Keresés a weboldalon

Joseph Ignaz Mildorfer

Innsbruck, 1719. október 13. – Leopoldstadt (Bécs), 1775. december 8. Festőművész

J. I. Mildorfer: Freskórészlet a toronyszobából (Poszeidón)

Apja, Michael Ignaz Mildorfer is festő volt, fia eleinte mellette, majd Paul Trogernél tanulta a festészet mesterségét. Később olajfestő lett, és már 23 évesen első díjat nyert a Káin megöli testvérét, Ábelt című képéért a Bécsi Művészeti Akadémián. Egy év múlva, 1743-ban készítette el a hafnerbergi Zarándoktemplom mennyezeti freskóját, egyikét legjelentősebb műveinek.
1745-ben a bécsi akadémia tagja lett, majd 1751-től tanított is ott. Egyben a savoyai hercegné udvari festőjeként is működött. 1756-ban elbocsátották állásából, ezt követően főként Morvaországban és Magyarországon tevékenykedett.
Itthoni munkája volt a pápai Esterházy-kastély kápolnájának freskója, dolgozott a sárvári várban és a Forgáchok gácsi kastélyában is. Sárváron ikladi Szluha György tábornok, a vár birtokosa bízta meg, hogy a toronyszoba második emeletére freskósorozatot készítsen. A korábban Dorffmaister munkáinak tartott falfestményekről Buzási Enikő bizonyította be, hogy azok valójában Mildorferhez köthetők. A mennyezeti freskó ugyanis erős hasonlóságot mutat a bécsi Hofbibliothek dísztermének Daniel Gran által készített falfestményével. Vagyis a sárvári képeket egy, a bécsi munkát jól ismerő festőnek kellett készítenie, ráadásul a gácsi és a pápai kastélyban látható festményekről tudható, hogy azok Mildorfer alkotásai. Szluha emellett olyan családi kapcsolatokkal rendelkezett, Draskovichokkal, Grassalkovichokkal, Forgáchokkal állt rokonságban, akik a bécsi udvari művészi körökkel is tartották a kapcsolatokat. Így tehát a toronyszoba második emeletének allegorikus és mitológiai témájú freskói Mildorferhez köthetők.
Mildorfer főként oltár- és freskófestő volt. Pünkösd című olajképe a Magyar Nemzeti Galériában látható. A későbarokk festészet gyönyörű alkotásai közé tartozik a Krisztus megkeresztelése vagy a Piéta című képe is.
Mildorfert a későbbiekben kegyelemmel visszavették a Bécsi Akadémiára, de ennek ellenére szegénységben hunyt el. (szg)

Irodalom
Buzási Enikő: A sárvári vár toronyszobájának freskói. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4547 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

2020.12.08

Karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Kirándulásra hívjuk Önt a nagyvilágba, hogy az otthonából ki sem lépve i...

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H