Keresés a weboldalon

Nádasdy Tamás éneke

Nádasdy Tamás éneke - a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum gyűjteményeiből

2015.04.15

A középkori Magyarország legismertebb, legkeresettebb bora a Szerémségből, azaz a Dráva-Duna-Száva közének jó éghajlatú, déli lejtőiről származott. Mátyás király is ezzel vendégelte meg a külföldi követeket, akik sokszor dicsérték és párját ritkítónak tartották még Európa más vidékeinek boraival összehasonlítva is.

Ez a gyönyörű, gazdag borvidék azonban Mohács után elveszett a magyar lakosság számára. A dombok lejtőit szerb szőlőtermelők szállták meg, akik már új, muszlim vallású uraiknak állították elő a nemes nedűt, akik – bár vallásuk tiltotta – éppenséggel nem vetették meg a bort. A magyar uraknak pedig maradt a búslakodás az elvesztett szerémségi területek miatt. Sokszor évtizedek múlva is emlegették, bánattal vegyes lelkesedéssel gondoltak vissza rá.
Nádasdy Tamás még 1555-ben is találónak érzett egy bordalrészletet idézni, mikor Thurzó György nyitrai püspökhöz írt levelet. A neki tartozó, de adóssága visszafizetését halogató főpapnak jegyezte le a dal két sorát:
„Hozd el gazda, hozd el az Szerémnek borát, 
Noha nincsen pénzem, de vagyon emberségem” 
– utalva arra, hogy pénz helyett becsületszóra vásárolt az illető. A levélben Tamás úr régi dalnak (cantilea) írja a versrészletet, így tehát a sorokban egy valaha ismert, feltehetően középkori eredetű nótát kell sejtenünk. A töredék azt is bizonyítja, hogy a szerémi bor Magyarországon ismert, keresett volt, sőt talán magának a bor fogalmának szinonimájaként is használhatták.
A dalocska is széles körben ismert lehetett, ha az egész életét lényegében a Dunántúlon leélő Nádasdy Tamás is ilyen könnyedén illesztette levelének sorai közé. Ugyanakkor egyéb lehetőséget is felvet az idézet. A levél 1555. május 17-én keletkezett, Tamás úr Sárvárott vetette papírra. Ekkor már Kanizsai Orsolya asszony várandós volt. Tudjuk, hogy a kor embere gyakran tanúsított potencianövelő erőt egyes borfajtáknak. Talán Nádasdy is abban reménykedett, hogy felesége valamely bor elfogyasztását követően került áldott állapotba, és talán a szerémi borra azért is vágyott, mert azt tartották, hogy attól biztosan fiúgyermek fog születni.

Sárvárra is bort!

Nádasdy Tamás éneke - A sárvári múzeum gyűjteményeiből

A szőlőművelés és bortermelés a Nádasdy-birtokon is rendkívül fontos szerepet töltött be. A délvidéki bortermelő körzetek elvesztését követően élénkült meg a dunántúli és észak-magyarországi termelés, amelyben a városok mellett élen jártak a földesúri uradalmak.
A 16. században a reneszánsz életélvezet és ennek következtében jó kereseti lehetőség okozta a borászat felvirágzását. Az érés ideje változó volt, így 1541. július 23-án már „érett fehérszőlőfürtök” –ről írnak, de általában szeptember végén kezdődött a szüret. 1542-ben Sárvárra 25 hordó bort szállítottak. A földesúr a jobbágyoktól hegyvámból, valamint az egyházi tized megváltásából származó, ún. dézsmabort is beszedett. 1542-ben Sárvárra 16 hordó hegyvámbort szállítottak. Sárváron és közvetlen környékén nem termeltek annyi bort, amely elegendő lett volna a város és a vár ellátásához. Inkább a tartományhoz tartozó, de távolabbi Csepregen volt jelentősebb a borászat. Kisebb mennyiségben Csényében, Ölbőn, Nyőgéren és Sótonyban is állítottak elő bort. Nádasdy – ha jó termés volt – gyakran exportált külföldre is.

Somogyban ekkor már termeltek vörösbort is, amely a török elől északabbra húzódó szerb, horvát és magyar délvidéki várőrséggel kezdett elterjedni. Főleg a kanizsai tartományhoz tartozó Szenyéren termesztettek kadarkát. A prés a 14. század óta jellemző volt már ezen a területen, Csányi Ákos, Nádasdy kanizsai tiszttartója szóvá is tette 1556-ban, hogy az egész tartományban egyetlen prés sincs, csak valami hitvány tekerőszék. Somogyban és Kanizsa környékén az 1550-60-as években visszaszorult a szőlőművelés, mivel a folyamatos török portyák miatt a lakosság a kevésbé igényesebb művelési ágak felé fordul. De a várak nem lehettek meg bor nélkül, ezért inkább a kevésbé munkaigényes, kevéssé érzékeny, de bőségesebb hozamú vörös fajtákat kezdték termelni.

Borban a dal. És a víz...

A bort gyakran fűszerezték, főzték. Az ún. rác ürmös kifejezetten asszonyoknak készült, erősen cukros, fűszeres bor volt. Emellett gyakran vizezték is a bort, egyrészt, hogy a vizet ezzel fertőtlenítsék, másrészt, hogy a bor erejét kissé elvegyék.
A bor tehát alapvető élelmezési cikk és az egyik fő kereskedelmi termék is volt. Az idézett versrészlet alapján azonban úgy láthatjuk, ennél sokkal többet is jelentett. Magasabb fokú művelési kultúrát hozott, jó bevételi lehetőséget teremtett, sőt, a kultúrára is hatással volt. Tinódi Sokféle részögösről című énekétől Balassi Bálint Borivóknak való nótáján át Petőfi és Vörösmarty bordaláig rengeteg költőt és írót megihletett a hegy nemes nedűje. A humanista és reneszánsz urat, Nádasdy Tamást is elbűvölhette, mosolyra, mi több, dalra késztette a bor. Még akkor is, ha nem a legfinomabb szerémi, hanem a saját dunántúli borát itta is.
A Thurzó püspöknek írt levél tanúskodik Nádasdy Tamás nádor egyes emberi vonásairól, arról, hogy szerette a jó borokat, a mulatozást, talán az éneklést is, de egyben megőrzött egy mára már elfeledett, addig csak szájról szájra terjedő nótát. Ki tudja, talán az egyik legrégibb bordalunk strófáit olvashatjuk sok-sok száz év elteltével Nádasdy Tamás jóvoltából. (szg)

Irodalom
Illéssy János: Egy régi énektöredék. In.: Egyetemes Philológiai Közlöny. XXV. évfolyam. (1901). II. 173-174. o.
Őze Sándor: A vörösbor elterjedése a XVI. század közepi dél-dunántúli Nádasdy-uradalmakban. In.: Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században. (Studia Agriensia 17.). Eger, 1997. 141-151. o.
Buza János: Mezőgazdaság és parasztság a török korban. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi nagybirtok gazdálkodása. Bp., 1932.86-89. o.

Kapcsolódik:


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H