Ő is volt fiatal. Nádasdy Tamás fiatalkori évei
Nádasdy Tamás középnemesi sorból a magyar politika legmagasabb pozíciójába, a nádori tisztig jutott. Az ifjú taníttatását édesapja, Nádasdy I. Ferenc rendkívül komolyan vette. A szükséges anyagi bázist feleségének, Tamás édesanyjának, Szenterzsébeti Terjék Orsolyának a testvére biztosította. Hazafelé Itálián át vezetett az út.
A külföldi iskolák előtt Tamás egyes feltételezések szerint először Budán tanult, később Grazban, ahol középfokú tanulmányokat folytatott. Ezt követően Bécsben, Bolognában, végül Rómában töltötte tanuló éveit. Nemcsak a német, illetve az olasz nyelvet sajátította el e városokban, hanem magába szívta a széles körű, humanista műveltség alapjait. Pályafutását meghatározó ismeretségeket is kötött, illetve Machiavelli földjén közelebbről is megismerhette az új politikai magatartást.
Rómában ismerte meg Cajetano de Vio bíborost is, akinek kíséretében tért haza Magyarországra 1523-ban. A bíboros hívta fel II. Lajos figyelmét az ekkor már huszonöt éves fiatalemberre, aki így királyi titkárként kezdte el nagyívű pályáját.
Nádasdy Tamás barátságos természetét, kedves személyiségét, tréfálkozó kedvét több vers is felidézi az utókornak.
Kedves Kálnaim, ó te drága társunk,
Mondd meg, kérlek, az ég urára nékem,
Nádasdink, e derék s okos barátunk,
Hogy s mint vándorol életének útján
S mostanság idejét miként mulatja –
Ó, mint vágyakozom körébe újra!
Tréfáit sohasem fogom feledni,
Melyekkel, ha a szorgos óra múltán
Hívón várt az ebéd, s ha asztalunknál
Szó kélt áradozón, s vígan csapongott,
Arcunkról a borút s a bút elűzve
Ajkunkon kitörő kacajt fakasztott.
Ursinus Velius Kálnai Imréhez írt verse – Balázs János fordítása. Ursinus Velius költő és történetíró 1525 telén ellátogatott a budai humanista körbe, melynek tagja volt Kálnai Imre királyi titkár (1525-1526), illetve Nádasdy Tamás is. Ursinus a verset valószínűleg a következő évben írta.
A mohácsi csata ideje
1521-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Nándorfehérvárt, és ezzel megnyílt az út Magyarország felé. Két nemzedékkel korábban, 1456-ban még sikerrel verték vissza a támadást Hunyadi János katonái. Ekkor teljesített szolgálatot a várban Nádasdy Tamás nagyapja, Nádasdy László.
Futott tehát egytől egyik mindenki, ki merre látott, és leginkább ama helyen keresztül, ahol kevéssel előbb ujjongva, a győzelem reményével eltelve jöttünk, és a táborhelyen át, melyet az ellenség előzőleg úgy szétrombolt és elpusztított, hogy szinte nyoma veszett, és mindenütt szanaszét hevertek azoknak a hullái, akik a táborban maradtak.
Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szülejmán török császár mohácsi ütközetéről – Kulcsár Péter fordítása
A mohácsi csata végzetes esztendejében, 1526-ban királyi titkárként Nádasdy Tamás diplomáciai feladatot kapott. II. Lajos magyar király (1516-1526) elküldte őt Habsburg Ferdinánd osztrák főherceghez és a speyeri német birodalmi gyűlésre, hogy tájékoztatást adjon a nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát fenyegető veszélyről. Ugyan a korabeli feljegyzések szerint Nádasdy Tamás nem vallott szégyent, de eredményt sem ért el.
Távollétében lezajlott a véres ütközet. A csata során nemcsak a király veszítette életét, hanem a vezető politikai elit egy része is.
Nádasdy Tamást élete az ország nyugati feléhez kötötte. 1525-ben pedig megkapta első adományát II. Lajos királytól, a zalavári apátságot. Diplomáciai megbízatása során megismerhette Habsburg Ferdinándot is, aki az elmúlt évek során komoly tapasztalatot szerzett a nyugati határvidék helyzetéről.
Nádasdy Tamás a trónküzdelmek középpontjában
Nádasdy Tamás a mohácsi csatát követő trónküzdelmekben Habsburg Ferdinánd magyar királlyá választását támogatta. Hazatérve a speyeri birodalmi gyűlésről az özvegy királyné környezetéhez csatlakozott Pozsonyban.
A Habsburg Mária körül kialakult csoport kulcsszerepet játszott abban, hogy egy éven belül a Magyar Királyság uralkodójává válasszák, és megkoronozzák Ferdinándot. Nádasdy Tamás jelentős mértékben kivette részét az események alakításában. Többször tárgyalt a trón várományosával, illetve teljesítte annak utasításait.
Ferdinándot, aki október végétől már cseh király volt, a pozsonyi országgyűlés 1526. december 16-án királlyá választották. A ferences kolostorban tartott gyűlésen jelentős számban jelentek meg a főnemesek. Itt volt többek között Báthori István nádor, akit épp Nádasdy nyert meg az új király hívének.
Az országgyűlés zárása után Habsburg Mária vezetésével alaposan átgondolt, és jól szervezett akció indult, melynek célja a szintén törvényesen megválasztott, sőt meg is koronázott másik magyar király, Szapolyai János híveinek átcsábítása. A legnagyobb feladat Nádasdy Tamásra hárult, aki képes volt úgy megnyerni a főurakat, hogy Szapolyai nem is sejtette, mennyi emberét veszítette el.
Ferdinánd bátyja, V. Károly anyagi támogatását is maga mögött tudva 1527 első felében fokozatosan kiszorította Szapolyait az országból, júliusban pedig Budát is elfoglalta. Az itt megtartott országgyűlés Ferdinándot újra királlyá választotta, akit november 3-án Székesfehérváron királlyá koronáztak.
Nádasdy Tamást munkájának elismeréseként budai várnaggyá nevezte ki Habsburg Ferdinánd, magyar király. A Magyar Kamara tanácsosaként 1528-tól alaposan megismerte a magyarországi pénzügyeket is.
