Keresés a weboldalon

Kanizsai Imre

1420 k. - 1465/67. Országnagy, vasi ispán, sárvári birtokos.

A Kanizsai család címere

Kanizsai János soproni ispán és egy Anasztázia nevű nő fia, Kanizsai II. Miklós tárnokmester unokája. Egy 1428. július 26-én keltezett oklevél, amelyet a zalavári konvent állított ki, említi először Kanizsai Imrét. Egy évvel később egy határper kapcsán újra olvashatunk róla, Zsigmond király ekkor kiskorúnak írja. Unokatestvére, László gyámkodott felette. Amikor 1434 februárjában Kanizsai László meghalt, a még mindig kiskorú Imrének és unokatestvéreinek, László fiainak gyámjai Ablánci Krőz Miklós és Meggyesi Fábián lettek. 1438 februárjában Hédervári Lőrinc nádor hatalmaskodás vádjával idéztette be az ekkor már nagykorú Imrét, valamint unokatestvérének, Lászlónak az özvegyét, Garai Dorottyát.
Zsigmond vejének, Albert királynak 1439-ben bekövetkezett halálával az ország nemessége két ágra szakadt. Az egyik fél Albert özvegyét, Erzsébet királynét, Zsigmond lányát, és annak utószülött fiát, V. Lászlót támogatta, míg a másik párt a lengyel király, I. Ulászló oldalára állt. A Kanizsai család is meghasonlott egymással, Kanizsai László özvegye, Garai Dorottya, Garai Miklós nádor és Cillei Anna leánya egyértelmű volt, hogy Lászlót választja. A fiatal Kanizsai Imre azonban Ulászló mellé pártolt.
Ulászló király a hozzá hűséges Kanizsai Imrét 1442-ben a vasi ispánsággal jutalmazta, igaz, csak egy évig tölthette be ezt a méltóságot. Egyúttal jelentős veszteségek is érték a családot a polgárháború alatt. A kezdetben Ulászló-párti Rozgonyi Rajnáld (Rénold) 1442 nyarán átpártolt Erzsébethez. Elvéve Garai Dorottyát, hozományként az év vége felé megszerezte Sárvár és Csepreg várait és uradalmait. Rénold áttette székhelyét Sárvárra, innen foglalta el testvéreivel az Ulászló-párti nemesek birtokait. 1443-ban sikerült Kanizsai Imrét is elfogniuk, Kanizsa várát pedig körülzárniuk. Mire az év végén Kanizsai kiszabadult a fogságból, a családi birtokból alig maradt valami. Kapu várát szintén a Rozgonyiak, Kismartont és Szarvkőt pedig III. Frigyes német király és öccse, Albert szerezte meg.
Ulászló halálát (1444) követően értelmét vesztette a két nagy főúri párt léte. A Rozgonyiak is kiegyeztek az időközben kormányzóvá választott Hunyadi Jánossal. Az 1446-os országgyűlésen azt is kimondták, hogy a polgárháború alatt elfoglalt birtokokat vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak. Kanizsai Imre azonban csak Kapuvárt kapta vissza, Sárvárt a Rozgonyiak visszatartották.
A küzdelem a birtokokért az 1450-es évek első felében újult ki. 1454 második felében Péterváradra hirdettek országgyűlést, ahova Rozgonyi Rénoldnak is el kellett mennie. Így, mivel nem állhatott személyesen a védelem élére, a Kanizsaiak, Imre, illetve László fiai, Miklós és László – felfogadva a nyugati határszélen kóborló német zsoldosokat – november 5-e táján visszafoglalták Sárvárt, miután a Kanizsaiak várnagyai azt feladták.
Hunyadi János halála, és fiainak elfogása hírére Kanizsai Imre birtokai védelmére sietett. Innen a prágai fogságból hazatérő Mátyáshoz Budára ment. Az utazás költségeit 24 hordó bor Ausztriában történő eladásából kívánta előteremteni. Imre országos tisztséget nem kapott, hanem unokatestvére, V. László fogságát is megjárt László. Imrét azonban az ifjú uralkodó Vas, Zala, Sopron és Veszprém megyékre kiterjedő hatáskörrel kapitánnyá nevezte ki. Nem csatlakozott az elégedetlenkedők táborához, akik 1459-ben Mátyás helyett III. Frigyest hívták meg a trónra, hanem Budára ment, ahol esküvel tett tanúságot Mátyás iránti hűségéről.
A pártütők és Frigyes támadása idején Kanizsai Imre Kapuvárt védte meg. Ezt követően már nem vett részt az országos ügyekben. 1465. április 5-én még levelet írt a szili várkastélyból Sopronnak egyik jobbágya ügyében. 1467. május 23-án azonban már özvegyét utasította Mátyás király.
Kanizsai Imre 1443-44 körül házasodott meg, kanizsai várának a Rozgonyiak ostroma alóli felmentésében segédkező Alsólendvai Bánffy István Dorottya nevű lányát vette feleségül. A párnak egyetlen gyermeke született, IV. Miklós zalai ispán, aki utód nélkül halt meg. Vele kihalt a családnak ezen ága. (szg)

Irodalom
Nógrády Árpád: Csepreg ostroma és Sárvár bevétele 1454-ben. In.: Vasi Szemle. 2010. 6. szám
Reiszig Ede: A Kanizsaiak a XV. században. In.: Turul 1943.
Érszegi Géza: Sárvár a X-XV. században. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I-II. Budapest, 1996.




Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15000 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2022. június 06. hétfő 14:00-17:00 óra
Zsák a foltját…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H