Keresés a weboldalon

Kópic, véka, kupujka

Vékák (balra és elől), szakajtó (hátul) és kópic (jobbra) a sárvári múzeumban

A múzeum egykori igazgatója, Nógrádi Géza által gyűjtött néprajzi tárgyaink közül választunk néhány darabot. Kevésbé közismerteket mutatunk be, olyanokat, amelyekkel azok készítési technikáját, alapanyagát, használati módjait is szemléltetni tudjuk. Így esett a választásunk a gyékényből és szalmából font vékára és kópicra.

Egykor a falusi emberek a környezetükben fellelhető alapanyagokat használták fel eszközkészítésre, különösen sokszor fordultak a növényi alapanyagokhoz. Ágvesszőből, gyékényből, szalmából, nádból, sásból, majd a 19. századtól kukoricacsuhéból és cirokból sokféle tárolóeszközt, seprűt, szőnyeget, sőt kalapot is kötöttek. Mai szóval úgy is kifejezhetjük, hogy a régi falusiak rendkívül környezettudatosan gazdálkodtak.
Különösen két anyag, a gyékény és a szalma volt alkalmas fonásra, de egyes esetekben a gyékényt szövőszéken szőtték is, így készítve szőnyegeket, takarókat, székülőkéket. Vízjárta helyek közelében, a Tisza mentén, a Hanság, a Balaton vidékén jobbára gyékényből fontak szakajtót, vékát, kópicot, kupujkát, kosarat, kast, míg a szárazabb tájakon e célra szalmát használtak. Szemestermény (bab, borsó, lencse, gabona), liszt vagy tojás tárolására szolgált a felfelé keskenyedő kópic, vagy más tájon kupujka, amelyre a kártevők ellen fedelet is fontak, a szakajtóba pedig a dagasztás után tették kelni a kenyértésztát. A párszárító ugyanakkor nagyméretű, lapos, aszalásra, gyümölcs-, vagy kovászszárításra alkalmas edény volt.
A fonásra legalkalmasabb a széleslevelű gyékény és a rozsszalma (a zsúp) volt. A fonás munkafolyamata egyszerűbb a szövésnél, kevés eszközt igényelt (fanyelű vastű, a szurkáló, bicska, esetleg bőr- vagy szarugyűrű).
A fonás főleg a férfiak dolga volt. Az anyagot elkészítették a feldolgozásra: szárították, hasították, áztatták, majd fonták. A földön vagy kisszéken ülve készült a termék.
Ha gyékénnyel dolgoztak, a külső levelekből (haj, suska) lett a spirálhurka, a belső, finomabb, belső levelekből a varrószál (varró, szíj, hím). Ha szalmából fonták, a varrószál fűzfa-, mogyoróvessző vagy tüskeszederinda. A fonást a fenéktől indította a kötő, a hurkákat spirálba csavarva a varrószállal sűrűn körbevarrta. A szálak közé folyamatosan újabb és újabb gyékény- vagy szalmaszálat tettek. A fenék után elkészült az oldalfal. A gyakorlatlan kötők gyűrűkkel fogták össze a hurkákat. A kívánt magasság elérése után hagyták elfogyni a hurka szálait (nem töltöttek hozzá újabbakat), sűrűbb öltésekkel leszegték, majd a fenekéhez hozzáfonták a talpgyűrűt (karima, konty, perec), amely a kopástól védte meg a tárgyat.
Nyugat-Dunántúlon képesek voltak akkora kópicot fonni, hogy a kötő benne állt. Elkészülte után csak segítséggel tudott kimászni belőle. (szg)




Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tárgyközeli ajánló

Fegyvergyűjteményünk első nagyobb egysége mintegy hat évtizeddel ezelőtt került az intézmény kezelésébe. Az egyes darabok a csaták világa mellett a mindennapokra is rávilágítanak. Most egy ilyen tárggyal ismerkedhetünk meg.

Főúri vadászat…

Minden új év lehetőséget ad arra, hogy újrakezdjük a tavaly abbahagyott fogyókúrát. Hirdetések árasztanak el minket, rengetek módszert ajánlanak nekünk. Megnéztük, mi volt a helyzet ezzel kapcsolatban egy évszázaddal ezelőtt.

Mínuszok…

Mi volt előbb: a nyuszi vagy a tojás? A válasz egyszerű: a tojás. Ez az ellipszis alakú, egyik végén kerekebb, a másik végén csúcsosabb forma világokat teremtett. A húsvéti ünnepkör nem létezhetne nélküle.

Jelképek erdeje…

Miközben a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben öntötték a szovjet címert, addig a kisboltok, bazárok néhány forintért Kossuth-címereket árultak. A sárvári múzeum gyűjteményében több mint száz ilyen kitűző található, műanyag, réz, porcelán, sőt csontból készült is. Az 1956 októberi forradalom egyik jelképe lett a Kossuth-címer.

Kossuth-címerek a forradalomban
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H