsok ügyét támogatta elég erélyesen. Ügyvédként szolgálta Zrínyi Miklóst is, támogatta a költő és hadvezér török kiűzésére vonatkozó törekvéseit. Saját lovascsapatával ott volt Zrínyi híres téli hadjáratában és az eszéki híd felégetésénél.
Sopronban, ahol mai is álló pompás épületet emelt a puritán soproniak nem kis bosszúságára, szinte politikai és diplomáciai központot működtetett. Több nyelven is levelezett, kezdeményezője volt a Wesselényi-mozgalom kibontakozásának, egyik fő mozgatóereje volt.
Jövedelméből diákok tucatjait támogatta, akik a segítségével külföldi egyetemeken tanulhattak. Alumnusait, azaz támogatott diákjait hazajövetelük után munkához is juttatta, sőt biztatta őket saját szlovák, horvát, német, stb. anyanyelvükön való művelődésre. Fő támogatója volt az eperjesi kollégium felépítésének. Itt tanult két fia, Pál és Zsigmond, sőt javaslatára került ide Thököly Imre a későbbi kuruc fejedelem is. Vitnyédy maga is több nyelven, németül, franciául, olaszul, görögül, latinul és törökül beszélt. Nagy könyvgyűjtő volt, a téli hadjáratról török köteteket hozott magával, Zrínyi írásait már kéziratban olvasta. A katolikus Zrínyi és az evangélikus Vitnyédy nagyon jó barátok voltak.
A Wesselényi-mozgalom egyik fő oszlopának bizonyult, fáradhatatlanul munkálkodott a francia szövetség létrehozásán, de a török szövetséget ellenezte. 1665-ben ő írta alá XIV. Lajos francia királlyal a szövetségtervezetet. Egy magyar-horvát-román szövetség lebegett a szeme előtt a Habsburg hatalommal szemben.
A megtorlástól azonban korai halála, 1670. február 13-án megmentette. A Habsburgok ezért családján álltak bosszút, minden vagyonuktól megfosztották őket. Személyét démonizálták, a protestáns lelkészek elleni per egyik fő vádpontja volt a vele való levelezés vagy csak ismeretség.
Levelezését Fabó András közölte a Magyar Történelmi Tárban 1871-ben. (szg)

Irodalom
Kenyeres Ágnes (főszerk.): Életrajzi lexikon. Budapest, 1969.
Urbán László: Kultúra és egészségügy a Nádasdyak idején. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4371 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

2020.05.08

Hegyekben áll. Feljegyzések szőnyegperspektívából

Számolós blog következik. Részben távmunkában, de remélve, hogy hamarosan...

2020.04.24

Ötödik, hatodik hete. Jegyzetek a fotelból

Már kívülről fújjuk az otthoni munka, a távmunka, a home office, előnyeit...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H