Keresés a weboldalon

Johannes Manlius

1530 körül – Sopronkeresztúr, 1604 vagy 1605. Nyomdász, könyvkiadó

A Manlius-nyomda terméke Sárvárról

Származására nézve a legelfogadottabb nézet, hogy Krajnában vagy Isztrián született. Nevét többféle alakban is ismerjük, Mandelz, Mannel, Mandl, Manuel, Mandele, magyarul Manlius János alakban is használta. Wittenbergben tanult, ahol irodalmi tevékenységet is folytatott.
Az első mű, amelyben neve nyomdászként felbukkan, 1575-ben, Laibachban (a mai Ljubljanában) készült el. Bár szlovén nyelvű bibliafordítását nem tudta kiadni, ekkor megjelentette az első szlovén nyelvű, szlovén területen készült munkát, Jurij Dalmatin: Jézus Sirák fia című bibliarészletet. Laibachban könyvkereskedéssel és könyvkötéssel is foglalkozott.
1582-ben kiutasították Krajnából protestáns nézetei miatt, ekkor nyomdáját is magával vitte és távozott a tartományból. Nem egészen felderített módon érkezett meg Németújvárra, Batthyány Boldizsár udvarába. Itt nyomtatta ki Carolus Clusius latin-magyar növényjegyzékét, Beythe Istvánnak, a főúr udvari papjának több munkáját, így a Keresztyéni tudománynak rövid summáját, valamint Az evangéliumoknak rövid magyarázati című írásait. Magyar és német nyelvű naptárakat is kiadott, ezeket már az ó (juliánus)- és az új (gregorián)-féle beosztás szerint készítette el. Az első magyar orvostörténeti könyvnek tekinthető Frankovics Gergely Hasznos és felette szüksége könyve, amelyet Manlius nyomtatott ki.

A Manlius-nyomda terméke Keresztúrról

1586-87-ben Varasdon tevékenykedett, itt horvát nyelvű munkákat bocsátott közre. Feltehetően Batthyány sógora, Zrínyi György pártfogolta, mert a következő éveket is az ő birtokán, Monyorókeréken (ma Eberau) töltötte. Itt került a kezébe Rudolf Hoffhalter nyomdakészletének néhány darabja. A két nyomdász munkái között feltűnő egyezés mutatkozik az illusztrációk, valamint a betűkészletek területén. A monyorókeréki műhelyből haditudósítás, históriás énekek és énekeskönyvek kerültek ki. Frankovics munkáját másodszor is kiadta. Megrendeléseinek elapadása késztette arra, hogy korábbi saját vagy mások munkáit nyomtassa újra.
1592 és 1593 között Németlövőn (Schützing) tartózkodott, ekkortól már többségében kálvinista könyvek közreadásával foglalkozott. Ezt követően visszatért Németújvárra, 1595-ben már újra innen kerültek ki munkái. Itt készült el Beythe István fiának, Andrásnak a Füveskönyve, egy gyógynövénygyűjtemény. A Batthyányak birtokáról 1597-ben elköltözött, a következő évben már Nádasdy Ferenc uradalmában, Sopronkeresztúron (ma Deutschkreuz) bukkant fel ismét. Rövid megszakításokkal (1600-ban és 1602-ben Sárváron dolgozott) élete végéig itt maradt. Megint lutheránus munkák kerültek ki keze alól, ahogy a tanaikat összefoglaló Summája az articulusoknak, azaz az Egyesség könyvének is nevezett hitvallás is. Kétszeri sárvári tevékenységének terméke a város prédikátorának, Magyari Istvánnak két fontos munkája, a Kézbeli könyvecske…, illetve az ennél is sokkal nagyobb hatású Az országokban való sok romlásoknak okairól című prédikátum. Összesen 22 művet jelentetett meg a Nádasdyak birtokán, ebből 10 egyházi jellegű. Szertartáskönyvek, elmélkedések és prédikációk, Eszterházi Tamás: Az igaz Anyaszentegyházról kezdetű Róma-ellenes vitairatát magyar nyelven, egy német és egy krajnai horvát nyelvű imakönyv, vallásos versek, krajhorvát katekizmus képviselik ezeket. Kiadott ezen kívül latin nyelvű latin nyelvtant, illetve Szikszai Fabricius Balázs háromnyelvű (latin-magyar-német) szójegyzékét, benne ország- és magyarországi helységneveket is felsorolva. 1603-ban a keresztúri műhelyből került ki Zvonarics Mihály: Pápa nem pápa című katolikusellenes vitairata, a következő évben pedig a patrónus, Nádasdy Ferenc halálát követően Magyari gyászbeszédét, illetve a főúr emlékére az udvari familiárisok által írott verseket tartalmazó kötetek.

A pápa nem pápa címlapja

Manlius valamikor 1604 és 1605 körül távozhatott az élők világából, mivel ezt követően működésének nyomai nem ismertek. Ismeretlen nevű felesége egyes feltételezések szerint férje halála után Farkas Imrének nyújtotta a kezét, aki ezzel a nyomdát is megszerezte. Manliusnak egyetlen fiáról, Gergelyről tudunk, aki 1630-ban keresetet nyújtott be Farkas ellen.
Manlius, bár magyarul alig tudott, nagy szolgálatot tett a magyar nyelvnek, de a horvát és a szlovén anyanyelvűség elterjedéséhez is nagyban hozzájárult. A 20. században létrejött Burgenland első és legjelentősebb nyomdászának tartják. (szg)
 


Irodalom
V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473-1800. Budapest, 1999
Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575-1605). In.: OSzK Évkönyve. 1982-1983.
Kertész Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon. Budapest, 1941.




Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 4547 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

2020.12.08

Karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Kirándulásra hívjuk Önt a nagyvilágba, hogy az otthonából ki sem lépve i...

2020.07.09

Két és fél hét. És mi lesz tíz év múlva?

Újra nyitottunk, a valóság pedig ránk szakadt. És mi ezt nagyon szeretjük....

2020.05.22

Huszár volt az apukám! Lehetőségek a múzeumban

A 90-es években volt egy sorozat a tévében, ami igen erős hatással volt rá...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H