Keresés a weboldalon

Katolikus iskola

A polgáriasodó és gyarapodó Sárvár az 1880-as évekre új fiúiskolát igényelt. A forrást a később Szarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinánd biztosította. Így épülhetett meg a ma is működő, és újra egyházi fenntartású oktatási intézmény.

A katolikus iskola épülete (Entzbruder Iskola)

1914. június 28-án a bosznia-hercegovinai Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinándot, a Monarchia trónörökösét és feleségét. A dualista állam német és magyar nemzetiségei lelkesen készültek a Szerbiával való leszámolásra, az egy hónap múlva kitört első világháborúra. Sárváron nemcsak az országos felháborodás nyomán emlékeztek meg az egyébként hazánkban nem kedvelt főherceg haláláról, hanem mint iskolaalapítóról is. Ferenc Ferdinánd nevéhez kötődik ugyanis a mai Szent László Katolikus Általános Iskola létesítése.
1875-ben elhunyt V. Ferenc Este-modenai herceg, a sárvári vár birtokosa. Általános örököséül rokonát, Ferenc Ferdinándot jelölte ki, akinek kötelessége volt viselni az Este-nevet, valamint a végrendelet alapján Sárváron egy katolikus iskolát építtetni.
Ez találkozott a város igényével is, mivel a korábbi fiúiskola a templom melletti épületet kinőtte, a lakosság növekedésével, illetve az általános tankötelezettség bevezetésével szűkösnek bizonyult. Emiatt Kőberl János esperes, sárvári plébános, valamint Barabás György igazgató szorgalmazta egy új tanintézet felépítését. Ehhez kérték Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter közbejárását, aki fel is vette a kapcsolatot a főherceg képviselőjével. Ők nem zárkóztak el a kéréstől, de feltételül szabták, hogy csak elemi iskolát létesíthetnek az összegből valamelyik szerzetesrend irányítása alatt. Mivel ez utóbbiban megegyezés nem született, végül a sárvári plébános felügyelete alá helyezték az iskolát, és hat tanítót szerződtettek.
A pénzből az uradalomtól vásároltak telket az Árokhát (ma Dózsa György) utcában. Wälder Lajos szombathelyi építész végezte a kivitelezést, az alapkőletételre 1889. március 18-án került sor. A neoklasszicista stílusú épületre már június 29-én feltehették a keresztet, majd október 10-én Hidas Kornél megyéspüspök felszentelte az iskolát. A tanítás október 21-én kezdődött, Barabás György igazgató alá öt tanítót osztottak be.
Az épületben hat tantermet, egy rajztermet, egy tanácskozó szobát, egy tornatermet, valamint két tanítói lakást családos, két szobát egy-egy nőtlen embernek, valamint egy iskolaszolgai lakást alakítottak ki.

Barabás György igazgató

A tanulói létszám a megnyitást követően évről-évre emelkedett, amely a gyárüzemek elindulását követő bevándorlás és a helyi természetes szaporodás (köztük az egészségügyi feltételek javulása) következtében állt elő. Míg az 1889-90-es tanévben 287 gyereket írattak be, 1913-14-ben már 540-et. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez az épület sem elegendő, ekkor ugyanaz a Kőberl plébános kezdte szorgalmazni az elemi iskola létesítését, aki annak idején a katolikus fiúiskola építésének is kezdeményezője volt. Ferenc Ferdinánd főherceg ugyanis hallani sem akart az iskolaépület bővítéséről. A belső terek átalakításával nyertek ugyan új termeket, de ez nem oldotta meg az alapvető problémát, a túlzsúfoltságot, és az ebből adódó teljesítményromlást.
A két háború közötti időben némileg enyhített a helyproblémán a megépült állami elemi, illetve a hegyközségi iskola, valamint paradox módon a Selyemgyár felszámolását követő kivándorlás. A beiratkozott tanulók az általános gazdasági problémák következtében éheztek, betegesek, ruhátlanok voltak. A nyomorról állandóan olvashatunk az iskolai és orvosi jelentésekben. Az 1934-35-ös évfolyamra 370 tanulót írattak be a katolikus fiúiskolába.

A második világháborút követő kommunista diktatúra természetesen nem tűrhette a felekezeti iskolák létezését. 1948. június 25-én kimondták az iskolák államosítását, a sárvári tanintézeteket két intézmény alá szervezték össze. Az egykori katolikus iskolában továbbra is a fiúkat oktatták. 1957-ben vette fel egykori tanítójának, a Tanácsköztársaság kivégzett soproni diktátorának, Entzbruder Dezsőnek a nevét. 
Az 1960-as években összevonták az egykori Zárdában működő iskolával, ahol az alsó, a régi fiúiskola épületében pedig a felső tagozatosokat oktatták. A tanulói létszám végig magas volt, a 80-as években 900 fölé emelkedett. 1967 után ének tagozatos oktatás folyt az intézményben. 
A rendszerváltozást követően nem viselte tovább Entzbruder Dezső nevét, ekkor Sylvester János Általános Iskolára keresztelték. 1996-ban aztán a katolikus egyház visszakapta az intézményt, és a helyi plébániatemplom védőszentjének, Szent Lászlónak a nevét vette fel. Az oktatás már csak a Dózsa utcai épületben folyik, a régi zárdaépületet kiköltöztették. (szg)

Irodalom 
Naszádos István: 450 éve oktatnak az első sárvári iskolában. In.: V. Molnár Zoltán (szerk.): Sárvár oktatástörténete. Szombathely, 1988. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H