×

Nádasdy Ferenc
Múzeum
Sárvár

FőoldalLátogatásMúzeumsuliTudástárMúzeum
Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587) - Nádasdy Ferenc Múzeum

Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587)

Múzeumunkban több régi térképen is tanulmányozhatjuk, mit tudtak évszázadokkal ezelőtt Magyarországról. Sok izgalmas megállapítást tehetünk. Most egy 1587-ben készített metszetet mutatunk be izgalmas tanulságokkal.

A sárvári születésű oxfordi kartográfus, Gróf László 1984-ben adományozta szülővárosának 58 térképlapból és egy atlaszból álló gyűjteményét, amely a Kárpát-medencét és Magyarországot ábrázolja a 16. és a 19. század között készített metszeteken.

Ezek között csodálhatjuk meg az osztrák humanista orvos, történetíró és térképész, Wolfgang Lazius (1514-1565) Hungariae Desciptio címmel ellátott Magyarország térképét. A többek által magyar származásúnak (Lázi Farkas) vélt tudós több térképlapot is készített hazánkról a 16. század közepén.

Az első 1556-ban látott napvilágot, ami azonban már korábban, 1552-ben elkészült. Feltűnő, hogy a térképen nyoma sincs a török hódításnak, Magyarország területe egységes, alul Szűz Máriát láthatjuk, karjában a kisdeddel, körülötte Szent István és Szent László alakjaival.

A kortársak számára hazánk három részre szakadása nem volt befejezett folyamat. Nem hanyagságból tekintettek így a fennálló helyzetre, hanem ez a reményüket fejezte ki arra, hogy az ország területi egysége hamarosan helyreáll. A két szent király és Magyarország védőszentjének, Szűz Máriának az ábrázolása szintén az egységet fejezi ki, amely felett a Patrona Hungariae (Mária) védnököl. Tinódi Sebestyén lantos-krónikás énekeiből is ugyanezt a vágyat hallhatjuk ki.

Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587) - Nádasdy Ferenc Múzeum

A térkép készítésével egy időben Nádasdy Tamás nádor és a magyar politikai elit (Zrínyi Miklós, Batthyány Ferenc, Istvánffy Pál, Bornemisza Pál püspök és mások) elkészítették az 1526 és 1556 között török kézre került magyar várak részletes listáját, amelyhez használták Lazius Magyarország-térképét, vagy éppenséggel a jó helyismerettel rendelkező magyar urak tájékoztatták a kartográfust hazánk földrajzi viszonyairól.

A térképész 1556-ban egy újabb ábrázolást készített az az évi dunántúli hadszíntérről, rajta többek között azt a Nádasdy Tamás vezette keresztény sereget is feltüntette, amely felmentette az ostromolt Szigetvárt.

Ezeket követte a Nádasdy Ferenc Múzeum birtokába került kisebb térkép, az említett Hungariae Descriptio, amely ugyan nem volt olyan díszített, mint „idősebb testvére”, de továbbra is az egységes Magyarországot ábrázolta.

Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587) - Nádasdy Ferenc Múzeum

Kihagyták róla a Magyarország védőasszonya és a szent királyok képeit, de a bal felső sarokban hangsúlyosan jelenik meg a magyar címer, igaz, hibásan, mert kettőskereszt helyett hármast készített a festő. A tájolás északnyugat-délkeleti irányultságú, ezt a korabeli vetületi ábrázolások okozzák. Feltűnő a Balaton Tihanyi-félszigetének déli partra való „áthelyezése”, ezért már a korban is sokan kárhoztatták Laziust.

Sárvár Rothernturn (Vöröstorony) néven szerepel a lapon. Városunknak ez a szokatlan német neve először az 1556-os Lazius-térképen jelent meg, később más kartográfusok is átvették. A megnevezett településeket kis város- vagy várképek illusztrálják vörös színnel kiemelve.

A sűrű vízhálózat és a domborzat megjelenítése is az alapos országábrázolásra törekszik, de ne várjuk el tőle a mai térképek szögpontosságát! A földrajzi nevek latin, német és magyar nyelven szerepelnek.

Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587) - Nádasdy Ferenc Múzeum

Az alföldi pusztákra ábrázolt szarvasmarhák az ország gazdagságát hivatottak szimbolizálni, amelyet a korábbi generációk és a kortársak is rendszeresen felemlegettek. Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ban megjelent Hungária című munkájában is áradozik Pannónia természeti szépségeiről és gazdagságáról.

Bár az egységes és gazdag Pannónia/Hungária ekkor már a múlté, a kortársak továbbra sem hajlandók ebbe beletörődni. A térkép az egykori idilli, a jelenlegihez képest paradicsomi múltbéli, de egyben a hamarosan újra bekövetkező reménybeli állapotot is ábrázolja.

 A Hungariae Descriptio először 1570-ben látott napvilágot Abraham Ortelius atlaszában, a Theatrum Orbis Terrarumban. Ezt a gyűjteményt később többször is kiadták, 1587-ben megjelent antwerpeni kiadásából származik a múzeumba került lap is. A térkép színezett rézmetszet, a színezés csak növelte az értékét, mivel ez az eljárás komoly szaktudást és tapasztalatot igényelt.

Wolfgang Lazius Magyarország térképe (1587) - Nádasdy Ferenc Múzeum

A Lazius-féle térkép Gróf László gyűjteményének első darabja, amelyet 1964-ben vásárolt meg Peter Redford kereskedőtől. A hirdetésre elküldte a kért összeget (4-15 fontot kértek a Lazius-térképért, valamint 7-10 fontot John Speed 1627-es Magyarország-térképéért, amely ma szintén a múzeumban látható), egyheti keresetét. Hamarosan mindkét térkép megérkezett a címére. 1979-ben a The Map Collector (A Térképgyűjtő) című magazin címlapon közölte a Lazius-térképet, amely az adományozással együtt került 1984-ben Sárvárra. 1988 óta szerepel állandó kiállításban a darab.

A térképlap méretei: 495 és 350 mm, merített, bordázott, vízjeles (ez egy koronás címerpajzs) papírra nyomott, a színezést Ortelius műhelyében végezték, minden valószínűség szerint a mester nővére.

Méretaránya nagyjából 1:3.000.000.

A térkép katalógusszáma: 8/1587.

Irodalom

Gróf László: Carta Hungarica. Térképgyűjtemény. Bp., 1988.

Kasza Péter: Wolfgang Lazius beszámolója az 1552-1556 közti évek magyarországi eseményeiről. In: Lymbus 2017.

Papp Júlia: „…Vitézül védjétek a nemzetet…” Wolfgang Lazius nagy Magyarország-térképének Szűz Mária, Szent István és Szent László ábrázolásáról. In.: Ars Hungarica. 2002/1.

Pálffy Géza: Egy rendkívüli forrás a magyar politikai elit 16. Századi földrajzi ismereteiről. Az 1526 és 1556 között török kézbe került magyarországi városok, várak és kastélyok összeírása a Német-római Birodalom rendjei számára. In.: Várak nyomában. Tanulmányok Feld István tiszteletére. Bp., 2011.

Papp-Váry Árpád – Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp., 1989.

http://grof.co.uk/26kartog.html

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Tárgyközeli ajánló

1541 telén, január 26-án egy különös csomag hagyta el a sárvári vár kapuját. Még nem a mai díszes kijáratot a hídon át a vizesárok felett, hanem egy minden ék nélküli kijáratot. A csomag, amit a futár magával vitt, annál értékesebb volt.

Egy hosszú út…

Az év utolsó napján búcsúztatjuk az elmúlt esztendőt, hogy vidáman köszöntsük az újat. Remélve így is, hogy jövőre még jobb lesz. Sok szokás kapcsolódik az éjszakához és sokféle finomság. Mi most egyet választottunk, amiről ritkábban beszélünk, annál gyakrabban kettéharapjuk.

Egy finom falat...

A papírcsomagolás múltja mindössze kétszáz éves, míg az ajándékcsomagolás története az ókori Kínáig nyúlik vissza. A papír egyszerűen túl drága cikk volt ahhoz, hogy csak úgy belegöngyöljenek dolgokat és különösebb további funkció nélkül a szemétben kössön ki.

Meglepetés csomagolva...

A múzeumok termeit járva gyakran bukkanunk érdekes, furcsa felépítésű és alakú tárgyakra. Sokat találgatunk, vajon mire használták, mire szolgált. Kié lehetett egykor, mit jelentett számára? Egy mindennapos tárgy mindennapos történetét ajánljuk.

Kipp, kopp, koppantó...

Sokáig gondolkodtunk azon, vajon miről írjunk és miről ne karácsony közeledtével. Programok, adventi koszorúk, gyertyagyújtások. Ez természetes. A karácsonyfa nélkül el sem tudjuk képzelni az ünnepet. Mégis szerintünk van még valami.

Az a bizonyos…

Lengyel és magyar katonákat ábrázoló felvételen a Várparkban álló Sylvester-pad egykori, mára lecserélt emléktáblájának szövegét láthatjuk.

Bővebben...
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3688 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Vissza