Keresés a weboldalon

Kópic, véka, kupujka

Vékák (balra és elől), szakajtó (hátul) és kópic (jobbra) a sárvári múzeumban

A múzeum egykori igazgatója, Nógrádi Géza által gyűjtött néprajzi tárgyaink közül választunk néhány darabot. Kevésbé közismerteket mutatunk be, olyanokat, amelyekkel azok készítési technikáját, alapanyagát, használati módjait is szemléltetni tudjuk. Így esett a választásunk a gyékényből és szalmából font vékára és kópicra.

Egykor a falusi emberek a környezetükben fellelhető alapanyagokat használták fel eszközkészítésre, különösen sokszor fordultak a növényi alapanyagokhoz. Ágvesszőből, gyékényből, szalmából, nádból, sásból, majd a 19. századtól kukoricacsuhéból és cirokból sokféle tárolóeszközt, seprűt, szőnyeget, sőt kalapot is kötöttek. Mai szóval úgy is kifejezhetjük, hogy a régi falusiak rendkívül környezettudatosan gazdálkodtak.
Különösen két anyag, a gyékény és a szalma volt alkalmas fonásra, de egyes esetekben a gyékényt szövőszéken szőtték is, így készítve szőnyegeket, takarókat, székülőkéket. Vízjárta helyek közelében, a Tisza mentén, a Hanság, a Balaton vidékén jobbára gyékényből fontak szakajtót, vékát, kópicot, kupujkát, kosarat, kast, míg a szárazabb tájakon e célra szalmát használtak. Szemestermény (bab, borsó, lencse, gabona), liszt vagy tojás tárolására szolgált a felfelé keskenyedő kópic, vagy más tájon kupujka, amelyre a kártevők ellen fedelet is fontak, a szakajtóba pedig a dagasztás után tették kelni a kenyértésztát. A párszárító ugyanakkor nagyméretű, lapos, aszalásra, gyümölcs-, vagy kovászszárításra alkalmas edény volt.
A fonásra legalkalmasabb a széleslevelű gyékény és a rozsszalma (a zsúp) volt. A fonás munkafolyamata egyszerűbb a szövésnél, kevés eszközt igényelt (fanyelű vastű, a szurkáló, bicska, esetleg bőr- vagy szarugyűrű).
A fonás főleg a férfiak dolga volt. Az anyagot elkészítették a feldolgozásra: szárították, hasították, áztatták, majd fonták. A földön vagy kisszéken ülve készült a termék.
Ha gyékénnyel dolgoztak, a külső levelekből (haj, suska) lett a spirálhurka, a belső, finomabb, belső levelekből a varrószál (varró, szíj, hím). Ha szalmából fonták, a varrószál fűzfa-, mogyoróvessző vagy tüskeszederinda. A fonást a fenéktől indította a kötő, a hurkákat spirálba csavarva a varrószállal sűrűn körbevarrta. A szálak közé folyamatosan újabb és újabb gyékény- vagy szalmaszálat tettek. A fenék után elkészült az oldalfal. A gyakorlatlan kötők gyűrűkkel fogták össze a hurkákat. A kívánt magasság elérése után hagyták elfogyni a hurka szálait (nem töltöttek hozzá újabbakat), sűrűbb öltésekkel leszegték, majd a fenekéhez hozzáfonták a talpgyűrűt (karima, konty, perec), amely a kopástól védte meg a tárgyat.
Nyugat-Dunántúlon képesek voltak akkora kópicot fonni, hogy a kötő benne állt. Elkészülte után csak segítséggel tudott kimászni belőle. (szg)




Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Szibler Gábor

történész-muzeológus
A történelem nem unalmas, hanem felfedezésre váró ismeretlen világ.

szibler.gabor@nadasdymuzeum.hu

Tárgyközeli ajánló

Minden tárgy magában rejt egy történetet. A múzeumok kiállításai, raktárai történetek ezreit őrzik. A muzeológusok türelmesen bontják ki a szálakat, majd mesélik tovább egy élet fordulópontjait. Most egy menükártya akadt a kezünkbe.

Egy élet fordulatot vesz…

Helytörténeti gyűjteményünk kevés, a városhoz köthető XVIII. századi műtárgya közül az egyik legszebb darab a Sárvári Fazekas Céh 1799-ben készített korsója. A zöldmázas edényt a céh ünnepi alkalmain vették elő.

Céhes alkalom…

1907 nyarán Budapesten a Józsefvárosban, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1-es számú házba Ady Endre és Brüll Adél lépett be, hogy felkeressék Székely Aladár műtermét. A fényképésztől azt kérték, hogy a róluk készült üvegnegatívot, miután arról két pozitívot készített, törje össze.

Költői képek...

Múzeumunkban több régi térképen is tanulmányozhatjuk, mit tudtak évszázadokkal ezelőtt Magyarországról. Sok izgalmas megállapítást tehetünk. Most egy 1587-ben készített metszetet mutatunk be izgalmas tanulságokkal.

Dombok, vidékek, folyók…
Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 3822 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2019. június 20. csütörtök 18:00 óra
Generációról generációra…
2019. június 22. szombat 16:00-20:00 óra
Színes éjszaka…
2019. június 22. szombat 18:30 óra
Séta a masnik között…
2019. június 22. szombat 17:00-20:00 óra
Színek a javából…
2019. június 22. szombat 20:00 óra
Huszáros tempó…
2019. július 19. péntek 20:00 óra
Abszurd péntek este…
2019. július 20. szombat 19:00 óra
Évszázadok hullámain…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2019.06.12

A fák és a múzeumok titkos élete

Az erdő az erdő. A múzeum az múzeum. Mégis sok közös van köztük, holott...

2019.05.23

Izgalmas kihívás! Vállalattörténeti kiállítás

Általános alapelv, hogy már a címmel hívjuk fel a figyelmet új híreinkre....

2019.04.16

Folytatódik az amszterdami múzeumtúra

Kisebb múzeumok, melyek a túra alatt mégis hatalmas benyomást keltettek. A m...

2019.04.09

Múzeumi körséta Amszterdamban

Egy sok mindenben színes város múzeumi hagyatékát lehetetlen egy nap alatt ...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H