×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Szőlőmetsző kés - Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár (NFM-N65.1.1)

Szőlőmetsző kés

Néprajzi gyűjteményünk tárgyai az intézmény legendás igazgatója, Nógrádi Géza fáradhatatlanmunkásságának eredményeként kerültek be a múzeumba. Igazi kincsekről van szó, melyek az egykori életmód örök emlékei.

A megújult helytörténeti kiállításban többek között egy szőlőmetsző kést is bemutatunk, melyet Nógrádi Géza vett leltárba (NFM-N65.1.1). Nyele fából készült, pengéje vas, kissé félhold alakú, emlékeztet a sarlóra, de annál egyenesebb kialakítású. Hátából kis baltaél türemkedik ki. Nyél nélküli párja 58.71.1 leltári számon a raktárunkban pihen.

Az előbbit Pados Zsigmond ajándékozta a múzeumnak 1963-ban, és a különlegessége az, hogy ő maga is készítette és használta Bejcgyertyános községben. Hossza 34,2 cm. Kevésbé jó állapotban megmaradt társáról azonban csak annyit tudunk, hogy Sárvárról gyűjtötte Nógrádi Géza. Ez kicsit rövidebb az előzőnél, 31 centiméteres.

Az eszköz még a XX. század közepén is túl való használata meglepő, hiszen a metszőkéseket, amelyeket Erdélyben és az Alföld egyes térségeiben neveztek kacornak, a XIX. század végére szinte mindenhol felváltották a modernebb és a szőlővesszőt kíméletesebben eltávolító metszőollók. Ahogy ma az ollóval alakítjuk, vágjuk kopaszra, csapra vagy karikára a tőkét, úgy egykor erre a célra a metszőkések szolgáltak.

Szőlőmetsző kés - Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár (NFM-N65.1.1)

A szakirodalom általában két nagy csoportba sorolja ezeket, baltás vagy balta nélküli változatok, ezeken belül is 4-4 altípust különböztetnek meg. A sárvári múzeum darabjai leginkább a zalavidéki típushoz állnak közelebb, amelyek kétélűek, azaz az eszköz alsó és felső részén is van élezés, az alsó rész többnyire egyenes és csak a felső része ívelt.

Az egész penge keskeny, hátának közepéből 1,5 centiméter széles és körülbelül 5 cm hosszú balta (azaz babuka) emelkedik ki. Az eszköz alkalmas mind húzó-vonó, mind toló metszések végzésére, amelyek közül az utóbbi a későbbi és egyúttal kíméletesebb megoldás.

A nyél nélküli példányon megfigyelhető, hogy a vaspenge egy lefelé keskenyedő, szinte tüskében végződő nyúlványban folytatódik. Erre tolták rá a fanyelet, amelyet a nyaknál fémgyűrűvel meg is erősítettek, ahogy a nyeles változaton is láthatjuk. A tüske hegyét, amely a nyél túlsó végén előbukkant, szegecsszerűen elkalapálták.

Franz Schams Ungarns Weinbau in seinem Umfange… című, 1832-ben Pesten kiadott munkájában így ír a metszőkés használatáról: „A szőlővessző metszése vízszintesen történik, és pedig a következő módon. A munkás úgy veszi a jobb kezébe a kést, hogy a nyél belefeküdjön és a vágásnál a külső végével a kéz hüvelykpárnájára támaszkodik, a hüvelykujj azonban a kés fokának támasztékul szolgál. A bal kezével megfogja a szőlővesszőt a vágás helye felett, azt kifelé hajtja, a kést megközelítően két vonalnyira helyezi a termőrügy fölé és egy gyors előre irányuló nyomással, a pengének a-val jelölt egyenes részével (ti.: a penge alsó részén lévő éllel) egyenletesen vágja keresztül a vesszőt anélkül, hogy a fa megrepedne vagy a héj megsérülne, ezáltal a vágás teljesen vízszintesnek látszik. A magyar vincellérek ezt a metszésmódot előnybe helyezik a Németországban használatos ferde (őzláb) metszéssel szemben, mivel a tőke sokkal legömbölyítettebbnek, tetszetősebbnek néz ki, és a szőlő nedve minden oldalon egyformán le tud folyni anélkül, hogy az egész áradat az egyik vagy a másik rügyet megfojtaná.”

Szőlőmetsző kés

A babukával, vagyis a baltaéllel a nagyobb fattyúhajtásokat, vastagabb részeket vágták le vagy faragták.

A metszőkés érdekessége, hogy hosszabb változatait vesszővágásra is használták, de hasonlót vett a kezébe a varga is. És ha még az íveltebb sarlót sem feledjük ki a felsorolásból, láthatjuk, hogy egykor a földdel foglalkozó ember milyen sokoldalúan tudott alkalmazni ugyanolyan típusú, legfeljebb méretben és alakban eltérő tárgyakat.

 

Irodalom

Vincze István: Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. In.: Néprajzi Értesítő, 1957.

Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. In.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964.

Szőlőmetsző kés (szócikk)Magyar Néprajzi Lexikon (főszerk.: Ortutay Gyula). V. kötet Bp., 1982.

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

Az ajándék fontos annak, aki kapja, de fontos annak is, aki adja. Évtizedekkel később azonban egy ajándéktárgy fontos eleme lehet egy kutatásnak is. Egy romantikus történet és egy herendi tál nyomába eredünk.

Több mint ajándék…

Minden tárgy magában rejt egy történetet. A múzeumok kiállításai, raktárai történetek ezreit őrzik. A muzeológusok türelmesen bontják ki a szálakat, majd mesélik tovább egy élet fordulópontjait. Most egy menükártya akadt a kezünkbe.

Egy élet fordulatot vesz…

Helytörténeti gyűjteményünk kevés, a városhoz köthető XVIII. századi műtárgya közül az egyik legszebb darab a Sárvári Fazekas Céh 1799-ben készített korsója. A zöldmázas edényt a céh ünnepi alkalmain vették elő.

Céhes alkalom…

1907 nyarán Budapesten a Józsefvárosban, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1-es számú házba Ady Endre és Brüll Adél lépett be, hogy felkeressék Székely Aladár műtermét. A fényképésztől azt kérték, hogy a róluk készült üvegnegatívot, miután arról két pozitívot készített, törje össze.

Költői képek...

Múzeumunkban több régi térképen is tanulmányozhatjuk, mit tudtak évszázadokkal ezelőtt Magyarországról. Sok izgalmas megállapítást tehetünk. Most egy 1587-ben készített metszetet mutatunk be izgalmas tanulságokkal.

Dombok, vidékek, folyók…

1541 telén, január 26-án egy különös csomag hagyta el a sárvári vár kapuját. Még nem a mai díszes kijáratot a hídon át a vizesárok felett, hanem egy minden ék nélküli kijáratot. A csomag, amit a futár magával vitt, annál értékesebb volt.

Egy hosszú út…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3986 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza