×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Sárváron jelent meg az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester János Újszövetség fordítása

Rejtek kincs. A sárvári Új Testamentum fordítás

480 évvel ezelőtt, 1541-ben Sárváron jelent meg az első magyar nyelvű könyv, melyet a Magyar Királyság területén nyomtattak. Sylvester János néhány év alatt fordította le az Újszövetséget, majd áldozatos munkával megjelentette.

1541. A magyar történelem tragikus fordulópontjává vált, miután augusztus 29-én Budát, a Magyar Királyság fővárosát az oszmán haderő elfoglalta. Egyértelművé vált az ország szétszakítottsága. Az iskolában az esemény ismerete évszámával együtt kötelező tananyag lett.

Az évszámot azonban más miatt is érdemes számontartani. 1541 elején Nádasdy Tamás, a sárvári vár ura támogatásának köszönhetően hagyta el a sárvári nyomdát Sylvester János Újtestamentum fordítása. A magyar történelem egyik legnehezebb időszakában, az Oszmán Birodalom fenyegetésének árnyékában nyomtatták ki ezt a több szempontból is jelentős munkát.

A sárvári nyomdából kikerült könyv az első teljes magyar nyelvű kiadvány, melyet a Magyar Királyság területén készítettek. Korábban már jelentek meg újszövetségi részletek magyarul. 1533-ban Komjáti Benedek Szent Pál leveleinek fordítása Krakkóban, 1536-ban pedig Pesti Gábor fordításában az evangéliumok Bécsben. Míg előbbiek nagy múltra visszatekintő, profi személyzettel bíró nyomdákban készültek, addig Sylvester János munkája egy alig öt éves múltra visszatekintő műhelyből került ki. A kis nyugat-magyarországi nyomda hamarosan be is fejezte tevékenységét.

Sylvester János nemcsak a szövegre helyezett komoly hangsúlyt, hanem a kötet illusztrációinak készítését is személyesen felügyelte. Odafigyelt a száznál is több díszítő- és magyarázó képecskére, mellyel díszesebbé tette nagyszerű alkotását. A kötet elkészítésében több nyomdász is közreműködött, de a végső formát Abádi Benedek alakította ki. Feltételezhető, hogy a fametszetek egy részét pedig maga Sylvester János készítette.

Az első magyar nyelven nyomtatott könyv Magyarországon, Sárváron jelent meg

A Biblia második részének fordításába Sárvárra érkezése (1534) után láthatott Sylvester és 1536-ra már komoly előrehaladást mutatott fel. Két év alatt elkészíthette a négy evangéliumnak, illetve az Apostolok Cselekedeteinek a magyar nyelvre ültetését. Érdemes figyelembe venni, hogy a munka közben Nádasdy Tamás akaratának megfelelően iskolát alapított Sárváron, ahol a gyerekeket alapismeretekre tanította. Hozzátéve mindehhez, hogy egy időre a wittenbergi egyetemen is látogatást tett, teljesítménye igencsak figyelemre méltó.

A fordítás feladatai, a tanítás kötelezettségei közepette Sylvester elkezdte a nyomtató műhely kialakítását is. Az Újtestamentum betűit Bécsben szerezték be. A könyvben látható úgynevezett bastard típus a gót betű egyik változata, melyek vonalai azonban nem annyira szögletesek. A betűkészletben a magyar nyelv hangjelöléséhez szükséges betűket is megtaláljuk.

A nyomtatáshoz szükséges papírt szintén Bécsben vásárolhatták, ahová Európa minden tájáról érkeztek a papírok. A Sárváron megjelent kötetben tizennyolc különböző vízjelet találunk. A vizsgálatok alapján kimutatható, hogy Sylvester János munkájának megjelentetéséhez szükséges papír többsége délnémet területekről származott, kisebb része pedig Itáliából.

Sylvester a nyomdászt, Strutiust is Bécsből fogadta fel, de hamarosan igencsak panaszkodott rá uránál, Nádasdy Tamásnál. Megbízhatatlan munkatársként mutatja be, aki nem ért a betűmetszéshez, így inkább akadályozza a munkában, mint segíti. Csupán a fametszésben mutatja meg tehetségét, ami a könyvet lapozgatva is feltűnik a mai szemlélőnek. Végül 1540 elején a nyomdászat kérdéseiben jártas Abádi Benedek vette át és fejezte be a feladatot.

A kötet 384 oldalból áll, ebből 365 számozott, a többi számozatlan. Pontosan nem tudjuk, mekkora példányszámban jelent meg a fordítás. Általános tudományos megegyezést szerint nagyjából 300-400 példány került ki a nyomdaprés alól. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban, nem volt túlságosan nagy érdeklődés a munka iránt. Napjainkban 49 eredeti példány ismert, melynek egy része külföldi gyűjteményekben található.

Sylvester János Újtestamentum fordítása Sárváron jelent meg 1541-ben

Sylvester János fordításában olvashatjuk az első magyar időmértékes verseket. A XVI. század közepén, a német nyelvterületeken terjedt el az időmértékes verselés divatja. Az ókort felfedező tudósok igencsak kedvelték ezt a klasszikus verselési formát. Nemcsak a régi szerzők műveinek fordításánál próbálkoztak meg azzal, hogy kövessék az eredeti verselést, hanem saját disztichonokat is írtak.

Sylvester János wittenbergi egyetemi tanulmányai során találkozhatott ezzel a verselési formával, melyről örömmel fedezte fel, hogy tökéletesen alkalmazható a magyar nyelvre annak ritmikussága miatt. Sylvester Sárvárról Nádasdy Tamáshoz írt levelében fogalmazza meg először, hogy a magyar nyelv alkalmas az időmértékes verselésre. Az így megírt versek jól hangzanak lanttal énekelve, de skandálva is.

Az Újtestamentum fordítás öt időmértékes verset tartalmaz. Az elsőt az ajánlás után találjuk, a másik négyet a fordítás végén számozatlan oldalakon. Utóbbiak a három evangélista (Máté, Lukács, János) és az Apostolok cselekedeteinek összegzései. Sylvester disztichonjai kellemes hangzásúak, nincs bennük jele az erőltetésnek. A mester követte a klasszikus verstani szabályokat, máig ható érvénnyel határozta meg a szótagok rövidségét és hosszúságát.

Érdemes az ajánlást teljes egészében idéznünk. Meghagytuk az eredeti, néhány esetben jelöltük a hosszú magánhangzókat. Később többen kritikaként fogalmazták meg, hogy nehezen olvasható, értelmezhető a nyelvjárási sajátosságok miatt a szöveg. Már e rövid részlet alapján azonban beláthatjuk, könnyen hozzászokunk ehhez a sajátossághoz.

Próféták által szólt rígen néked az Isten

Az kit igirt ímé vígre meg atta fiát.

Buzgó lílekvel szól es néked ez által,

Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya hogy te kövess.

Néked azírt ez lün prófétád, doktorod, ez lün

Mestered, ez most es, mellyet az Isten ada.

Ez próféta szavát hallgasd, mert tíged az Isten

El veszt, és nyomos itt nem lehet az te neved.

Itt az Írásban szól mostan és néked ez által,

Hütre hív mind, hogy senki ne mentse magát.

Az ki zsidóul és görögül és vígre diákul

Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul.

Minden nípnek az ű nyelvin, hogy minden az Isten

Törvényin íljen, minden imádja nevit.

Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz.

Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ád.

Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel örökké

Ílsz, mely az mennyből szálla, halálra mene.

Az ki teremt tíged, meg vált, örök íletet es ád

Ez szent által, nincs több bizodalmad azírt.

Ennek azírt szolgálj mindenkor tiszta szűedvel,

Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot.

Tígedet ez hozzá viszen, s nem hágy el, mikor így mond:

Bódogok, eljövetek, vesszetek el, gonoszok.

A mecénás és a tudós

Sylvester János Újtestamentum fordítása Sárváron Nádasdy Tamás támogatásával jelent meg

Nádasdy Tamás (1498-1562) középnemesi sorból indulva a Magyar Királyság legbefolyásosabb főuraként fejezte be életét. Tanult Grazban, majd a bolognai és római egyetemet látogatta. Nemcsak felismerte, hanem át is élte, mennyire fontos a műveltség az ember életében. Hazatérve 1523-től II. Lajos magyar király (1506-1526) titkáraként Budán kezdte meg magasra ívelő politikai pályafutását. Nádasdy Tamás politikai előmenetele és gazdasági felemelkedése mellett nagy hangsúlyt fektetett egy humanista kör kialakítására, melynek központi helyszíne a sárvári udvar volt. Befogadta a reformáció tanait valló hittudósokat is, köztük Dévai Bíró Mátyást, akit magyar Luthernek is neveznek. Őt a híres reformátor, Philipp Melanchton ajánlotta Nádasdy figyelmébe.

Sylvester Jánosra 1534-ben egy egri egyházi ember hívta fel a humanista érdeklődésű főúr figyelmét. A harmincas éveiben járó tudós korábbi krakkói egyetemi tanulmányai során ismerkedett meg a könyvnyomtatás művészetével. A sárvári nyomda első terméke az 1539-ben megjelenő Grammatica Hungarolatina, melyben Sylvester a latin nyelvről szólva a magyar nyelv szabályos szerkezetére is felhívta a figyelmet. 1541-ben pedig az Újtestamentum magyar nyelvű fordításával Sárvár örökre beírta magát a magyar művelődéstörténet aranykönyvébe.

Sylvester János 1504 körül született Szinérváralján (ma: Románia). Magyar főúri támogatásnak köszönhetően felsőfokú tanulmányait Krakkóban kezdte el 1526-ban. Itt ismerkedett meg Rotterdami Erasmus tanaival, aki az előző évben egyértelműen Lutherrel szemben fogalmazta meg tanait elhatárolódva a lutheri eszméktől. 1529-től a wittenbergi egyetem hallgatója volt, ahol Luther munkatársának, Philipp Melanchton előadásait hallgatta. 1534-től Nádasdy Tamás sárvári udvarában tanított.

Sylevster János Sárváron iskolát is létrehozott

1539-ben adta ki az első latin-magyar nyelvtankönyvet, a Grammatica Hungarolatinát, mely latin nyelvtan sűrű utalással a magyar nyelvre. Büszkén állapítja meg ebben, hogy a magyar nyelv leírható szabályokkal és ezzel a szent nyelvekkel, a héberrel, a göröggel és a latinnal egy sorba emelhető.  Az Újszövetség megjelenése után Gógánfára költözött családjával, ahol Nádasdy adományozott neki birtokot. 1542-ben Bécsbe ment. Itt az egyetemen a héber nyelv professzoraként tanított, majd később görög és történelem órákat is tartott. 1550-ben a gógánfai birtok miatt megromlott a viszonya korábbi támogatójával. 1552 májusában hunyt el. Két fiút és egy lányt hagyott maga után.

Ajánlóversében Sylvester rejtek kincsről szól: Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz.

Itt vagyon az tudomány, mely örök életet ád.

A rejtek kincs nem más, mint maga a kinyomtatott magyar nyelvű Újszövetség a maga teljességében. Megfelelve az erasmusi programnak, nem volt már nyelvi akadálya annak, hogy Krisztus szava közvetlenül szóljon a hívőhöz. Nádasdy Tamás a mecénás a széthullóban lévő ország egyesítésének eszközeként tekinthetett a munkára. A fordító is megfogalmaz ehhez hasonlót a munka Ferdinánd királyhoz (1526-1564) és fiaihoz intézett latin nyelvű előszavában. Sylvester a háborúk miatt az isteni törvénytől elforduló nemzetet akarja munkájával, Krisztus magyarul tolmácsolt szavával visszavezetni a helyes útra. Nem gondolhatták 1541 elején, hogy őszre véglegessé válik országának szétszakítottsága. A hatalmas energiával elkészített munka, a kincs ezután ott porosodott a sárvári vár termeiben, talán Sylvester János bécsi szállásán, az egyetem néhány zugában. A közvélemény elé nem került, hatását nem fejthette ki.

 

Irodalom

Ács Pál: Keresztény humanizmus vagy előreformáció? : A magyar erazmista bibliafordítók, In: Ige-Idők. A reformáció 500 éve. Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2019. 156-164.

Balázs János: Sylvester János és kora, Bp., 1958.

Bartók István: „Nem egyéb, hanem magyar poézis.” Sylvester János nyelv- és irodalomszemlélete európai és magyar összefüggésekben, Bp., 2007.

Takács-Reichardt Gabriella

történész-muzeológus
Amikor lefújjuk a port a kéziratokról, fényt engedünk a régi századokra.

reichardt.gabriella@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4574 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza