Keresés a weboldalon

Köberl János

Pinkafő, 1842. március 19. – Sárvár, 1916. július 25. Katolikus pap, címzetes prépost, sárvári esperes-plébános.

Köberl János

Gimnáziumi tanulmányait és a szemináriumot Szombathelyen végezte. 1865. július 25-én szentelték pappá. Ekkor Iváncra, a Sigray grófokhoz került házi káplánnak, de ugyanekkor Sárváron is káplán volt. Segédlelkészkedett Vasváron. 1878-ban Egervölgyön lett plébános, majd 1882. január 28-án Hidasy Kornél szombathelyi püspök kinevezte a sárvári Szent László-plébánia élére.
Alighogy beköltözött a plébániára, munkához látott. Újrafedette a templom tetőzetét, és pénzügyi alapot teremtett örökmécses létesítésére, amely 1882. november 1-jén gyulladt fel. Teljesen felújíttatta a templom orgonáját.
Időszerűvé vált a templom háta mögött (a mai Kossuth téren) álló plébániaház lebontása, és helyette új létesítése. Mária Terézia főhercegnő engedte át a régi Posta utcai volt uradalmi kávé- és kocsmaházat a paplak céljára. Geschrey Lajos a 18. századi barokk épületet klasszicizáló stílusban építtette át, amely 7 szobával, ebédlővel, konyhával, kamrával, irodával rendelkezett. 1889-re készült el. A régi, elbontott plébániaház helyét üresen hagyták, piac, illetve a jövendő templombővítés céljaira.
A templomban a mellékoltárok fülkéibe Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, valamint Jézus Szentséges Szíve faszobrok kerültek, 1893-ban lourdes-i kápolnát is alakíttatott ki Köberl plébános, benne Szűz Mária és Bernadett szobraival. 1890-ben Szent József szobor, 1901-ben Páduai Szent Antal szobor kapott helyet, 1907-ben a Pietát, 1914-ben pedig két új gyóntatószéket állítottak fel. Köberl 1911-ben bevezettette a villanyvilágítást is.
1890-ben címzetes préposttá nevezte ki Ferenc József, de az 1908-ben neki felajánlott kanonoki címet nem fogadta el.
A társadalmi és kulturális életben is jelentős szerepet vitt. Az 1898-ban alakult Sárvári Katolikus Legényegyletnek hosszú éveken keresztül elnöke volt, amelyet pénzzel is támogatott. Végrendeletében 2000 koronát hagyományozott az egyesületre. Az 1907-ben alapított Sárvár és Vidéke Állatvédő Egyesület felkérte egyik elnökének, 1908-ban pedig tiszteletbeli elnöke lett a Nyugat-magyarországi Földművelők Gazdasági Egyesülete sárvári gazdakörének. Részt vett a Hangya Fogyasztási Szövetkezet, a Sárvári Önkéntes Tűzoltó Egylet, a Mária Egyesület, a Dalos Egyesület tevékenységében. Elnöke volt a Sárvári Társaskörnek, helyettes elnöke a polgári iskola gondnokságának, helyettes igazgatója a Sárvári Első Takarékpénztárnak, tagja a városi képviselőtestületnek és a megyei bizottságnak. Barabás György iskolaigazgató mellett fő szorgalmazója volt az új katolikus iskola felépítésének, amely végül 1889-ben nyitotta meg kapuit. Sokat tett a leányiskola működési nehézségeinek megoldásáért is.
Az első világháború éveiben a plébános a szegény sorsú sárváriak számára indított segélyakcióban is tevékeny szerepet játszott. A Napközi Gyermekotthon céljára saját házát ajánlotta fel. Már 1911-ben indítványozta egy állami elemi iskola felállítását, amely majd csak 1923-ban nyithatta meg a kapuit.
Szerteágazó munkássága mellett egyháztörténettel is foglalkozott. Cikkei jelentek meg a Vasmegyei Közleményekben és a Szombathelyi Újságban. A szombathelyi székesegyház 1894-96. évi restaurálása során szerzett adatokkal kiegészítette az épület történetét. Ezt a Szombathelyi Újságban publikálta. Írt a Szent Márton papnevelde történetéről, valamint megírta az első szombathelyi püspök, Szily János életrajzát.
Tevékenysége elismeréseként kegyura, III. Lajos bajor király és Mária Terézia királyné 1914 májusában sárvári tartózkodásuk során kitüntették a bajor Szent Mihály-rend III. osztályú keresztjével.
1915 végétől egyre jobban elhatalmasodott rajta a betegség, és bár Bécsben, a Héra szanatóriumban is kezelték, állapota egyre súlyosabb lett. Meg kellett érnie, hogy templomának két harangját, az 1791-ben és 1859-ben öntötteket 1916. július 18-án elvitték a háborúba. Pár nappal később Sárváron hunyt el 34 évi szolgálatot követően. Az egész város részvéte mellett a soproni úti temetőben helyezték örök nyugalomra. (szg)

Irodalom
Varga Mária: A sárvári Szent László-templom. Sárvár, 1997.
[K-s]: Köberl János. In.: Sárvári Járási Hírlap. 1916. július 30.
Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H