Keresés a weboldalon

Huszár Mihály

Vasalja, 1874. július 28. – Sárvár, 1941. január 17. Apátplébános, sárvári országgyűlési képviselő.

Huszár Mihály

Apja takácsmester volt. A szombathelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti egyetemen teológiából szerzett diplomát. 1897-ben szentelték pappá. Vámoscsaládon, Répceszentgyörgyön, Kőszegen és Szombathelyen volt káplán. Plébánosként a zalai Salomváron, majd Rábakovácsiban (ma Meggyeskovácsi) működött. Az utóbbi helyszínen renováltatta a plébániát, új orgonát építtetett.

Ajánlóív az 1925. évi országgyűlési képviselőválasztáshoz

1919-ben került Sárvárra esperesplébánosként, 1921-től címzetes bihari apát lett. Sárvári működése nagyon emlékezetes mind a mai napig. Nagy szerepet játszott a leventemozgalom helyi szervezetének kiépítésében, létrehozta a Katolikus Úrleányok Egyesületét, elnöke volt a Sárvári Katolikus Legényegyletnek, a katolikus iskolaszéknek. Tagja volt Vasvármegye törvényhatósági bizottságának, díszelnöke a Vasvármegyei Gazdasági Egyesületnek, gondnoka az állami iskolának. Rengeteg jótékonysági mozgalmat indított, cikkeket írt kulturális kérdésekről, parlamenti beszédeiben a szociális problémákat boncolgatta.
1926-27-ben átépíttette és kibővíttette a sárvári Szent László templomot, amely így nyerte el mai formáját. 1938-39-ben pedig Z. Soós Istvánt bízta meg a mennyezeti freskók elkészítésével. A festő Huszár Mihály portréját is megörökítette a templom mennyezetén.

Kinevezés a Sárvári Sport Egylet díszelnökévé

A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával indult a vasvári kerületben 1926-ban, ahol sikerült Huszár Károlyt legyőznie. Az 1931. évi választásokon a sárvári kerültben jelöltette magát, és Maróthy László visszalépésével ellenjelölt nélkül győzött, szintén a KGSZP színeiben. Az 1935-ös választásokon Eőry Vilmos városbírót, a kormánypárt jelöltjét győzte le, négy évvel később pedig megyei pártlistán jutott be, és foglalt helyet az Egyesült Kereszténypárt padsoraiban.
Vagyonát alapítványként a szegényekre és a hadiárvákra hagyta. 1940-ben még felszentelte a sárvári kórház kápolnáját, majd néhány nappal később meghalt. Először a temetőkápolna kriptájában temették el, majd – mikor elkészült az oltár mögött számára készített kripta – 1943. június 29-én itt helyezték örök nyugalomra.

Irodalom 
Sulyokné Matócza Eleonóra (szerk.): Életutak. Sárvár, 1993. 
Tímár István: Nemzetgyűlési választások a Horthy-korszakban. In: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000. 
Magyar országgyűlési almanach 1927., 1931., 1935., 1939. 


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15128 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2023. február 12. vasárnap 00:00 óra
Nem mindennapi…
2023. február 12. vasárnap - február 26. vasárnap
00:00 óra
Találkozók…
2023. február 19. vasárnap 00:00 óra
Problémamegoldás…
2023. február 26. vasárnap 00:00 óra
Nyílt titok…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H