Keresés a weboldalon

Rómeón innen, Júlián túl

Rómeón innen, Júlián túl. Blogbejegyzés a sárvári múzeumtól

2019.02.19

Lehet-e a szerelmesek tragikus története helyett királydrámát tanulni középiskolában? Személyes válaszom, hogy igen. Az irodalmi preferencia nagyon szubjektív kérdés, de nem biztos, hogy rossz dolog, ha egy kicsit kiszélesítjük a fiatalok látókörét.

Az angol irodalom mindig is nagy szívügyem volt, nem véletlenül választottam anno a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen anglisztika szakot, amikor továbbtanulásra került a sor. Az egyetemen csak jobban elmélyült a „mon amour” a nagy angol írók, mint Chaucer, William Blake és persze Shakespeare örökérvényű klasszikusai iránt.

Annak köszönhetően, hogy volt lehetőségem az ismereteim kiszélesítésére, elkezdtem elmélkedni egypár dolgon, és számos kérdés is felmerült bennem.

Első sorban magáról Shakespeareről, illetve arról, hogyha Shakespearnek annyi fantasztikus drámája, komédiája és egyéb színműve van, miért csak a Rómeó és Júliát tanultuk középiskolában. Ez számomra mindig is fájó pont volt, hiszen kis túlzással a csapból is állandóan a két fiatal tragikus, már-már teljes mértékben fájóan melodramatikus története folyik.

Félreértés ne essék a Rómeó és Júlia jó, de véleményem szerint van nála sokkal jobb is. Természetesen nagyon szubjektív kérdés, hogy kinek mi, melyik mű tetszik jobban, de személyes meglátásom az, hogy ezen az egy darabon túl lehetne, talán kellene is látni.

Nem feltétlenül tartom szerencsésnek, hogy a magyar középiskolások Shakespeare tudása a Rómeó és Júliáig terjed, esetleg hallottak még a Hamletről (ha más nem ismerik a „Lenni vagy nem lenni. Ez itt a kérdés” enigmatikus szavakat), de például a királydrámákról alig történik említés az iskolában, ha egyáltalán történik.

Motivációk

A drámát mint műfajt kitűnően lehet elemezni más színművek segítségével, például a III. Richárddal is. Nem véletlenül választottam ezt a darabot, hiszen ez az egyik személyes kedvencem.

A III. Richárd a rózsák háborújának végén játszódik, amikor is a York, Lancester véres viszály lezárul és VII. Henrik győzelmével elkezdődik a Tudor ház uralma.  A drámák szerkezete kitűnően megfigyelhető a műben.

Az expozícióban megtudhatjuk, hogy Angliában a mű idejében béke van, IV. Eduárd York király uralkodása alatt, illetve betekinthetünk Gloster elméjébe is monológja segítségével.

A bonyodalom alatt Richárd megkezdi politikai ténykedéseit, illetve elkezdi eltávolítani a trónra való törekvésének útjában álló nemkívánatos elemeket. A kibontakozás elmélyül Richárd áskálódásaiban, illetve abban, ahogy szépen sorban kivégez saját kezűleg vagy más által mindenkit, aki ellene van.

Legmélyebbre akkor süllyed, amikor a saját unokaöcseit, az ifjú hercegeket is meggyilkoltatja. A mű tetőpontjában Richárd végre a trónra jut, de kezdi elveszíteni az uralmat az események fellett és egyre paranoiásabb, nem véletlenül hiszen Richmond, a jövőbeli VII. Henrik, seregeket toboroz, hogy megdöntse Richárd rémhatalmát. 

A grand finale, a mű végkifejlete Richmond és Richárd összecsapása, a Bosworth-i csata, melyből Richmond kerül ki győztesen és Richárd halálával lezárul a rózsák háborúja, és VII. Tudor Henrik uralkodásával egy jobb fejezet kezdődik (legalább is a mű ezt sugallja) Anglia történetében.

Blogbejegyzés a sárvári múzeumól

Az elemzés során kitűnően fel lehet deríteni a karakterek motivációját, hosszasan lehet beszélgetni Richárd morálisnak éppenséggel nem nevezhető tetteiről. Meg lehet vizsgálni a gonoszt, szintén a címszereplőnek köszönhetően, de a mű történelmi háttere, valamint maga a shakespeare-i színház jellemzői is bemutathatók rajta keresztül.

A történelmi háttér vizsgálata azért is nagyon érdekes, mivel megnézhetjük, hogy az aktuális politikai helyzet mennyire befolyásolja az irodalmat, a színműveket is. Amikor Shakespeare megírta a III. Richárdot, I. Erzsébet volt hatalmon, aki a Tudor ház utolsó uralkodója volt, így azért az író talán egy kissé eltúlozta Richárd gonoszságát, intrikáit, hogy tetszésére legyen az uralkodónak.

A darab gazdag a misztikum terén is, hiszen sok paranormális esemény történik, mint átkok, önsors jósoló álmok. Mindemellett, számos olyan idézetet találhatunk a műben, amik mára klasszikussá váltak, például a „Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!” felkiáltás vagy Richárd predesztinációt sugalló önvallomása:

„…én mivel nem játszhatom a szerelmest, hogy eltöltsem e csevegő időt – úgy döntöttem, hogy gazember leszek…”

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Ódor Viktória

A kíváncsiság viszi előre a világot. Merjünk kíváncsiak lenni!

odor.viktoria@sarvarvar.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4394 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2020. szeptember 27. vasárnap 14:00-20:00 óra
Klasszikus elegancia…
2020. szeptember 27. vasárnap 14:00 óra
Meseduó…
2020. szeptember 27. vasárnap 16:00 óra
Klasszikusok, kortársak…
2020. szeptember 27. vasárnap 18:00 óra
Minden hang egy új gondolat…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

2020.05.08

Hegyekben áll. Feljegyzések szőnyegperspektívából

Számolós blog következik. Részben távmunkában, de remélve, hogy hamarosan...

2020.04.24

Ötödik, hatodik hete. Jegyzetek a fotelból

Már kívülről fújjuk az otthoni munka, a távmunka, a home office, előnyeit...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H