Keresés a weboldalon

Naszádos István, dr.

Győr, 1920. december 19. – Sárvár, 2008. március 14. Tanár, helytörténész, a Honismereti Szakkör vezetője.

Naszádos István, dr.

Édesapja, id. Naszádos István 1924-ben nyitott vendéglőt Sárváron, a Nádasdy utca és az akkori Lajos király körút (ma Várkerület) sarkán. Így az egész család ide költözött. A gyermek Naszádos István már Sárváron járt iskolába, itt végezte el a polgári iskolát is. A várral szembeni házban korán beleoltódott a történelem iránti szeretet az amúgy is fogékony fiúba. 1936 és 1941 között a pápai tanítóképző iskola hallgatója volt, majd oklevelének megszerzését követően a frissen visszaszerzett Bácskába, Sajkáslakra került tanítónak. Közben katonai szolgálatot teljesített. 1942-ben a KALOT felkérésére Csíksomlyóra ment, ahol a helyi népfőiskola vezetését bízták rá. Itt ismerkedett meg Kós Károllyal, Ortutay Gyulával és Veres Péterrel.
A népfőiskola vezetését azonban nem vehette át, mert ismét behívták, és Szombathelyen töltötte második katonai szolgálatát. A háborút követően a családi vállalkozásban dolgozott.
1950-től újra tanítói munkát kapott, előbb Gércén, majd 1952-től a sárvári fiúiskolában. A Pécsi Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakának elvégzését követően, az ELTE Bölcsészkarán doktorált le. Ezt követően került a Tinódi Gimnáziumba, ahol 1981-ben történt nyugdíjazásáig tanított. Diákjait szerető, humánus pedagógusként emlékeznek róla egykori tanítványai.

Naszádos István beszél a Honismereti Szakkör 30 éves jubileumi emlékülésén

A sárvári közéletben is tevékeny szerepet vállalt. Kezdeményezésére alakult meg 1968-ban a Honismereti Szakkör, amelynek évtizedekig a vezetője volt. 1970-ben útjára indította, szerkesztette a Honismereti Híradót, amelyben a várossal kapcsolatos fontos tanulmányok láttak napvilágot az idők során. A szülőföld szeretete, Sárvár múltjának kutatása töltötte ki életét. Honismereti munkásságát egész Magyarországon számon tartották. Élete során számos helyi vonatkozású gazdaság- és társadalomtörténeti munka került ki a kezéből. Csak a legfontosabbakat idézve: Tinódi-emlékkönyv (1956), Sárvári Cukorgyár története (1970 és 1995), Sárvári kórház története (1999), A Sárvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet története (1985), A Sárvári Kossuth MTSZ 40 éve (1989), de mindenképpen meg kell említeni az 1978-ban kiadott Sárvár monográfiáját és a 2000-ben napvilágot látott Sárvár történetét is, amelyekben szintén Naszádos István tollából olvashatjuk a dualizmus és a két világháború közti időszak gazdasági és társadalmi eseményeit. Több tanulmányt is írt a helyi iskolák történetéről a Sárvár oktatástörténete című kötetbe, foglalkozott az uradalom történetével, a Nádasdyak korával, a figyelme szinte mindenre kiterjedt, ami Sárvár múltjával kapcsolatos. Emellett a többször is kiadott Sárvár útikalauzok, valamint a Sárvári helytörténeti olvasókönyv is az ő fáradhatatlan munkásságának eredménye. Az évtizedek alatt szorgalmasan gyűjtögette szeretett városának képi és írott emlékanyagát, amelyből tekintélyes méretű anyagot halmozott fel.
Nemcsak Sárvár múltjával foglalkozott azonban, hanem a környék településeinek gazdaságtörténetét is lelkesen kutatta. Ennek nyomán írt tanulmányt az ikervár-péterfai cukorgyárról, illetve a répcelaki sajtgyárról is.
Nemcsak tanárként és „civilként” akart tenni Sárvárért. 10 éven keresztül tagja volt a városi tanácsnak, illetve elnökségi tagja a művelődési bizottságnak. A rendszerváltást követően a kereszténydemokrata párt színeiben szerzett városi képviselői mandátumot, amelytől 1994-ben vált meg. Ezalatt a kulturális és sportbizottság elnöki tisztségét is ellátta.
Temetésén megjelent a város színe-java, egykori kollégái, tanítványai, barátai, a Honismereti Szakkör, az Önkormányzat vezetői és képviselői, valamint a Szent László Egyházközség tagsága is. Naszádos István a sárvári temetőben nyugszik. (szg)

Irodalom
Nagy Miklós: In memoriam Dr. Naszádos István (1920-2008). In.: Sárvári Hírlap. 2008. április 4. 2. o.
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993.

Válogatás műveiből
Naszádos István: 100 éves a Sárvári Cukorgyár (1895-1995). Sárvár, 1995.
Naszádos István: A sárvári kórház története. Sárvár, 1999.
Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Horváth Ferenc (szerk.): Sárvár monográfiája. Sárvár, 1978.
V. Molnár Zoltán (szerk.): Sárvár oktatástörténete. Sárvár, 1988.
Horváth István Károly – Naszádos István: Tinódi-emlékkönyv. Sárvár, 1956.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15128 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2023. február 12. vasárnap 00:00 óra
Nem mindennapi…
2023. február 12. vasárnap - február 26. vasárnap
00:00 óra
Találkozók…
2023. február 19. vasárnap 00:00 óra
Problémamegoldás…
2023. február 26. vasárnap 00:00 óra
Nyílt titok…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H