Keresés a weboldalon

Kópic, véka, kupujka

Vékák (balra és elől), szakajtó (hátul) és kópic (jobbra) a sárvári múzeumban

A múzeum egykori igazgatója, Nógrádi Géza által gyűjtött néprajzi tárgyaink közül választunk néhány darabot. Kevésbé közismerteket mutatunk be, olyanokat, amelyekkel azok készítési technikáját, alapanyagát, használati módjait is szemléltetni tudjuk. Így esett a választásunk a gyékényből és szalmából font vékára és kópicra.

Egykor a falusi emberek a környezetükben fellelhető alapanyagokat használták fel eszközkészítésre, különösen sokszor fordultak a növényi alapanyagokhoz. Ágvesszőből, gyékényből, szalmából, nádból, sásból, majd a 19. századtól kukoricacsuhéból és cirokból sokféle tárolóeszközt, seprűt, szőnyeget, sőt kalapot is kötöttek. Mai szóval úgy is kifejezhetjük, hogy a régi falusiak rendkívül környezettudatosan gazdálkodtak.
Különösen két anyag, a gyékény és a szalma volt alkalmas fonásra, de egyes esetekben a gyékényt szövőszéken szőtték is, így készítve szőnyegeket, takarókat, székülőkéket. Vízjárta helyek közelében, a Tisza mentén, a Hanság, a Balaton vidékén jobbára gyékényből fontak szakajtót, vékát, kópicot, kupujkát, kosarat, kast, míg a szárazabb tájakon e célra szalmát használtak. Szemestermény (bab, borsó, lencse, gabona), liszt vagy tojás tárolására szolgált a felfelé keskenyedő kópic, vagy más tájon kupujka, amelyre a kártevők ellen fedelet is fontak, a szakajtóba pedig a dagasztás után tették kelni a kenyértésztát. A párszárító ugyanakkor nagyméretű, lapos, aszalásra, gyümölcs-, vagy kovászszárításra alkalmas edény volt.
A fonásra legalkalmasabb a széleslevelű gyékény és a rozsszalma (a zsúp) volt. A fonás munkafolyamata egyszerűbb a szövésnél, kevés eszközt igényelt (fanyelű vastű, a szurkáló, bicska, esetleg bőr- vagy szarugyűrű).
A fonás főleg a férfiak dolga volt. Az anyagot elkészítették a feldolgozásra: szárították, hasították, áztatták, majd fonták. A földön vagy kisszéken ülve készült a termék.
Ha gyékénnyel dolgoztak, a külső levelekből (haj, suska) lett a spirálhurka, a belső, finomabb, belső levelekből a varrószál (varró, szíj, hím). Ha szalmából fonták, a varrószál fűzfa-, mogyoróvessző vagy tüskeszederinda. A fonást a fenéktől indította a kötő, a hurkákat spirálba csavarva a varrószállal sűrűn körbevarrta. A szálak közé folyamatosan újabb és újabb gyékény- vagy szalmaszálat tettek. A fenék után elkészült az oldalfal. A gyakorlatlan kötők gyűrűkkel fogták össze a hurkákat. A kívánt magasság elérése után hagyták elfogyni a hurka szálait (nem töltöttek hozzá újabbakat), sűrűbb öltésekkel leszegték, majd a fenekéhez hozzáfonták a talpgyűrűt (karima, konty, perec), amely a kopástól védte meg a tárgyat.
Nyugat-Dunántúlon képesek voltak akkora kópicot fonni, hogy a kötő benne állt. Elkészülte után csak segítséggel tudott kimászni belőle. (szg)




Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tárgyközeli ajánló

Az év utolsó napján búcsúztatjuk az elmúlt esztendőt, hogy vidáman köszöntsük az újat. Remélve így is, hogy jövőre még jobb lesz. Sok szokás kapcsolódik az éjszakához és sokféle finomság. Mi most egyet választottunk, amiről ritkábban beszélünk, annál gyakrabban kettéharapjuk.

Egy finom falat...

A papírcsomagolás múltja mindössze kétszáz éves, míg az ajándékcsomagolás története az ókori Kínáig nyúlik vissza. A papír egyszerűen túl drága cikk volt ahhoz, hogy csak úgy belegöngyöljenek dolgokat és különösebb további funkció nélkül a szemétben kössön ki.

Meglepetés csomagolva...

A múzeumok termeit járva gyakran bukkanunk érdekes, furcsa felépítésű és alakú tárgyakra. Sokat találgatunk, vajon mire használták, mire szolgált. Kié lehetett egykor, mit jelentett számára? Egy mindennapos tárgy mindennapos történetét ajánljuk.

Kipp, kopp, koppantó...

Sokáig gondolkodtunk azon, vajon miről írjunk és miről ne karácsony közeledtével. Programok, adventi koszorúk, gyertyagyújtások. Ez természetes. A karácsonyfa nélkül el sem tudjuk képzelni az ünnepet. Mégis szerintünk van még valami.

Az a bizonyos…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3602 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2018.09.21

A barangolás művészete

Hátratett kézzel sétálni egy ösvényen és közben hallgatni a madárcsicse...

2018.09.13

Öt érv a főnöknek, hogy kell egy blog

A múzeumok számtalan lehetőséget vesznek igénybe, hogy kapcsolatba lépjene...

2018.07.05

mégis más!

Öt éve várjuk vendégeinket júliusban és augusztusban este 9 óráig. Minde...

2018.06.13

A jégkrém elfogyhat, a múzeum nem

Még el sem kezdődött az uborkaszezon, már a reggeli böngészés közben rá...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H