Keresés a weboldalon

Huszár Károly, Schorn

Nussdorf, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1941. október 27. tanító, sárvári országgyűlési képviselő, miniszterelnök.

Huszár Károly Sárváron, az Eibeck-ház erkélyén (NFMD VII. 83.55.1.)

Az ausztriai Nussdorfban (ma Bécs) született Schorn Károly és Eder Karolina gyermekeként, az esztergomi érseki tanítóképző intézetben szerzett tanítói oklevelet. Bajnán (Esztergom vm.) tanított, ahol hamarosan belépett a Katolikus Néppártba, majd a szervezési és propagandatevékenységbe is bevonták. Ő volt a párt lapjának, a Néppártnak előbb szerkesztője, majd felelős szerkesztője. Vezető szerepe volt a keresztényszocialista mozgalom, később a Katolikus Népszövetség megszervezésében.
1910-től a sárvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Katolikus Néppárt színeiben. Főként szociális kérdésekkel foglalkozott, és erősen támadta Tisza István politikáját. Egyidőben a Népújság, illetve a Képes Hírlap felelős szerkesztője volt.
1914-ben önkéntesként bevonult a hadseregbe, őrmesterként került ki a frontra. A Románia ellen működő német hadsereghez osztották be a politikai és hírszerző osztályba. Már a mindössze néhány napos Hadik János-kormányban kijelölték vallás- és közoktatásügyi miniszternek, de hivatalának betöltésére ekkor még nem kerülhetett sor. 1918 novemberében az Országos Keresztényszociális Néppárt megalapításában játszott vezető szerepet, majd a Tanácsköztársaság idején lapját betiltották, őt magát pedig letartóztatták. Bécsbe menekült és az ellenforradalmi szervezkedésbe kapcsolódott be. 1919. augusztus 15-től Friedrich István kormányában ő lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter. November 24-én aztán az összes parlamenti párt részvételével megalakult ún. koncentrációs kormány miniszterelnöke lett. Fő feladata a nemzetgyűlési választások lebonyolítása, az államfőség kérdésének megoldása, illetve a béketárgyalásokon való részvétel megszervezése volt. A következő év januárjában megtartották a választásokat, majd visszaállították a királyság államformáját, és március 1-jén megválasztották Horthy Miklóst kormányzónak. Ezeket a fontos teendőket Huszár vezetésével hajtották végre. 1920. március 15-én aztán felmentették miniszterelnöki, és egyben munkaügyi és népjóléti miniszteri tisztségéből.

Egy amerikai körútja során az oroszországi magyar hadifoglyok hazahozataláért fejtett ki propagandát.

Visszatért a sárvári választókerület előbb nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselői tevékenységéhez, 1922 és 1928 között a parlament alelnöke is volt. Döntő szerepet játszott az oroszországi hadifoglyok hazahozatalát célzó akció megszervezésében.
Az 1920. január 11-én lebonyolított nemzetgyűlési választáson a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben indult, programbeszédében a román pusztítás hatásairól, a progresszív adózás szükségszerű bevezetéséről beszélt, és elítélően nyilatkozott a szociáldemokrata munkásságról. Egyértelmű fölénnyel győzött a következő, 1922-es választásokon is, 1926-ban pedig a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt egyetlen sárvári jelöltje volt, így választásra nem is volt szükség. Sőt, ugyanekkor Vasváron a sárvári apátplébános, Huszár Mihály felett is győzelmet aratott. 1925-ben Vass Józseffel együtt Sárvár díszpolgárává választották. 
1928-ban lemondott képviselői mandátumáról, mert kinevezték az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) elnökének, ezzel a felsőház tagja lett. 1934-ben lemondott az OTI vezetéséről, ekkor megkapta a magyar érdemrend nagykeresztjét. Két évvel később királyi titkos tanácsosi címmel jutalmazták. 

1930-ban ő szervezte meg a Szent Imre-emlékévet, amiért Nagy Szent Gergely-rend nagykeresztjével tüntették ki. Élete utolsó éveiben az Actio Catholica egyik alelnökeként működött.

1920-ban A proletárdiktatúra Magyarországon címmel, 1926-ban pedig Az égő Oroszország címmel adta ki munkáit. Az utóbbi az Egyesület Államokban, Hollandiában és Németországban is napvilágot látott.

1941. október 27-én egy budapesti kórházban hunyt el epeműtétjét követő szívelégtelenségben. A Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja 2001 óta védett. (szg)

 

 

Irodalom
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Helikon Kiadó, Budapest. 2006. 165-166.
Tímár István: Nemzetgyűlési választások a Horthy-korszakban. In.: Söptei István (szerk.): Sárvár története. Sárvár, 2000. 389-391.

Figyelő 1942/1.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Egy megosztással munkánkat is segíted. Köszönjük!

Hírlevél

Ezért is küldünk hírlevelet jelenleg 15127 embernek.
Ha érdekel a történelem, a Nádasdyak élete, a huszárok vagy csak bepillantanál egy múzeum mindennapi életébe, érdemes egy kattintással feliratkozni hírlevelünkre.

Iratkozz fel most! »



Programok a múzeumban

2023. február 12. vasárnap 00:00 óra
Nem mindennapi…
2023. február 12. vasárnap - február 26. vasárnap
00:00 óra
Találkozók…
2023. február 19. vasárnap 00:00 óra
Problémamegoldás…
2023. február 26. vasárnap 00:00 óra
Nyílt titok…

Huszármúzeum

Mi vagyunk a huszárok!
Állandó kiállítás

Nádasdy-vár

Programok a várban

100 éve történt

Képeslapok az első világháborúból

Sárvár Anno

Sárvár története a képeinken

Huszárok a neten

A Nádasdy Ferenc Múzeum Huszárgyűjteménye

Kövessen minket!



A legfrissebb blogok

2022.03.10

Múzeumi imázsépítés. Kettő / Építőkövek

Blogsorozatunkban arra a kérdésre keressük a választ, vajon hogyan befolyás...

2022.02.17

Múzeumi imázsépítés. Egy / Általában

Lassan másfél évtizede beszélünk róla, nagyjából egy évtizede sokan má...

2022.01.20

A múzeum illúziója

A hírek új múzeumról írnak a fővárosban, ahová szívesen látogatnak el ...

2020.12.22

Még karácsonymúzeumok a világ minden tájáról

Folytatjuk blogbejegyzésünket a nagyvilág legérdekesebb karácsonyi múzeuma...

Szépkártya elfogadóhely

OTP, MKB, K&H