Keresés a weboldalon

Rómeón innen, Júlián túl

Rómeón innen, Júlián túl. Blogbejegyzés a sárvári múzeumtól

2019.02.19

Lehet-e a szerelmesek tragikus története helyett királydrámát tanulni középiskolában? Személyes válaszom, hogy igen. Az irodalmi preferencia nagyon szubjektív kérdés, de nem biztos, hogy rossz dolog, ha egy kicsit kiszélesítjük a fiatalok látókörét.

Az angol irodalom mindig is nagy szívügyem volt, nem véletlenül választottam anno a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen anglisztika szakot, amikor továbbtanulásra került a sor. Az egyetemen csak jobban elmélyült a „mon amour” a nagy angol írók, mint Chaucer, William Blake és persze Shakespeare örökérvényű klasszikusai iránt.

Annak köszönhetően, hogy volt lehetőségem az ismereteim kiszélesítésére, elkezdtem elmélkedni egypár dolgon, és számos kérdés is felmerült bennem.

Első sorban magáról Shakespeareről, illetve arról, hogyha Shakespearnek annyi fantasztikus drámája, komédiája és egyéb színműve van, miért csak a Rómeó és Júliát tanultuk középiskolában. Ez számomra mindig is fájó pont volt, hiszen kis túlzással a csapból is állandóan a két fiatal tragikus, már-már teljes mértékben fájóan melodramatikus története folyik.

Félreértés ne essék a Rómeó és Júlia jó, de véleményem szerint van nála sokkal jobb is. Természetesen nagyon szubjektív kérdés, hogy kinek mi, melyik mű tetszik jobban, de személyes meglátásom az, hogy ezen az egy darabon túl lehetne, talán kellene is látni.

Nem feltétlenül tartom szerencsésnek, hogy a magyar középiskolások Shakespeare tudása a Rómeó és Júliáig terjed, esetleg hallottak még a Hamletről (ha más nem ismerik a „Lenni vagy nem lenni. Ez itt a kérdés” enigmatikus szavakat), de például a királydrámákról alig történik említés az iskolában, ha egyáltalán történik.

Motivációk

A drámát mint műfajt kitűnően lehet elemezni más színművek segítségével, például a III. Richárddal is. Nem véletlenül választottam ezt a darabot, hiszen ez az egyik személyes kedvencem.

A III. Richárd a rózsák háborújának végén játszódik, amikor is a York, Lancester véres viszály lezárul és VII. Henrik győzelmével elkezdődik a Tudor ház uralma.  A drámák szerkezete kitűnően megfigyelhető a műben.

Az expozícióban megtudhatjuk, hogy Angliában a mű idejében béke van, IV. Eduárd York király uralkodása alatt, illetve betekinthetünk Gloster elméjébe is monológja segítségével.

A bonyodalom alatt Richárd megkezdi politikai ténykedéseit, illetve elkezdi eltávolítani a trónra való törekvésének útjában álló nemkívánatos elemeket. A kibontakozás elmélyül Richárd áskálódásaiban, illetve abban, ahogy szépen sorban kivégez saját kezűleg vagy más által mindenkit, aki ellene van.

Legmélyebbre akkor süllyed, amikor a saját unokaöcseit, az ifjú hercegeket is meggyilkoltatja. A mű tetőpontjában Richárd végre a trónra jut, de kezdi elveszíteni az uralmat az események fellett és egyre paranoiásabb, nem véletlenül hiszen Richmond, a jövőbeli VII. Henrik, seregeket toboroz, hogy megdöntse Richárd rémhatalmát. 

A grand finale, a mű végkifejlete Richmond és Richárd összecsapása, a Bosworth-i csata, melyből Richmond kerül ki győztesen és Richárd halálával lezárul a rózsák háborúja, és VII. Tudor Henrik uralkodásával egy jobb fejezet kezdődik (legalább is a mű ezt sugallja) Anglia történetében.

Blogbejegyzés a sárvári múzeumól

Az elemzés során kitűnően fel lehet deríteni a karakterek motivációját, hosszasan lehet beszélgetni Richárd morálisnak éppenséggel nem nevezhető tetteiről. Meg lehet vizsgálni a gonoszt, szintén a címszereplőnek köszönhetően, de a mű történelmi háttere, valamint maga a shakespeare-i színház jellemzői is bemutathatók rajta keresztül.

A történelmi háttér vizsgálata azért is nagyon érdekes, mivel megnézhetjük, hogy az aktuális politikai helyzet mennyire befolyásolja az irodalmat, a színműveket is. Amikor Shakespeare megírta a III. Richárdot, I. Erzsébet volt hatalmon, aki a Tudor ház utolsó uralkodója volt, így azért az író talán egy kissé eltúlozta Richárd gonoszságát, intrikáit, hogy tetszésére legyen az uralkodónak.

A darab gazdag a misztikum terén is, hiszen sok paranormális esemény történik, mint átkok, önsors jósoló álmok. Mindemellett, számos olyan idézetet találhatunk a műben, amik mára klasszikussá váltak, például a „Lovat! Lovat! Országomat egy lóért!” felkiáltás vagy Richárd predesztinációt sugalló önvallomása:

„…én mivel nem játszhatom a szerelmest, hogy eltöltsem e csevegő időt – úgy döntöttem, hogy gazember leszek…”

Hatások

A sárvári múzeum blogbejegyzése. Rómeó vagy Júlia vagy III. Richárd

Mivel klasszikusról van szó rengeteg remek feldolgozása született, a gyerekekkel például meg lehet nézni a Nemzeti Színház 2008-as előadását, Kulka János főszereplésével az interneten is.

Másrészről a nagysikerű brit sorozat, a The Hollow Crown (Koronák Harca), melyben a „Sherlock Holmes” sztárja, Benedict Cumberbatch alakítja Richárdot, szintén izgalmas filmes élményt nyújthat a fiataloknak.

Igaz, hogy a III. Richárd mindent legyőző szerelem terén nem jeleskedik, de a mondanivalója nagyon fontos. A jó győzedelmeskedik a gonosz felett, ha valaki hazugsággal, gyilkossággal, mindenféle ármánykodással kíván magának hatalmat szerezni, az ne csodálkozzon rajta, hogyha a végén pórul jár.

Richárd karakteréből rengeteget lehet tanulni. Csúf, torz külsejét használja fel kifogásnak szörnyű tetteiért, de valójában egy megkeseredett, hataloméhes kisember volt, nagy szavakkal. De a szavai fantasztikusan megkomponált pátosszá állnak össze Shakespeare mesteri nyelvhasználatának köszönhetően.

Még egyszer szeretném leszögezni, hogy nem állítom, hogy a Rómeó és Júlia ne lenne jó, vagy hogy az iskolások ne tudnának mindent megtanulni a segítségével a dráma műfajáról. Mindössze arra szerettem volna rávilágítani, hogy van alternatíva.

Én talán sokkal korábban megszerettem volna Shakespearet, ha az első irodalmi találkozásom az angol literatúra kétségtelenül egyik legmeghatározóbb alakjával nem az ifjú szerelmesek tragikus története lett volna.

 

A blog a sárvári múzeum A tehetséggondozás lehetőségei a múzeumokban, a köznevelési és közművelődési intézmények között című 2019. januári szakmai napjára készített előadás alapján készült.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Ódor Viktória

A kíváncsiság viszi előre a világot. Merjünk kíváncsiak lenni!

odor.viktoria@sarvarvar.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3805 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2019. május 26. vasárnap 18:30 óra
Rákász Gergely orgonakoncertje
2019. június 20. csütörtök 18:00 óra
Generációról generációra…
2019. június 22. szombat 16:00-20:00 óra
Színes éjszaka…
2019. június 22. szombat 18:30 óra
Séta a masnik között…
2019. június 22. szombat 17:00-20:00 óra
Színek a javából…
2019. június 22. szombat 20:00 óra
Huszáros tempó…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2019.05.23

Izgalmas kihívás! Vállalattörténeti kiállítás

Általános alapelv, hogy már a címmel hívjuk fel a figyelmet új híreinkre....

2019.04.16

Folytatódik az amszterdami múzeumtúra

Kisebb múzeumok, melyek a túra alatt mégis hatalmas benyomást keltettek. A m...

2019.04.09

Múzeumi körséta Amszterdamban

Egy sok mindenben színes város múzeumi hagyatékát lehetetlen egy nap alatt ...

2019.03.28

Blog élőben. Múzeumok a világhálón

Előadásra készülök. Szentendrén egy képzésen a múzeumokról alkotott k...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H