Keresés a weboldalon

Sárvár évszázadai - Zárva

III. Lajos bajor király és Mária Terézia Dorottya hercegnő

A mai város története a XIII. századig vezethető vissza, de az elmúlt évtizedekben napvilágra került régészeti leletek bizonyítják, hogy a környéket régi korok emberei is alkalmasnak tartották a letelepedésre.

A Római Birodalom idején a mai város közelében, a Rábán átkelőhelyet hoztak létre, melynek nevét - Bassiana - megőrizték a források. A római kori lakosság azonban a századok viharait nem élte túl, mint ahogy a környéken felbukkanó többi nép, népalakulat is. A hajdanvolt mediterrán birodalom azonban mégis nyomot hagyott, melynek hatásai a mai napig is meghatározzák a város életét. A Savaria közelében végzett római kori folyószabályozások, csatornaépítések egyik következményeként ugyanis Sárvár környékén kialakult szigetvilág nemcsak a térképi ábrázolásokon, hanem a település elnevezésében is fennmaradt.
A mai Sárvár területén a XIII. század előtt tehát település nem létezett, és a tatárjárást követően valamikor a XIII. század második felében kezdték építeni a várat és a várost. Erre utal az is, hogy az első okleveles említése csak 1288-ból való. A feltételezések szerint a Kőszegi család alapította a települést a Rába és a Gyöngyös folyók mocsarai közti szigeten. A mocsaras környezetre utal a város neve is.
Miután Károly Róbert seregei visszafoglalták, 1328-ban mezővárosi kiváltságlevelet kapott. Mezővárosként ugyan földesurának tulajdonában maradt és kőfalat sem emelhettek köré, de önállóan választhatta meg bíráját, kereskedői vámmentességet kaptak, és vásárt is tarthattak. Egyik nagy vásárát, a 15. század óta létező Simon-Júdás napi vásárt, ma is megrendezik október utolsó szombatján. A kiváltságok lehetővé tették, hogy kibontakozzon a céhes kézműipar és a kereskedelmi tevékenység, amelyek elsősorban a helyi és környékbeli igényeket elégítették ki. Az első céhes szervezetek a 16. századtól kezdve alakultak ki, de fénykorukat a 18. században élték, mint az a kiállításon látható céhszabályzatok, azaz artikulusok tanúsítják.

A 19. század folyamán azonban ezek a kötött keretek lassan bomlásnak indultak, helyüket átvette a gyáripar és a kisipar, kiskereskedelem. Nagyban lendítette a helyi gazdaság fejlődését az 1871-ben megnyitott vasútvonal. Ennek nyomán a 19-20. század fordulójára létrejöttek az első nagyüzemek, a cukorgyár, a műselyemgyár, a tégla-, vaj- és sajtgyárak. Egyes cégek termékei Európa-szerte híressé váltak, mint a bajor uradalom gyárában előállított Romatour nevezetű sajtkészítmény.
A gazdasági fejlődéssel jelentős társadalmi változások is történtek, a város lakossága polgári életformát öltött. Ennek következtében megélénkült a civil szerveződés, sport-, kulturális, jótékonysági, vallási és szakmai egyesületek alakultak. Jelentős szerepet játszottak az önkéntes tűzoltók, az Ipartestület, a színjátszókörök, amelyek munkásságukkal sokat segítettek a városi élet szebbé, jobbá tételében. A műveltség egyre fontosabb szerepét tükrözik a sorra nyíló iskolák. A katolikus fiúiskolában az 1883/84-es tanévben Gárdonyi Géza is nevelősködött.
A gazdasági fejlődést ritkán akasztották meg olyan nehéz időszakok, mint az 1532-es török ostrom, a Rákóczi-szabadságharc pusztításai vagy az 1809-es francia megszállás.
A város földesurai hol pártolóan, hol ellenségesen viszonyultak a kiváltságokhoz, volt, hogy azok megszüntetésére törekedtek. 1390-tól az ország egyik leggazdagabb arisztokratái, a Kanizsai család kezébe került a város. A család tagja volt a 16. század elején élt Kanizsai Dorottya, aki a mohácsi csatamezőn eltemettette a hősi halottakat. Unokahúga, Orsolya férjhez menve Nádasdy Tamáshoz, birtokait a Nádasdyakra örökítette. Ők jelentős országos tisztségeket töltöttek be, birtokközpontjuk, Sárvár fontos kulturális, politikai és katonai központtá vált. Ezt tartjuk ma is a település egyik aranykorának. A Nádasdyak gyümölcsös- és vadaskertet létesítettek, az ide érkező nemesek és katonák pedig fontos felvevőpiacot jelentettek a helyi kézműveseknek és kereskedőknek.

1671. április 30-án Bécsben lefejezték Nádasdy III. Ferenc országbírót, mivel részese volt a Wesselényi-féle nemesi mozgalomnak. Ezzel együtt birtokait elkobozták, így Sárvárnak is hányatott sors jutott osztályrészül. Az egymást váltó birtokosok (Draskovichok, Inkey Boldizsár, Szily Ádám, a Genovai Köztársaság) kezén a város hanyatlott. 1803-ban Sárvár várát és uradalmát a Habsburgok Itáliába szakadt ága, az Este-modenai hercegek vásárolták meg. Ők építtették a várral szemben látható uradalmi épületet, a szomszédos Korona Szállót, valamint a méntelepet a mai gyógyfürdő mögött. A reformkor éveiben a városkép sokat változott, megépült az evangélikus templom, a katolikus fiúiskola, illetve a város főutcáján a főhercegi vadászkastély, a későbbi zárda épülete. 1848-ban Sárvár első országgyűlési képviselőjévé a szomszédos Ikerváron birtokos gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt választották meg.
1875-től új birtokost kapott a sárvári uradalom. Az utolsó Habsburg-Este főhercegnő, Mária Terézia Dorottya férjhez ment Wittelsbach Lajos bajor herceghez. A házaspár, majd később fiuk, Ferenc és családja gyakran tartózkodott a sárvári várban, és sokat tettek a városért. Új gazdálkodási formákat honosítottak meg, gyárakat építettek, gépesítették az uradalmat, de kivették a részüket a városi civil életből is. Lajos herceget 1913-ban Bajorország királyává koronázták, de az 1918-as forradalom nyomására lemondani kényszerült. A Sárvárra visszavonult uralkodó 1921-ben a vár falai közt hunyt el.

Kapcsolódik:


Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 2316 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Kövessen minket!



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Iratkozzon fel most hírlevelünkre!

Miről szól a hírlevél?

A legfrissebb blogok

2017.06.09

Kezdőmondat nem kezdőknek. A muzeológus is ember

Nem tudunk elszakadni a munkánktól, bárhol is dolgozzunk. Egy apró részlet,...

2017.05.16

Babszemnyi vitéz vágta le a sokfejű sárkány fejét…

Pár évtizede többször beszélünk egyensúlyhiányról, trendekről, a társ...

2017.05.09

Tárlaton innen és túl

A tárlatvezető munkája minden kétséget kizáróan sarkalatos pontja a múze...

2017.05.02

Ott kezdődik, ahol lenyomjuk az ajtó kilincsét

Fontosnak tartjuk, hogy megismerjék munkatársainkat. Blogunk erre is kiváló ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H