Keresés a weboldalon

Kanizsai IV. László

1496 körül – 1525. szeptember 1-9. között. Kincstartó, sárvári birtokos.

Kanizsai IV. László építtette a vár tornyát

Kanizsai György horvát-dalmát és szlavón bán, pohárnokmester és Rozgonyi Klára egyetlen fia. Felesége bélteki Drágffy Anna, Drágffy János országbíró lánya volt, akitől 2 fia (Farkas és Ferenc) és 3 lánya (Katalin, Magdolna és Orsolya) született.
Vasi ispán, majd 1521-22-ben Essegvári Ferenccel, Ráskai Gáspárral és Werbőczy Istvánnal együtt kincstartó. 1525 legelején Rómába zarándokolt (előtte tett végrendeletet), ahonnan áprilisban tért haza. Ez év nyarán a hatvani országgyűlésen tartózkodott, ahol tárnokmesterré is választotta a köznemesség, de a király nem nevezte ki. Feltehetően egyre elhatalmasodó betegsége is közrejátszott ebben. Augusztus 31-én a Csepel-szigeten Magdolna leányát még eljegyezte Batthyány Kristóffal, de szeptember 9-én Drágffy Anna már özvegyként írt levelet Sárvárról. 

Gyermekei közül Farkas és Katalin már kiskorukban elhunytak. Ferenc szintén gyermekkorában, 1532-ben halt meg, így fiúörökös híján a Kanizsai család teljes vagyonát a később fiúsított Orsolya örökölte, illetve kezével együtt Nádasdy Tamás. 
Kanizsai László 1515-ben kapta meg zálogba a hatalmaskodásért elítélt rokonának, Kanizsai V. Jánosnak az összes birtokait, így Sárvárt is. László 1520 és 1522 között készíttetett napi jelentései, számadáskönyve még töredékeiben is páratlan forrás a sárvári, kapuvári és lékai uradalom kiadásaira, tevékenységi körére, lakosságára. A sárvári várban Kanizsai László átépítési munkálatokat végeztetett, északi kaputorony bejárata, a vár fahídja, a palotaépület ablakainak üvegezése és tetőzet cserepezése évekig munkát adott a mestereknek. Az 1512 és 1522 közötti levelezésben gyakran találjuk nyomát kőfaragók, cserepesek, ácsok és kőművesek itteni tevékenységének.
Kanizsai IV. Lászlót a hatvani országgyűlésről hazafelé (?) tartva, Csepelen érte a halál. Özvegye később másodszor is férjhez ment, ezúttal Frangepán Kristóf horvát-dalmát-szlavón bánhoz. (szg)

Irodalom
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Budapest, 2006.
Érszegi Géza: Sárvár a X-XV. században. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Nógrády Árpád: Kanizsai László számadáskönyve. Budapest, 2011.
Reiszig Ede: A Kanizsaiak a XV. században. In.: Turul. 1941.

Kanász Viktor: A Rómába induló főúr végrendelkezik. Kanizsai László itáliai zarándoklatáról, testamentumáról és haláláról. In.: Szerk.: Kovács Enikő et al.: Micae Mediaevales IX. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Bp., 2020. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H