×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
A sárvári múzeum karácsonyfája a díszteremben

Karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Kirándulásra hívjuk Önt a nagyvilágba, hogy az otthonából ki sem lépve ismerkedhessen meg több, igazán különleges múzeum kiállításával. A téma időszerű: a legszebb, legérdekesebb karácsonyi gyűjtemények, amit egyszer mindenkinek látnia kell.

Kiskarácsony, Nagykarácsony! Minden magyar és külföldi múzeum ünneplőbe öltözteti magát a szeretet ünnepének varázsát hirdetve. Idén is, még akkor is, ha egyetlen múzeum sem ajándékozhatja meg magát a legfontosabb élménnyel: a látogatóinak jelenlétével. Egy külön blogban sem férne el, ha felsorolnánk, milyen sok ötletes és izgalmas ünnepi dísz és kellék jelenik meg advent idején a legapróbb kiállításoktól kezdve az országos múzeumok tárlataiig.

Egy érdekes témát hozunk el most Önökhöz: nézzük meg, milyenek a világ karácsony múzeumai. Létrehozásukat sokszor egészen érdekes történet övezi. Gyűjteményük pedig a legváltozatosabb helytörténeti, magángyűjtői, adományozók által őrizgetett műtárgyak összessége. Minden dísz egy új történet, vagy épp fordítva – nagyon régi. Drága kincsek, megannyi család és történelmi esemény emlékei. És bár idén nem utazhatjuk végig az advent legnagyobb vásárait, és nem juthatunk el egyik különleges karácsonymúzeumba sem, tegyük meg ezt közösen, csak így virtuálisan, a szobánk melegéből. Jó utazást kívánunk!

A sárvári múzeum blogbejegyzése a világ karácsonyi múzeumaról. Diótörő

Első utunkhoz el sem kell hagynunk országunk határát. Tudták Önök, hogy Magyarországon is létezik önálló, a karácsony témáját feldolgozó gyűjtemény? Irány Szentendre! Pontosabban a Hubay Ház a Bercsényi utcában.

A szalon 2010 adventjén nyílt meg, részben kiállítás, részben üzlet. Az egész évben nyitva tartó intézmény több mint 5000 darabból álló magángyűjteménye a karácsonyfadíszek különböző technikával készült egyedi darabjairól híres.

Valójában azt kell mondjam, a képzeletnél is színesebb a felhozatal. Mintha őseink karácsonyfadísz készítő mesterei már arra is gondoltak volna, amire mi még nem. A gyűjteményben a karácsonyi dekorációkon túl az elmúlt 200 év legszebb képeslapjait is megszemlélhetjük.

Különlegesség, hogy egy-egy gyűjtemény darabjai sokszor a legnagyobb világjárók. Ahogy a Nádasdy Ferenc Múzeum Nádasdy-órája is megjárta a nagy Óperenciás tengeren is túlt, úgy a Karácsony Szalon egy-egy dísze is hatalmas utazás után került a legjobb helyre.

Jócskán akadnak itt németországi diótörők, orosz faragott mikulások, manók a Fülöp-szigetekről, sok-sok üveggömb és csillag északról és délről. Több ritka darab alaposan eltér a klasszikusnak tartott aranyalma díszformától: ne csak macikra gondoljunk, de apró kövekkel kirakott székre, kiskutyára, szamárra, tökre, mókusra, kalapra, cipőcskére, könyvre, kávéfőzőre, telefonra, kéményre.

A kiállítás kurátora, Hubay Éva és családja típus, téma és kor szerint is rendezte meg a kiállítást. Így kerülnek egy sarokba a balerinák, a manócskák, a leheletvékony üvegcsengettyűk, krampuszarcú díszek, a színes girlandok, a II. világháború előtti darabok, a sütiformák, melyekben ükmamáink finom mézes, diós aprósüteményt sütöttek.

Kislánykorom jutott eszembe, amikor a zöldségeket, gyümölcsöket ábrázoló apró díszeket nézegettem – és tudom, mindenki más is így fog érezni, mert egyszer, valamikor vendégségben mindenki látott valakinél hasonlót.

Este házról házra jártunk, kántáltunk, és miután meghívást kaptunk a karácsonyfa szép szobájába, mi gyerekek, egyből a fa díszeit csodáltuk. Pont ilyen érzés a Karácsony Szalon kiállítását nézegetni, ahol egész évben ünnep van, minden nap karácsony.

A sárvári múzeum blogbejegyzése a világ karácsonyi múzeumaról. Manók

Utazásunk következő állomása a bajorországi Rothenburg ob der Tauber városába vezet. A Nürnberghez közeli település ma is a több száz évvel ezelőtti karácsonyok hangulatát idézi. A város egy hihetetlen apró sarka a világnak, mintha maga is egy különleges múzeum lenne.

Ide kívánkozik egy érdekes történet. A hatalmas rombolást hozó harmincéves háború (1618-1648) idején a város tanácsosai megpróbálták menteni a menthetőt, és egy több mint három literes kancsónyi borral próbálták jobb belátásra bírni a várost ostromló híres hadvezért, Tilly grófot.

A történet szerint a gróf próba elé állította a lakosságot: ha akad valaki, aki egy szuszra meg tudja inni a nagy mennyiségű bort, akkor megkíméli a várost. A polgármester nem csak vállalta a próbatételt, de sikerrel is járt! Így a grófnak nem volt más választása, állta a szavát, nem rombolta le Rothenburgot, ami máig őrzi régi képét.

A helyi karácsonymúzeum (Weinachtsmuseum) alapítója Harald Wohlfahrt, aki a nagymamája korának hagyományps karácsonyi hangulatát kívánta megidézni az ötlettel. Az elképzelés szerint az állandó kiállítás a németajkú vidékek karácsonyi hagyományait és műtárgyait mutatja. A gyűjtemény első darabja, melyre a kurátor ma is rendkívül büszke, egy 1,25 méter magas Mikulás szobor.

2000. szeptember 29-én teljesült Harald Wohlfahrt álma, megnyitott Németország egyetlen, kifejezetten a karácsonyi tradíciókkal foglalkozó történelmi múzeuma. A kiállítás anyaga ma is folyamatosan bővül.

A gyűjtemény felöleli a karácsonyi ünnepkör történelmének teljes egészét a huszadik század derekáig. A kiállításban rövid többnyelvű információs táblák segítik a látogatókat a tájékozódásban, de a múzeum rendszeresen tart tárlatvezetést és foglalkozásokat is.

A múzeum munkatársai klasszikus feladatokat is ellátnak, úgymint kutatómunkát, restaurálást. Rendkívül fontosnak tartják a műtárgyak bemutatásán kívül a hagyományok felelevenítését is, melyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek, s nem egy közülük a múzeum munkája nélkül mára a feledés homályába veszett volna.

A régiségek között jócskán akadnak olyan műtárgyak, amelyek világszerte ritkaságnak számítanak. Történetük a 17. századig vezet vissza, amikor a helyi bányaipar hanyatlásnak indult, és helyette fellendült a fa- és textilipar. Végül a faragás, a fafeldolgozás és a csipkekészítés új jövedelemforrássá vált. A népművészet egyedi régióvá tette a terület, és lakói igyekeztek ezt maximálisan továbbfejleszteni.

A sárvári múzeum blogbejegyzése a világ karácsonyi múzeumaról. Karácsonyi dísz

Ilyen helyi népművészeti különlegesség a karácsonyi piramisok sokasága. A többemeletes karácsonyi piramis többek között az erzgebirgei népművészet egyik különlegessége. 

A helyiek gyakran a karácsonyfa helyét is átadták ezeknek a díszes műremekeknek, melyk a 18. században már a templomok karácsonyi díszeinek is a részeivé váltak. A mécsesek és gyertyák által felforrósított levegő forgásra bírja a nagyon pontosan megszerkesztett piramisszerkezet szintjeit. Körbe-körbe forognak, mintha igazi varázslat lenne a dologban.

A varázslat hátterében azonban nagyon pontos, mérnöki munka állt. Itt gramm és milliméter is számít. Egészen a 20. század derekáig csak egyedi megrendelésre készültek ezek az érdekes díszelemek, így karácsony piramist venni nem, legfeljebb megörökölni lehetett a családon belül.

Készítésükkel csak néhány mesterember foglalkozott, ezért is maradt fent olyan kevés belőlük. Később a Carl Ludwig Flemming gyárban indult be a tömeges gyártásuk, de ez már egy jóval későbbi, a második világháború utáni történet.

A piramisokhoz hasonlóan karácsonyi kellékritkaságnak számítanak a tömjént dohányzó karácsonyi figurák, melyek az 1700-as évek közepén jelentek meg. A kétlábon álló apró szobrocskák két részből álltak.

Üreges gyomrukban helyezték el az „égetni valót”, s mivel minden figura dohányzó emberkét ábrázolt, a szobor nyitott száján át távozott az illatos füst. A füstölő figurák többnyire az iparosodás korának felkapott mesterembereit ábrázolták, úgymint péket, cipészt, de akadt köztük katona, hóember és vadász is.

A kiállításban feltétlenül érdemes megnézni a fentemlített ritkaságokon túl a karácsonyi lámpatesteket, melyeknek egyenként is külön története van, a gyertyahordozó szobrokat, a gyertyatartókat. A kiállításban szobarészleteket rendezett be a kurátor 18-19. századi bútorokkal és különleges karácsonyi sarkokkal. Valamennyi szoba és helyszín üzenete azonos: békés karácsonyi, otthonos nyugalom.

A sárvári múzeum blogbejegyzése a világ karácsonyi múzeumaról. Karácsonyi dísz

A következő kisebb, de nem kevésbé izgalmas múzeum Szlovéniában található. Brezje településen a Betlehem Múzeum a Segítő Szűz Mária Bazilika mögött várja látogatóit. A város kedvelt zarándokhely, különösen ünnepek idején.

A Brezjébe tett zarándoklatnak nagy jelentősége van a szlovének számára, ahová gyalogszerrel teszik meg az utat, mintegy időt adva lelkükben a megtisztulás, elmélyülés kiteljesedésének.

A Bazilika előtti tér mellett egy patak folyik, melyben a Szent Család szobra és a Kereszt áll, és ahonnét gyönyörű kilátás nyílik a Júlia-Alpokra, valamint annak legmagasabb csúcsára, a Triglavra. A parkban időről időre kiállításokat szerveznek.

A múzeumban közel 500 betlehem tekinthető meg. Túránk során szó szerint végigsétálhatunk a betlehem készítésének történetén, megismerhetjük a betlehemi alakok és jelenetek jelentését, a betlehemkészítés különféle módszereit és anyagait. 

A múzeum első traktusa bemutatja a betlehemek típusait, nemcsak a karácsonyit, hanem a pünkösdit és a feltámadás betlehemeit is. A további termekben Európa más részeiről származó, sőt más kontinensen készült betlehemek láthatók. 

A mondás úgy tartja, hogy a valódi betlehem csillagfényben készül, a csillagok fényében, amely a bölcseket Betlehembe vezette. A bensőséges rítus elemei a múzeumlátogatókra is hatnak, ugyanis a múzeum nagyrésze fényeiben, színeiben a csillagos éjszakákat idézi.  

A látogatók interaktív helyszíneken is átsétálnak, mielőtt eljutnak egy új kiállítási térbe, ahol óriási méretű betlehemek között sétálva szinte a jelenetek alakjaivá válhatunk. A kiállítás Assisi Szent Ferenc első betleheméből származó freskók reprodukcióival zárul, amelyeket égetett csipkén át világít meg a fény, ami egészen különleges árnyjátékot hoz létre.

A sárvári múzeum blogbejegyzése a világ karácsonyi múzeumaról. Karácsonyi manók

Most utazzunk Norvégiába, a Sarki fény, a fjordok, jeges hegycsúcsok országába, mert hol ne lenne karácsonynak szentelt múzeum, ha nem épp ott! Első választásunk a Nissehuset Ház bemutatására esett, ahol továbbgondolták a karácsonyi díszek állandó kiállítását. Ilyenek ezek a norvégok.

Gondolták, ha már ellátogat hozzájuk valaki, akkor maradjon is ott egy időre, melegedjen, egyen-igyon, szaunázzon, szánozzon, aztán ha lefagyott az orra, újra szaunázzon. A Nissehuset szó szerint egy látogatóközpont, melynek központjában a szolgáltatások sokfélesége, és természetesen a karácsony áll.

A gyűjtemény közel 26 000 műtárgya önmagában is csodálatra méltó lenne, ám némi hiányérzetre ad okot, hogy a műtárgyaknak nevezett tárgyak között alig akad igazi régiség. Az apróságok halmai polcokon sorakoznak egymás mellett, így a kiállítások rendezői korábban érik el, hogy káprázzon a szemünk, minthogy múzeumban éreznénk magunkat.

Mindemellett, amolyan norvégosan, hamarabb jutunk be a kávézóba és a pizzériába, mint a kiállító térbe. A rendkívül udvarias és vendégszerető norvégok nagyon ügyelnek arra, hogy a vendég lehetőleg elégedetten távozzon, és ezt már belépéskor is éreztetik – itt fogyasztani kell.

Senki sem ússza meg minimum egy tejeskávé nélkül a vendégszeretetet. Ami azt illeti, üres szatyorral is nehéz elhagyni a helyszínt, hiszen a múzeumi shop kínálata ezerféle kütyü és mütyür egyszerűen otthagyhatatlan, és az intézmény vezetői ezt jól tudják. Talán azért mosolyognak folyton olyan gondtalanul.

Ami nagyon szembetűnő a múzeumba belépve, hogy csak néhol jelenik meg a Coca Cola reklámokból ismert piros ruhás Télapó. Helyettük népviseletbe, fekete kabátba, kék csuhába, fehérbe öltöztetett bábokat látunk.

És ha ez nem elég, a Télapó mellett megjelenik a Télapó felesége is – név szerint Télanyó? A Nissehuset vezetője a hitetlenkedést sem érti, hiszen, miért ne lehetne a Télapónak, norvégül Junelissennek felesége? Annál is inkább, hogy a Télapó természetesen norvég származású.

Ez a tény leginkább a kanadaiakat és a finneket lepheti meg, de mi elhisszük, legyen így, hiszen a múzeumban térkép is kapható a Norvég Télapó házához. A Julenissen ott lakik Drobakban, a fővárostól pár kilométerre!

Az övé tehát a Tregaardens Karácsony Ház, ami egyben postahivatal is, ahová a gyerekek évente negyed milliónál is több levelet címeznek Mikulás nap előtt a világ minden pontjáról. Oda még a kanyargós út is „Mikulás-veszély” táblákkal van szegélyezve!

Egy vérbeli múzeumlátogató számára kihagyhatatlan, főleg, ha még karácsony-megszállott is.

A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum karácsonyfája 2020-ban

Tehát irány Drobak, pontosabban a Tregaardens Karácsony Ház. És itt vár az igazi meglepetés: Junelissen ide vagy oda, a Norvég gyerekeknek karácsonykor nem a Jézuska, még csak nem is a Mikulás hozza az ajándékokat.

Helyette Julebukk, egy kecskeszerű félig ember, félig valami más lény, aki talán még a kereszténységnél is ősibb gyökerekkel rendelkezik a norvégok körében. Ki tudja, talán a jó öreg vikingek emlékeiben bukkant fel először.

És ott van még Jul Nisse is, a másik érdekes karácsonyi lény, aki karácsonykor gnóm formában meglátogatja a háziállatokat, szóval tanácsos zabkásával etetni, máskülönben egészen ijesztő dolgokra is képes.

Azon is eltűnődhetünk, vajon lehet e párhuzam közte és a nálunk ismert Krampusz egyik változata között? De hát nincs min csodálkozni, Norvégia a trollok és manószerű lények hazája. Nincs olyan helyszín, ahol ne találkoznánk legalább egy-két troll szoborral.

Természetesen a Tregaardens Karácsony Ház sem kifejezetten múzeum. Kiállítás itt is látható, de a szó szoros értelemben vett múzeumélmény elmarad, mivel a terület nagyobb részét karácsonyi boltok és más érdekes attrakciók foglalják el.

A Karácsony Ház korábban imaházként működött, de a második világháború idején bezárt, és közel negyven évig zárva is maradt. 1986-ban vásárolta meg a házat és a hozzá tartozó birtokot Eva és Willy Johansen. Ők üzemeltetik napjainkban is, és ők alakították át és találták ki, hogyan is lesz a Tregaardens igazi karácsonyi zarándokhely.

Hatalmas mennyiségű régi és új karácsonyi dísz, szalvéta, manó és télapó figura, „karácsonyi kisegér” angyalka lelhető fel a kiállított tárgyak között. A boltokban pedig nagyrészt a házaspár által készített ajándéktárgyak vásárolhatók meg. A Télapó Postahivatalában mindenki ráteheti a borítékra a Télapó pecsétjét, és mondanom sem kell, képeslapokból is bőven van választék.

Amit még fontos megemlíteni, hogy az elmúlt közel 35 év legnagyszerűbb kezdeményezései sorra a Johansen házaspár fejéből pattantak ki. Egyfajta kulturális, mecénás tevékenységet folytatnak a városkában, melynek nyomai sorra fel is lelhetők a helyi újságokban, és a Karácsony Ház digitális múzeumtárának fotóalbumaiban.

„Volt már sok minden – írta Eva. – Hatvan méteres karácsonyi tortát sütöttünk, megrendeztük a nagy karácsonyi ételosztást, ahol több százliteres kondérban főtt a tejberizs; kórust szerveztünk, és karácsony éjjelén bejártuk a várost. Sportversenyeket szerveztünk, és olyan napokat, amelyek a családokért szólnak. Rengeteg gyermek tartott velünk, és velük anyukák és apukák. A délebben élő európaiak biztosan azt gondolják, nálunk túl hideg van és emiatt az emberek is hűvösebbek, de ez nem igaz." 

"Nagyon szeretünk ünnepelni, és akkor tudjuk a leginkább megadni a módját, amikor érezzük, sokaknak hiányozna egy mosoly és egy ölelés.”

A blog következő részében még számos országba ellátogatunk. Anglia, Lengyelország, Svédország, Finnország, az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek. Olvashatnak majd magánmúzeumokról, olyanokról is, amelyeket egy könyv vagy egy film ihletett. Karácsonyi díszek és szokások minden mennyiségben, némi gasztronómiával és sok-sok történettel megspékelve!

Maradjanak velünk, kövessék bejegyzéseinket!

 

Idén a koronavírus járvány miatt nem találkozhatunk. Úgy döntöttünk ezért, hogy blogunkhoz idei karácsonyfánkról készített fényképeket töltünk fel. 


Vigyázzunk egymásra!

Molnár Andrea

múzeumpedagógus
Ami unalmas, az nincs is.

molnar.andrea@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4662 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza