Keresés a weboldalon

Korona Szálló

A vár szomszédságában áll egy klasszicista épülettömb két óriási kapuval. A ma csendes épület valaha zajos társadalmi események színtere volt.

Korona Szálló épülete mint kultúrház

A Habsburgok Este-modenai ága 1803-ban vásárolta meg a sárvári várat és uradalmat. Az új birtokosok a vár körül több épületet is emeltettek az uradalom kiszolgálására. A cselédház közelében 1818-ban kezdték el a kétszintes Korona Szálló építését. Földszintjén 7 szoba, kamra és konyha, emeletén 12 szoba, 2 terem és 2 mellékhelyiség készült el, valamint 2 istállót, 1 pajtát és szekérszínt is felhúztak. A falak téglából és kőből készültek, és eleinte szalmatető fedte. Ez utóbbi adatot Szeibert János őrizte meg számunkra, aki leírta „A Koronát régente szalma fedeléről Szalmakocsmának hívták, újabb nevét a házon elhelyezett címerről kapta.”
Később a szalmatetőt cseréppel váltották fel. 1898-ban téglából éttermet is toldottak hozzá, fedelét bádogból készítették el. Így alakult ki a mai is látható U alakú épülettömb. Az északi szárny volt az étterem, míg a déli az istálló és kocsiszín. Mindkét mellékszárny földszintes volt. A szálloda épülete szimmetrikus, középső tömbje enyhén előre ugrik, és timpanon zárja. Ennek közepén kis félkör alakú címerfülke látható, amelyben egykor a szállodának nevet adó korona volt. Az épület a korra jellemző klasszicista stílusban épült.
A második világháborúig szállodaként működött, de itt rendezték meg a városi nagyrendezvényeket, bálokat, fogadásokat is, mivel nagyterme alkalmas volt sok ember befogadására. Otthont adott színházi előadásoknak, klubesteknek, kulturális programoknak is. A két háború között Nagy Dezső vendéglős üzemeltette a Koronát.
1944-ben ruhaüzem költözött az épületbe, amely a szovjet bevonulás után is tovább működött. A hazatért tulajdonos azonban a gépeket leszerelte, és Budapestre szállította.
Az 1950-es évektől 1978-ig a könyvtár és a művelődési központ kapott helyet az egykori Koronában, majd azok várba költözése után a zeneiskola működött itt. A rendszerváltást követően egy vállalkozó vette meg, de a szükséges állagmegóvási munkálatokon kívül semmire nem hasznosította. Sorsa egyelőre kérdéses. (szg)

Irodalom
Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H