Keresés a weboldalon

Karácsonyi apróságok

Karácsonyi encsembencsemek a sárvári múzeumból

2016.12.19

Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük, de az ünneplés elemei sokat változtak. Előfordul, hogy eredeti értelmüket ma már nem ismerjük, ha pedig ismerjük, nem tudatosítjuk. Nemzedékről nemzedékre sokat változtak karácsonyi szokásaink, koronként mindig valami más lett a fontos, más lett az elfogadott.

Volt, ami elveszett, sok minden pedig rárakódott karácsony ünnepére. Gondoljunk az adventre. Ma is elhangzik, hogy ez a pár hét a csendes várakozás ideje, de mégis örömmel megyünk el településünk rendezvényeire, ahol szívesen beszélgetünk barátainkkal egy finom forralt bor mellett. Miközben a színpadról szól a zene, néha csendesen, néha pedig hangosan. Itt és most az együttlét a fontos. Másnap hajnalban pedig kézen fogva megyünk az adventi misére. Egymás mellett jól megférnek hagyományaink.

Az ajándék

A hagyományok bonyolult rendszere olyannyira gazdag, hogy a karácsony minden elemének kimutathatók a gyökerei. Az ajándékozást elvileg kapcsolhatnánk a napkeleti bölcsekhez, akik a betlehemi csillagot követve érkeznek meg a gyermekded Jézus Krisztushoz és aranyat, tömjént, mirhát adnak át neki. Mások Szent Miklóshoz, a 3-4. század fordulóján élt püspökhöz kötik az ajándékozás szokásának eredetét. Nem véletlen, hogy sok helyen a Mikulás hozza az ajándékot. Mégis több száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ajándékozás a karácsonyi ünnepkör részévé váljon. A középkorban karácsony napján, azaz december 25-én, Jézus Krisztus születésének már a 4. században kialakult időpontjában inkább a gazdagok adakoztak a szegényeknek. A 19. század elején egyre gyakrabban olvashatunk karácsonyi ajándékozásról. Szomorú, de kevésbé ismert, hogy Széchenyi István is kapott ajándékot a döblingi elmegyógyintézetben, mégpedig 1858-ban egy kis karácsonyfát. 

Sárvári ovisok díszítik a múzeum karácsonyfáját 2016-ban

A század végén már gyakran találkozunk az újságok hirdetéseiben a karácsonyi ajándék fordulattal. Ajándékoztak természetesen ékszert, de kézimunkát, porcelánokat, divatcikkeket, kalapot és cipőt, de postatakarékkönyvet is. 1889-ben járunk, amikor már tanácsot is adnak, mint ma egy blogban, hogy milyen szempontok vezessék a szülőket, amikor gyermekeiknek ajándékot választanak. Ne a méret, a külső legyen mérvadó, mondják, hanem a tartalom. Végül kiderül, bizony itt is reklámmal állunk szemben, mégpedig egy építőkocka ajánlásával. Ma jól ismert reklámfogás, hogy szinte észrevétlenül adják el a termékeiket a gyártók, a forgalmazók. Ugyanis nemcsak a portékát kínálják, hanem szakértelmüket is. Itt ennek egy múlt századi előképével találkozunk. Idézzük is a Budapesti Hírlap 1889 decemberében megjelent cikkéből:

„A Richter-féle építőkő-szekrénygyár Bécsben … iparkodott 10 év óta szakadatlanul a köveket és mintalapokat tökéletesíteni, mi által annak hírneves horgony építőkő-szekrényei jelenleg felülmúlhatatlanokká lettek.”

Régen is. Országos és otthoni gondok

Sárvári ovisok díszítik a múzeum karácsonyfáját 2016-ban

A magyar történelem viharos időszaka a 16-17. század, amikor Magyarország sorsáról a legfontosabb döntéseket határain kívül hozták, leginkább Bécsben és Konstantinápolyban, azaz Isztambulban. Mindez nem azt jelentette, hogy a magyarok nem vettek volna részt a kormányzásban. Sőt támogattak és sugalmaztak is döntéseket. A maihoz hasonlóan bonyolult világban éltek akkor is, és ha az információk nem is száguldoztak olyan gyorsan, mint ma, de már nem egy zárt burokban élték hétköznapjaikat.

Az egyik legbefolyásosabb család volt a Nádasdyaké, melynek tagjai, férjek és feleségek meghatározó szerepet töltöttek be minden nemzedékük során. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya házassága, szerelme ma is izgalmakkal teli. A házaspár és a velük kapcsolatban állók levelezése kész tárháza a hétköznapok iránt érdeklődő olvasóknak.

Kanizsai Orsolya gyakran Sárváron várta haza férjét, aki egyre magasabb pozíciókba került. 1542 decembere fontos hónapként vonult be a házaspár életébe. Tamás Bécsben tartózkodott, ideje se volt hazamenni. A török fenyegetés komoly méreteket öltött. Talán még Sárvár is veszélybe került, Orsolya december 20-án kelt levelében írja ugyanis, hogy férjéhez hasonlóan ők is félnek a török betörésétől. Nem tudjuk, de sejtjük, hogy a férj az országért aggódott, a feleség ennek okán pedig közvetlenül a birtokokat féltette. Más levelekből tudjuk, hogy pontosan figyelte a környék eseményeit, ha kellett, intézkedett is a védelemről. Ebben az évben azonban másról is szó volt. Az uralkodó, Habsburg Ferdinánd a rendek javaslatára december 23-án Nádasdy Tamást kinevezte országos főkapitánynak, akinek konkrét feladata a Dunántúl védelme volt. Ilyen helyzetben szó sem lehetett arról, hogy Nádasdy hazatérjen szerelmes, azaz szeretett Orsikájához.

Az időszak nehéz volt azonban más miatt is, ekkor halt meg Nádasdy Ferenc, Tamás édesapja az egykori kanizsai, majd sárvári várnagy. Orsolya december 19-én papírra vetett levelében magányáról írt,

„én magam maradtam, mint mezőbe egy szál fa”.

Apróságok, nyalánkságok

Sárvári ovisok díszítik a múzeum karácsonyfáját 2016-ban

A gondos feleség e napon ajándékot is küldött Bécsbe, mert két napra rá, december 21-én volt Szent Tamás napja, azaz férje névnapja. Kisebb fajta mulatságra kerülhetett sor a jeles napon, melyet Orsika Sárvárról küldött szárnyasokkal támogatott, úgymint kappannal, azaz herélt kakassal, illetve lúddal. Szeretett volna pávát is küldeni, de azok még nem híztak meg annyira, hogy érdemes lett volna velük foglalkozni. Nem véletlen, hogy a feleség fájlalja, hogy nem sikerült a pávát megfelelően felhizlalni, ugyanis a piacon igencsak sok pénzbe került akkoriban.

Orsika ha pávát nem is, személyes ajándékot küldött, méghozzá Szent Tamás bélesét. Nem különleges étel volt ez, hanem e napra szinte kötelező ajándék, egy névnapra sütött tésztás étel. 

Ha a férj nem megy haza, akkor a feleség indul hozzá Bécsbe. Néhány levélből ezt igen jól sejtjük. Különösen érdekes most az 1560 karácsonyán tervezett utazás. Nádasdy Tamás ekkor igencsak beteges, de az uralkodó orvosai biztosak benne, hogy meggyógyítják. Nagy ígéret ez ekkor, ugyanis a fővárosban pestis tombolt. Írta is Tamás feleségének, hogy az ünnepek után jöjjön csak Bécsbe udvartartásával és az ekkor már ötéves kisfiúkkal, Ferenccel. A levél folytatása egy szűk bepillantást enged az ünnepbe. Nádasdy fontosnak tartja ugyanis megjegyezni, hogy a négy napban legyen békesség a házban, illetve „szolgálj istenednek és hallj prédikációt”.

Az ünnep tehát négy napig tart. Nagykarácsony, Krisztus születésének ünnepe december 25-én, majd annak másnapja egyben Szent István vértanú ünnepe. December 27-én Szent János ünnepe következik, végül 28-án az aprószenteké. Nádasdy Tamás figyelmezteti is Orsolyát, miszerint „tudod, mely jeles három innep légyen egymás után, negyedik az aprószentek”. Nehezen érthető a levél egyik kitétele, amikor azt olvassuk, hogy „tudod, aznap mely sok részegeskedés és verekedís mind napestig légyen”. Szent János ünnepén szokás volt a borszentelés, ami mulatsággal is járt, és a levél alapján nem egyszer verekedésbe torkollott.  

A napok teltek, a levelek jöttek, mentek. Az utazásra valószínűleg nem került sor. December 21-én azonban Szent Tamás napjára Orsika újra elküldte bélesét mindenféle finomsággal együtt, ahogy azt a férj írta:

„nagy sok jó bélesekkel és egyéb encsembencsemekkel, vadakkal, madarakkal, adja az mindenható úr Isten, hogy sok jó esztendeig adjad meg.”

A hóról sem feledkezhetünk meg

Adventi koncert a sárvári múzeumban 2016-ban

Mindannyian álmodunk a fehér hóról, pedig minden évben elmondják nekünk, milyen kicsi a fehér karácsony esélye. A régi időkről nagyon kevés adatunk van a Magyar Királyság területéről. Trendek azonban meghatározhatók. Általában elmondható, hogy a 16. század derekán vagy nagyon enyhe, vagy nagyon hideg tél volt. A korábbi évtizedekről kevés értékelhető információ áll a rendelkezésünkre, egy-egy levélrészlet legfeljebb az adott térség időjárásáról ad felvilágosítást. Különösen jól látjuk ezt az említett 1542. december 20-án Sárvárról írt levélben. Míg a vár környékén olvadni kezdett a hó, sőt az már teljesen eltűnt, addig a Fertő-tó befagyott. A szán mindenesetre rendelkezésre állt, ha Tamás üzenne, hogy hazajön. A férj azonban nem ért haza.

Tizenhárom év múlva, 1555-ben sem tudott hazautazni, és ekkor Orsolya sem utazhatott. Nádasdyt már másfél éve beiktatták a nádori tisztségbe, ő lett a király után következő tisztségviselő a Magyar Királyságban. Egyetlen főnöke a király, aki azonban épp elég ahhoz, hogy áthúzza számítását. Szomorúan írta meg levelét Bécsből, miszerint az uralkodó most sem nagyon engedi az ünnepre haza. Különösen fájdalmas ez ekkor, hiszen alig két hónapos az új jövevény, a két évtizedig várt Nádasdy Ferkó. A büszke, az ötvenes éveinek derekán már túl járó apa szomorúan írta: „… soha gyermekségemtől fogva nehezben nem esett haza menésem, mint ezúttal; mert bizonnyal szívem szerént kévánom vala, ha mint Tégedet s mind Ferkót láthatam vala.”


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Takács Zoltán Bálint

múzeumigazgató, történész, turkológus
A múzeumot a tárgyak alkotják, de emberek hozzák létre.

takacs.zoltan@nadasdymuzeum.hu

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 14994 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H